Gondolat

Romolhatatlan szívvel – a múmiák

NAGY Zsuzsanna

2011. AUGUSZTUS 15.

A balzsamozás szokásában a festészet, szobrászat kivirágzásának pszichoanalitikus gyökereit találjuk, melyek a halál fölött úrrá lenni kívánó emberi szellemből erednek. Az idő múlása ellen védekezni kell – ez, úgy tetszik, ősi parancs fajunknál.

Múmiának egy elhunyt élőlény konzervált vagy konzerválódott testét nevezzük. A szó a perzsa „mümiyya”, azaz „szurok” kifejezésből ered. Az ókorban a folyók mentén található barnásfekete bitument varázsszernek tartották, és az egyiptomi balzsamozók a Ptolemaiosz-kortól kezdve gyakran ezzel kenték be a halott koponyáját.

Az egyiptomi vallás, mely a halál ellen harcol, a test materiális örökkévalóságától tette függővé a túlvilági életet. S a túlvilág elérése korántsem volt könnyű. Meg kellett őrizni az élet látszatát a halál valóságában is, vagyis meg kellett akadályozni oszlást, mely 2-3 napon belül bekövetkezett volna – ezért tartósítani kellett a testet.

Az ókori egyiptomiak hite rendkívül bonyolult, és minden ízében több összetevőt felsorakoztató vallás volt. E vallás szerint az emberi lélek többrétű, és megszületésekor a test többféle lelket is magába zár. Az egyik legfontosabb, a Ba-lélek, melyet madár formájában képzeltek el. Ez a lélek a halálkor elhagyja a testet, s hogy visszatalálhasson, és a tetemet tartósítani kell, mert ha a lélek nem találja meg a visszavezető utat, szakadatlan vándorlásra van ítélve. A halottat a testre helyezett amulettek vezetik a túlvilág felé vezető úton, s mielőtt belépne volna Ozirisz birodalmába, egy égi ítélőszék elé kell járulnia, mely elbírálja addigi életét. A szívét teszik mérlegre a bírák, az vallja meg, hogy nem gyilkolt-e, nem lopott-e. A mérleg serpenyőjében a szívvel szemben egy toll, Maat istennő tolla az ellensúly és a bizonyság: s csak azoknál marad egyensúlyban a mérleg, akik nem voltak bűnösök.

Thot isten írja fel az ítéletet, és a bűnöst a krokodilfejű Ammut isten falja fel nyomban. A szívet a szívszkarabeusz helyettesíti, mely a romolhatatlan szívet jelképezi a túlvilágon. A szkarabeusz- amulettet a halott mellé helyeztek, s a megfelelő válaszokat is rávésték hátuljára.

Az első múmia a vallási történetekben maga Ozirisz, akit Széth megöl, és széttépett és elhintett testrészeit felesége, Ízisz illeszti újra össze, gyolcsokkal egybekötözi és az így megtalált és föltámadt testtel lesz Ozirisz a túlvilág ura. Mivel Ozirisz a halottak ura, az ő amulettje a legbiztosabb védelmező a halottak számára. A Halottak Könyvének 155. fejezete szerint a következőeket kell elmondani:

„Emelkedj fel, ó Ozirisz! Gerinced most a tiéd, Ó mozdulatlan szívű isten! Nyakadba erő és szilárdság költözött, Lépj fel trónusodra, ó Osiris! Íme, öntök az áldott vízből, Hogy megszenteljem lábaidat. Elhoztam néked az arany Dzsedet... Örvendj hát, Osiris, e mágikus jel láttán!”


A tartósítást a balzsamozók végezték, csaknem negyven napig késztették elő a testet a mumifikálásra.A mumifikáció részleteiről az egyiptomiak semmit sem jegyeztek fel, így a tartósítás receptjét mindmáig homály fedi, s csak találgatásokra hagyatkozhatunk.
Jelenlegi ismereteink szerint az egykori eljárás során előbb eltávolították a testből a belső szerveket, majd az orron át az agyat kihúzták a fejből, eltávolították az összes belső szervet, kivették a szívet, átmosták a testüreget, amit illatszerekkel, fűszerekkel illatosítottak, és a kimosott testbe nátron tettek. Szintén nátron került a korábban eltávolított szervekre is.

A balzsamozásokat jelenlegi adataink szerint a negyedik dinasztia uralkodói óta, tehát i.e. 2613-2494 óta végezték, ám vannak már korábbról is, i.e. 5000-ből nyomai, hogy a testeket a sivatagi homokba temetve konzerválták.

A leghatékonyabb technikákat i.e. 1567 és 1200 között alkalmazták, amikor a már korábban említett eljárás mellett növényi olajokkal, és más szerves anyagokkal kezelt vásznakkal tekerték be a múmiákat, amelyek antibakteriális védelmet is nyújtottak. Az eltávolított belső részeket kanópuszedényekben elkülönítve őrizték a gonosz szellemek elől. A holttestet, miután kiszáradt, és eredeti súlyának a negyedére csökkent, gyantával vonták be.

A számtalan variáció között, mely az idő során előadódott, az is előfordult, hogy kozmetikumok segítségével életszerű megjelenést próbáltak adni neki, mielőtt vászoncsíkokba gondosan becsavarják.

Múmiákat a világ számos táján találunk, nemcsak Egyiptomban. Míg Egyiptomban a túlvilági élet feltétele volt az épen maradt test, más kultúrákban (Dél-Amerikában, Ausztráliában) azért őrizték meg a holtakat, hogy azok továbbra is az élőkkel maradhassanak, s részt vegyenek a közösség életének fontos eseményeiben. Mumifikálódás továbbá természetes módon is bekövetkezhetett, a lápok savai vagy a sivatagi homok szárító hatásának köszönhetően. A gleccserek belsejében vagy a fagyott talajban is leáll a bomlás folyamata, így a szerves anyagok megőrződnek.

A múmiák tudományos értéke abban rejlik, hogy fennmaradt lágyrészekből tudományos információ nyerhető: fény derülhet a viseletre, a táplálkozási szokásokra, és a betegségekre is. A régészek és antropológusok folyamatosan vizsgálják a mumifikálódott testeket, hogy felderítsék, hogyan éltek, mit ettek s milyen betegség volt jellemző korukra.
Múmiákat ma már csak emberi méltóságuk körültekintő tiszteletben tartásával lehet tárlókban kiállítani.

Az elmúlt két évszázadban azonban az ismert múmiák több mint 90 %-a - többezer év háborítatlan pihenés után - megsemmisült. Legtöbbjüket az emberi tudatlanság és gondatlanság pusztította el. Az egyiptomi múmiák nagy részét például a múlt század során gőzmozdonyokban tüzelték el vagy eladták gyógyszer gyanánt.
Megannyi elveszett információ a pusztulásuk.

Kapcsolódó anyagok:

Múmiák - kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban


"Belelátni a múltba" -módszertani lehetőségek a paleoradiológiában

A védőoltások elleni propaganda veszélyei

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

Gondolat

A misztikus kék ló

„A művészet a szellemi világhoz vezető híd” – mondta Franz Marc (1880–1916)

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

COVID-19

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Többeket távol tart mind az orvosi vizittől, mind a korábban szedett gyógyszereiktől a korona vírus okozta bizonytalan helyzet. Orvosokat, pácienseket egyaránt. Sokakat az interneten keringő álhírek rémítenek el, másoknak a személyes találkozás, a kórházba belépés maga a mumus. Most valamennyi szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan kezelésre, diagnosztikára és gyógyszeres terápiára szükség van, amelyek elmulasztása a későbbiekben tartós egészségkárosodást, vagy akár életveszélyes következményekkel járhat. Legyen az egy vérnyomáscsökkentő készítmény, vagy akár tényleg akár egy életmentő daganat ellenes terápia.

Gondolat

Doktor Úr, a maga szíve sose fáj?

Amikor 1956-ban Csákányi László a Magyar Rádió mikrofonja elé állt, és elénekelte a Doktor urat, csak azok tudták hogy egy Jókai regényhőst hallanak, akik megnézték a Fővárosi Operettszínházban Huszka Jenő - Fischer Sándor: Szabadság, Szerelem című daljátékát...

Hírvilág

Írjon mindenki összevissza, ahogy jólesik?

Ez a kérdés is elhangzik az A sirály a király? című zenés előadásban, mégpedig az írónő, Bosnyák Viktória szájából, aki nem csak önmagát adja, de egyben bagoly és papagáj is.

Klinikum

Rheumatoid arthritis – hol tartunk ma - A Figyelő 2016;1

LÁNYI Éva

A rheumatoid arthritis (RA) kezelésével kapcsolatos új ACR-ajánlást 2015. év végén tették közzé. Az ajánlás igen széles körű, magába foglalja a hagyományos betegségmódosító szerek, a biológiai terápiás szerek, a tofacitinib és a szteroid alkalmazását, megkülönböztetve a korai és a nem korai rheumatoid arthritis kezelését.