Nem szőrös-tollas emberek - állatok
2015. JANUÁR 13.
2015. JANUÁR 13.
.
Hároméves korában meghalt útépítő mérnök apja, ezért anyja négy gyerekével hazatért Angliába, majd 1935-ben Korfura költözött velük. Négy évig éltek a szigeten, amely Gerald fő szellemi ihletője volt: itt kezdődött egy életen át tartó nagy szerelme a természet világa iránt. Iskolába nem járt, magántanárok oktatták, közülük főleg a természettudós Teo Sztefanidesz hatott rá. Korfui éveire emlékezett később a Családom és egyéb állatfajták című könyvében, sok humorral és öngúnnyal mutatva be családtagjait, a sziget lakóit és élővilágát.
A második világháború alatt ismét Angliában éltek. Gerald előbb egy díszállat-kereskedésben dolgozott, majd 1945-ben gondozó lett a Whipsnade-i állatkertben. 1946-ban jelentősebb örökséghez jutott, ami lehetővé tette, hogy állatgyűjtő expedíciót szervezzen. Első ilyen útja 1947-ben Kamerunba vezetett. Számos állatkertnek juttatott gazdag kollekciót, a londoniban 25 új fajt honosított meg.
Gyűjtőútjai során megfordult Kamerun mellett Brit Guyanában, Argentínában, Paraguayban, Új-Zélandon, Ausztráliában, Malájföldön, Sierra Leonéban, Mexikóban, Mauritiuson, Indiában és Madagaszkáron. Főleg veszélyeztetett állatokat fogott be, hogy azok az állatkertek védelmében fennmaradhassanak. Útjai egy részét első feleségével, Jacqueline Sonia Rasennel szervezte, akivel 1951-ben házasodott össze. 1979-es válását követően Lee McGeorge lett második felesége és több útján társa.
Az állatokat a korabeli szokással szemben nagy gonddal szállította, a költségekre minden pénze ráment. Ezért könyveket kezdett írni, első kameruni útját feldolgozó könyve, a Noé bárkáján 1953-ban jelent meg. Művei nem várt sikert és jövedelmet hoztak számára. 1959-ben saját állatkertet állított fel Jersey-szigetén, mert elégedetlen volt a hasonló intézményekben dívó szakszerűtlen állattartással. 1963-ban alapította meg a Durrell Vadvédelmi Alapítványt a veszélyeztetett fajok megmentésére, ennek jelképéül a kipusztított mauritiusi dodó-madarat választotta.
Állatkertje szakmai továbbképzéseket, kutató, szaporító programokat és népszerűsítő előadásokat is szervezett, ő maga is rengeteget adott elő a brit rádióban, s több állatos filmsorozatot készített a BBC megbízásából. Hitte, hogy a megfelelően kialakított állatkert a legalkalmasabb a veszélyeztetett fajok megóvására és az ifjúság figyelmének felkeltésére a természet iránt. Elvetette azok érveit, akik az állatkerteket a bennük lakók börtönének mondták: szerinte az állatok nem szőrös-tollas emberek, pontosan megfogalmazott elképzelésekkel a szabadságról, de vallotta: szükségük van életmódjuknak megfelelő méretű és minőségű helyre.
Könyvei közül – melyek többsége magyarul is megjelent - a meg is filmesített Rokonom, Rosy egy elefánt történetét meséli el, A hahagáj pedig egy mesebeli szigeten élő kitalált madár révén érzékelteti a természet elemeinek egymásrautaltságát.
Gyűjtőútjairól szólnak A bafuti kopók, A részeg erdő, az Állatkert a poggyászomban, a Fogjál nekem kolóbuszt, a Hogyan lőjünk amatőr természetbúvárt?, a Kalandorok az őserdőben, a Durrell a Szovjetunióban című könyvei. Állatkertje megszervezését ismerteti a Vadállatok bolondja, az Állatkert a kastély körül és A Bárka születésnapja című köteteiben. Családtörténetét a Madarak, vadak, rokonok és az Istenek kertje című könyveiben folytatta, míg a Vadászat felvevőgéppel című kötet filmes expedícióiról szól. Ismeretterjesztő könyve a Vadak a vadonban, szakmai tapasztalatait pedig Az amatőr természetbúvár című kötetében tette közzé.
Gyerekregényeket is írt Szamártolvajok és Léghajóval a világ körül címmel. Könyveit sajátos humor és derű szövi át, a kaland és a természettudomány elegyével szórakoztatja híveit. A tucatnyi film mellett mintegy harminc könyvet készített ugyan, de az íróságot nem sokra tartotta, a könyveket csak zoológusi munkája anyagi alapjának tekintette.
Idős korában sok baja volt: csípőprotézis-műtétjét májátültetés követte, betegségeiből soha nem épült fel teljesen. 1995. január 30-án hunyt el szeretett Jersey-szigetén. Több állatfaj viseli a nevét.
Forrás: MTI
2015. 01. 08.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.
Gondolat
VIII. Henrik betegségei
Gondolat
Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred
Gondolat
A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
4.
5.
1.
2.
3.
4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás