Gondolat

Sülykór vagy szent betegség?

2012. JÚNIUS 24.

Frász, nyavalyatörés, sülykór, mindez nem más, mint az epilepszia régi magyar elnevezése. A hagyományos magyar népi babonás gyógyító eljárást a frászkarika kifejezés őrzi, mely egy különleges tésztából sütött karikát jelentett, melyen át kellett bújtatni a görcsrohamban szenvedő csecsemő fejét.

Számos korai kultúrából ránk maradt trepanált koponya mutatja, hogy a központi idegrendszert, az agyat érintő betegség már megoldásmódok, gyógymódok keresésére sarkallta elődeinket. Nem zárhatjuk ki, hogy olyan betegségek gyógyítását is koponyalékeléssel próbálták megoldani, mint a fejfájás, a koponyaűri nyomást, feszülést okozó különböző betegségek, daganatok, epilepszia. Az alvászavarok, elmebetegségek több típusa is számításba vehető, bár mindez még nem bizonyított.

Az epilepszia mint betegség az ókorban is jól ismert volt, epilepsziás betegeket megemlít a Biblia (Máté 17:14-21). Az ókor nagyjai közül a följegyzések szerint Nagy Sándor és Július Cézár ugyancsak ebben szenvedett.
A görög orvosok számos kezelést ajánlottak a rohamozás ellen, Hippokratész például egyik neves epilepsziás betegének a koplalást javasolta, ezt a gyógymódot egyébként a Biblia is említi (Márk 9:14-29).

Az éhezést mint a tünetmentes állapot elérésére megfelelő gyógymódot igazolta a modern orvostudomány is a 20 század elején. A 20-as években Észak-Amerikában fejlesztették ki a koplalás megfelelőjeként a ketogén diétát. Ennek lényege a szigorúan szabályozott táplálkozás: a minimális szénhidrát-, de nem korlátozott zsírbevitel, így éri el a ketontestek (aceton, β-hidroxi-acetát, acetoacetát) termelődését.

A diéta meglepően sikeres voltát bizonyítja Peterman 1925-ben megjelent cikke, mely szerint betegeinek 60%-a rohammentes lett, további 35%-ban legalább megfeleződött a rohamszám.

Korábban azonban az epilepsziát egészen a 19. századig a genitáliák megbetegedésének tartották, és szoros összefüggést véltek fölfedezni a maszturbáció és a görcsrohamok között. Még a csonkolás – kasztráció vagy a csikló eltávolítása –mint gyógymód is fölmerült az epilepszia kezelésében.

E bűnös háttér feltételezése miatt nem volt szabad nyilvánosság elé tárni például Lord Tennyson betegségét, aki kamaszkorától kezdve görcsrohamoktól szenvedett. Orvosai viszont a köztiszteletnek örvendő családok reputációját megőrzendő nem voltak hajlandók számot adni a diagnózisról.


A betegség megítélése

A morbus sacert, azaz a szent betegséget, félelemmel elegy tisztelet övezte. Az epilepsziában szenvedő betegre az idők folyamán több kultúrában is úgy tekintettek, mint aki szoros, intenzív kapcsolatot ápol a szellemvilággal. Az ókorban az epilepsziát szent betegségként tartották számon, a középkorban viszont már üldözték, és a közvélekedésben máig tart negatív megítélése. Érdekes módon a rohamokat a történelem során gyakran összefüggésbe hozták a szellemi erőkkel és kiemelkedő tehetséggel, illetve a kiváló vezetői képességekkel. A történelmi feljegyzések tanúsága szerint jó néhány híres ember szenvedett epilepsziában.

Az irodalmi hírességek közül Moliére, Tolsztoj, Flaubert, Dickens és Dosztojevszkij érdemel külön említést, a képzőművészek közül pedig a leghíresebb beteg Van Gogh volt. Ismert epilepsziás beteg még Alfred Nobel. A zeneművészet terén Handel, Paganini, a nagy orosz komponista, Csajkovszkij szintén epilepsziás rohamokat élt át. Beethoven feltehetően szintén epilepsziás lehetett.

A szó etimológiája is ezt tükrözi, minthogy a görög "epilepsia" fogva tartást, megragadást jelent, mely szerint az illetőt a roham alatt "természetfeletti erő" ragadja el. Ez az elnevezés nem véletlen, nyilván azt tükrözi, hogy bizonyos rohamokat megelőzően a beteg "furcsa érzést" észlel, amit korunkban aurának neveznek. Az aura lehet nagyon összetett érzet, különösen akkor, ha az agy valamely memóriaközpontja is érintett. Ilyen esetekben moziszerű hallucinációk jelentkezhetnek. Mások gyötrő félelmet vagy éppen gyönyört tapasztalnak. Előfordul különös illatok, szagok észlelése is.
Mindazonáltal tapasztalható a bizonytalanság a kóroktan terén, nevezetesen, hogy a rohamok hátterében az esetek nagyobbik részében még mindig nem sikerül állandó tényezőket, biztosan jellemzően kimutatható okot találni.

A legelfogadottabb tudományos konszenzus szerint a rohamok keletkezéséért feltehetően az agy kémiai egyensúlyának, különösen az agyi ingerületátvivő anyagok, a neurotranszmitterek működésének felborulása a felelős.



NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

1.

Lege Artis Medicinae

Októberi Szám Melléklete
OKT 01.

2.

Lege Artis Medicinae

Novemberi Szám Melléklete
NOV 01.

3.

Lege Artis Medicinae

Március Szám Melléklete
MÁRC 01.

4.

Lege Artis Medicinae

Júniusi Szám Melléklete
JÚN 01.

5.

Lege Artis Medicinae

Júliusi Szám Melléklete
JÚL 01.