Gondolat

Tanult öngyilkosság

2011. AUGUSZTUS 15.

Önmagunk megölésének képessége tanult folyamat. Ahogy életünk első néhány évében elsajátítjuk az emberi együttélés alapvető szabályait, az adott kultúrára jellemző étkezési, öltözködési és párválasztási szokásokat, megtanuljuk használni a tárgyakat, és azt is, miként fejezhetők ki érzelmeink, azt is a minta és megerősítés révén sajátítjuk el, hogy a nagyobb, számunkra megoldhatatlannak látszó konfliktusok, testi-lelki csődök esetén mi a teendő.

A konfliktusmegoldó képesség, illetve annak eszköztára a környezet hatására épül be egy személy viselkedésmódjába.
A 1974-től kezdődően a média hatására elkövetett, utánzáson alapuló öngyilkosságot a pszichológia, David Phillips amerikai szociológus nyomán Werther-effektus névvel illeti Goethe szentimentális levélregénye, Az ifjú Werther szenvedéseinek hőse nyomán.

Werther elérhetetlen szerelmi boldogság utáni vágyból követ el öngyilkosságot, ami az akkori polgári normákkal merőben ellentétes megoldást sugall.

A mű a megjelenés után azonnal bestseller lett, és valóságos Werther-lázat okozott a korabeli ifjúság körében, s majd egy tucat öngyilkosság tudható be hatásának.

A hetvenes évek végére bizonyítottá vált, hogy a dramatikusan ábrázolt öngyilkosság mintaként és motivációs ösztönzőként befolyást gyakorol olyan emberekre, akik személyisége és problémás élethelyzete hasonló az áldozatéhoz. Igen jelentős a környezet, áttételesen az irodalom és a tömegkommunikációs eszközök hatása az öngyilkossági statisztikákra. A film és a televízió effektusaival, a szépirodalom, a napi sajtó és az internet szerepével számos vizsgálat foglalkozott.

Gernot Sonneck a nyolcvanas években felfigyelt egy jellegzetes öngyilkossági formára, a bécsi földalatti szerelvénye alá ugrásra, és elemezte, hogy ez a forma azért terjed járványszerűen, mert minden ilyen eset drámai körítéssel jelenik meg a sajtóban és a televízióban.

Nehéz tetten érni és mérni a tévéműsorok hatását, azonban „dózis-válasz” összefüggést is sikerült kimutatni, ha több műsor szólt az esetről. Minél több embert értek el a műsorok, és minél életszerűbbek és dramatikusak voltak, annál nagyobb gyakorisággal fordult elő a bemutatotthoz hasonló öngyilkosság.

A kutatók az eredmények közzététele után hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a híradásokban az újságírók és televíziós szerkesztők tárgyilagosabb formában és kevésbé részletesen tálalják az eseményeket.

Az öngyilkosság gondolata, fogalma mint felkavaró téma, benne van a köztudatban, a közbeszédben, e tekintetben is szeretnek állást foglalni az emberek.
Shneidman (1985) nyomán tudjuk, hogy számos előítélet él a köztudatban az öngyilkossággal kapcsolatban, melyeket nem igazol a tudományos kutatás.

– aki öngyilkosságról beszél, az soha nem követi el,
– az öngyilkosságnak nincsenek előjelei,
– aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni,
– aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, bármikor megteheti,
– öngyilkossági krízis utáni javulás azt jelenti, hogy megszűnt a veszélyeztető tényező,
– mindenki, aki öngyilkosságot követ el, vagy akar elkövetni, elmebeteg,
– az öngyilkosság pszichotikus cselekvés.

Annak ellenére, hogy hazánkban az elmúlt húsz évben jelentősen, csaknem harminc százalékkal csökkent az önkezű halálok száma, Magyarország még mindig előkelő helyet foglal el az öngyilkosságra vonatkozó statisztikákban. Égető szükség volna egy kiterjedt megelőzési programra, amelyben a média és az egyházak is részt vesznek.


Nagy Zsuzsanna




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.

Gondolat

Haldokló beteget ápolni embert próbáló feladat

Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.

Agykutatás

Öngyilkosság mint élettapasztalat

GYIMESI Ágnes Andrea

K. Margit kétszer követett el öngyilkosságot. Életteret cserélt, sorsot váltott.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Friedrich Schiller kalandos élete

Kevesen tudják, hogy Friedrich Schiller német költő orvosi végzettséggel is rendelkezett. Nemcsak költő, író, filozófus és esztéta, a német művészet és gondolkodás klasszikus korszakának kiemelkedő alakja volt, hanem jogász és orvos is. 210 éve, 1805. május 9-én halt meg.