Gondolat

Virtuóz a múlt századból

2015. MÁRCIUS 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

. Szvjatoszlav Teofilovics Richter az ukrajnai Zsitomirban jött a világra. Német származású apja képzett zenész, orosz anyja tehetséges énekes volt. Zongorázni apja tanította, de nem tűrte a rendszeres képzést, inkább autodidakta módon tanult. Érdeklődése megoszlott a zene és a festészet között, még az írással is próbálkozott, de végül a muzsika győzött. Nyolcévesen már komponált, négy évvel később megírta első operáját, 15 évesen az odesszai operaház korrepetitora, 18 évesen másodkarmestere lett, első szóló zongorakoncertjét 19 évesen adta. 1937-től a moszkvai konzervatóriumban tanult. Professzorát ámulatba ejtette rendkívüli zenei memóriája, a különböző zenei stílusokhoz való alkalmazkodóképessége, ezért többször közbenjárt érdekében, Richter ugyanis nem volt hajlandó politikai oktatásra járni, és emiatt többször kirúgták. A második világháború idején a fronton lépett fel, de német származása miatt megbízhatatlannak minősítették, és a hátországba küldték. 1945-ben megnyerte a szovjet előadóművészek össz-szövetségi versenyét, 1949-ben Sztálin-díjjal tüntették ki. Lakása még ekkor sem volt, azt csak 1952-ben, Vorosilovhoz írt levele után kapott. Néhányszor fellépett karmesterként is, de a pálcát hamar letette. "Két dolgot gyűlölök, az analízist és a hatalmat. A karmester nem kerülheti el egyiket sem" - mondta magyarázatul. Első külföldi koncertjét 1950-ben a Prágai Fesztiválon adta, Magyarországon először 1954. március 4-én lépett föl. Az ismeretlen zongorista "fél házzal" kezdett, de a végére a közönség zsúfolásig megtöltötte a Zeneakadémia nagytermét; a szünetben a nézők körbetelefonálták a várost, hogy aki tud, jöjjön, mert "zseni" koncertezik. Különleges kapcsolata Magyarországgal ezután is megmaradt: a magyar zene közel állt szívéhez, előszeretettel játszotta Liszt Ferenc műveit. A század egyik legkiemelkedőbb előadóművésze - hazáját leszámítva - Magyarországon szerepelt a legtöbbször: több mint ötven hangversenyt adott. 1954 és 1993 közötti fellépéseinek 14 CD-ből álló reprezentatív kiadása Richter Magyarországon címmel jelent meg 2009-ben az MR3-Bartók Rádió és a BMC közös kiadásában. A Magyar Rádió archívumából Ránki Dezső zongoraművész által válogatott anyag igazi zenei csemege, egyik albuma világpremier. Első "vasfüggönyön" kívüli koncertjét 1960-ban Finnországban adta, nem sokkal később az Egyesült Államokban kápráztatta el a közönséget. A legrangosabb fesztiválok állandó vendége lett, volt olyan év, hogy több mint száz koncertet adott. Hatalmas repertoárjában szinte a teljes zongorairodalom szerepelt, nyolcvan szólóest anyagát ölelte fel. Elsősorban a romantikus mesterek (Schubert, Schumann), illetve Beethoven, Prokofjev és Sosztakovics műveit játszotta, de szerette a barokk szerzőket is, főleg Bachot. Olyan darabokat viszont soha nem játszott, amelyekről úgy vélte, hogy mások már tökéletesen előadták, így Beethoven 5. zongoraversenyével egyszer sem lépett színpadra. A zenei tökéletesség fanatikusa volt. "Eleven zongoralexikonnak" nevezték, akinek "gyilkos kezei vannak, de morálja bevehetetlen erődítmény", és kizárólag lelkiismeretére hallgat. Tökéletes technikai tudása mellett hatalmas sikert aratott improvizációs képességével is. Félt a repüléstől, legszívesebben gépkocsival és vonattal utazott. Legjobban a zongoráját szállító teherautót szerette, így a legkisebb helyen is meg tudott állni egy rögtönzött koncertre. Egyszer fél évig Szibériát járta, száznál több faluban és városban zongorázott, hogy elvigye az egyszerű embereknek a zenét.Távol tartotta magát a politikától, bár nyugati turnéit csak későn kezdhette el, emigrálni soha nem akart. Nem kedvelte a publicitást, fényképezni élete végén már csak a szünetekben engedte magát, szinte sötétben játszott, a koncerteken csak gyertya világíthatott, interjút nagyon ritkán adott. Utazásairól és hangversenyműsorairól pontos naplót vezetett. Eszerint 3589 koncerten lépett fel. Utolsó hangversenyét néhány nappal nyolcvanadik születésnapja után, 1995. március 30-án adta Lübeckben. Többször vissza akart még térni a koncertpódiumra, de betegsége nem engedte. 82 éves korában, 1997. augusztus 1-jén halt meg Moszkva környéki házában. Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Gondolat

Egy halálra ítélt szakma végváraiban – Interjú dr. Prinz Gyulával

Mióta kineveztek tagozatvezetőnek, felhívtam valamennyi hazai fertőző osztályt, hogy megismerjem a valós helyzetet. Kétségbeejtő a fertőző osztályokon dolgozó orvosok létszáma, korösszetétele, és számos helyen aggasztó, hogy milyen nagy távolságra kell küldeni a mikrobiológiai mintákat. Valamennyi kórházban szükség van a klinikai mikrobiológiai és az infektológiai szolgálatra. A fejlett világban a világon mindenütt így van, ez nem tisztán pénz kérdése, hanem szemléleté is – mondta dr. Prinz Gyula a szakmai kollégium infektológia tagozatvezetője.

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.