Gondolat

Tanult öngyilkosság

2011. AUGUSZTUS 15.

Önmagunk megölésének képessége tanult folyamat. Ahogy életünk első néhány évében elsajátítjuk az emberi együttélés alapvető szabályait, az adott kultúrára jellemző étkezési, öltözködési és párválasztási szokásokat, megtanuljuk használni a tárgyakat, és azt is, miként fejezhetők ki érzelmeink, azt is a minta és megerősítés révén sajátítjuk el, hogy a nagyobb, számunkra megoldhatatlannak látszó konfliktusok, testi-lelki csődök esetén mi a teendő.

A konfliktusmegoldó képesség, illetve annak eszköztára a környezet hatására épül be egy személy viselkedésmódjába.
A 1974-től kezdődően a média hatására elkövetett, utánzáson alapuló öngyilkosságot a pszichológia, David Phillips amerikai szociológus nyomán Werther-effektus névvel illeti Goethe szentimentális levélregénye, Az ifjú Werther szenvedéseinek hőse nyomán.

Werther elérhetetlen szerelmi boldogság utáni vágyból követ el öngyilkosságot, ami az akkori polgári normákkal merőben ellentétes megoldást sugall.

A mű a megjelenés után azonnal bestseller lett, és valóságos Werther-lázat okozott a korabeli ifjúság körében, s majd egy tucat öngyilkosság tudható be hatásának.

A hetvenes évek végére bizonyítottá vált, hogy a dramatikusan ábrázolt öngyilkosság mintaként és motivációs ösztönzőként befolyást gyakorol olyan emberekre, akik személyisége és problémás élethelyzete hasonló az áldozatéhoz. Igen jelentős a környezet, áttételesen az irodalom és a tömegkommunikációs eszközök hatása az öngyilkossági statisztikákra. A film és a televízió effektusaival, a szépirodalom, a napi sajtó és az internet szerepével számos vizsgálat foglalkozott.

Gernot Sonneck a nyolcvanas években felfigyelt egy jellegzetes öngyilkossági formára, a bécsi földalatti szerelvénye alá ugrásra, és elemezte, hogy ez a forma azért terjed járványszerűen, mert minden ilyen eset drámai körítéssel jelenik meg a sajtóban és a televízióban.

Nehéz tetten érni és mérni a tévéműsorok hatását, azonban „dózis-válasz” összefüggést is sikerült kimutatni, ha több műsor szólt az esetről. Minél több embert értek el a műsorok, és minél életszerűbbek és dramatikusak voltak, annál nagyobb gyakorisággal fordult elő a bemutatotthoz hasonló öngyilkosság.

A kutatók az eredmények közzététele után hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a híradásokban az újságírók és televíziós szerkesztők tárgyilagosabb formában és kevésbé részletesen tálalják az eseményeket.

Az öngyilkosság gondolata, fogalma mint felkavaró téma, benne van a köztudatban, a közbeszédben, e tekintetben is szeretnek állást foglalni az emberek.
Shneidman (1985) nyomán tudjuk, hogy számos előítélet él a köztudatban az öngyilkossággal kapcsolatban, melyeket nem igazol a tudományos kutatás.

– aki öngyilkosságról beszél, az soha nem követi el,
– az öngyilkosságnak nincsenek előjelei,
– aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni,
– aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, bármikor megteheti,
– öngyilkossági krízis utáni javulás azt jelenti, hogy megszűnt a veszélyeztető tényező,
– mindenki, aki öngyilkosságot követ el, vagy akar elkövetni, elmebeteg,
– az öngyilkosság pszichotikus cselekvés.

Annak ellenére, hogy hazánkban az elmúlt húsz évben jelentősen, csaknem harminc százalékkal csökkent az önkezű halálok száma, Magyarország még mindig előkelő helyet foglal el az öngyilkosságra vonatkozó statisztikákban. Égető szükség volna egy kiterjedt megelőzési programra, amelyben a média és az egyházak is részt vesznek.


Nagy Zsuzsanna




HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

"Ez nem Rio de Janeiro"

1937. október 15. született Odesszában Ilja Ilf szovjet-orosz író.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Haldokló beteget ápolni embert próbáló feladat

Gyógyíthatatlan vagy rossz kórjóslatú betegek felvilágosítása, ellátása címmel oktatja az egészségügyi szakdolgozókat dr. Domján Andrea jogász, vezető ápoló az Interakció az Egészségügyben című modul keretében a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum egészségügyi szakdolgozóknak szervezett OKJ-s képzésein.

Hírvilág

A fulladásos félelem kemoszenzorai

Amerikai kutatók a fulladástól való félelem kialakulásának korábban ismeretlen agyi mechanizmusát fedezték fel.

Agykutatás

Öngyilkosság mint élettapasztalat

GYIMESI Ágnes Andrea

K. Margit kétszer követett el öngyilkosságot. Életteret cserélt, sorsot váltott.

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.