Gondolat

Minden-minden jó emberre, kis országban, nagy országban

2014. DECEMBER 24.

Szöveg nagyítása:

-
+

1905. január 26-án született Újvidéken (ma Szerbia). 1922 és 1927 között Budapesten jogot tanult, pályafutását ügyvédjelöltként kezdte, majd könyvtárban dolgozott. Az elsősorban gyermekverseiről ismert költő sok nyelvet beszélő, különleges művész volt. Tizenhat évesen jelentette meg első verseskönyvét Az Élet tavaszán címmel, amely Ady Endre hatását mutatta. A Magyar Írás köréhez tartozott, verseit közölte a Nyugat is. Az 1928-ban kiadott Papírember című verseskötete nagy feltűnést keltett avantgárd formanyelvével. 1930-tól Párizsban élt, a Cercle Francois Villon tagjaként ismeretséget kötött néhány avantgárd művésszel. 1936-ban kiadta a Dimenzionista Manifesztum című kiáltványát, amelyben elvi-elméleti gondolatait foglalta össze az avantgárd feladatairól és céljairól (szerinte a modern művészetek egy-egy dimenzióval gazdagodnak, például az irodalom kilép a síkba, a festészet a térbe). A dokumentumot olyan képzőművészek írták alá, mint Vaszilij Kandinszkij orosz, Marcel Duchamp francia, Joan Miró katalán festő. Még abban az évben visszatért Magyarországra, súlyos megélhetési gondokkal, komoly betegséggel küzdött, a kór végtagjait támadta meg. Hazatérése után, 1942-ben megjelent Kiáltás című kötetének versei befelé forduló, halálközeli hangulatot tükröznek. Betegségéből kitartó jógázással sikerült kigyógyulnia, az 1940-es évek végén jógastúdiót vezetett, kidolgozta az egészségkultúra rendszerét. Gondolatai a Ne légy többé beteg! című kéziratban maradtak fenn. Az ötvenes években visszavonult az irodalmi élettől, szakfordításból és a jógatanításból élt. A hatvanas évektől műfordítással foglalkozott, modern francia, orosz és szerb költőket fordított magyarra.Érdeklődése a csillagászat, fizika és filozófia felé fordult, 1969-ben jelent meg tudományos-fantasztikus regénye, "A három űrsziget". Népszerűségét elsősorban a hetvenes években született, mesteri rímekben gazdag gyermekverseinek köszönheti, amelyek közül jó néhányat a közkedvelt Kaláka együttes zenéje tett még szórakoztatóbbá és feledhetetlenné a gyerekek, de még a felnőttek körében is (Börönd Ödön, Pinty és Ponty, Szélkiáltó, Tengereczki Pál). Hatása az absztrakt geometrikus művészeti mozgalomban (MADI/Movimiento Artistico De Invencion/Újszerű Művészeti Mozgalom) mutatható ki, illetve máig felfedezhető olyan kortárs költők életművében, mint Petőcz András vagy Szombathy Bálint. Élete vége felé kozmikus-látomásos lírája is említést érdemel (Kozmogrammok). 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak. Karácsonyi verse álljon itt: Tamkó Sirató Károly: Ég Ég a villany, ég. El ne aludjék! Amíg minden kisgyereknek álom nem jön a szemére kis szobában nagy szobában szépen ragyogjék! Ég a csillag, ég. Szépen ragyogjék! Minden-minden jó emberre kis országban nagy országban békességgel-boldogsággal ragyogjon az ég! Boldog Karácsonyt! 2014. 12. 24.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Idegtudományok

Egymásra ható elmék

SZEMLE eLitMed

Az agyak közötti szinkronitás szintje – ami minél erősebb, annál nagyobb élvezettel jár – szociális állatoknál, így az embernél is, előre jelzi a kapcsolat minőségét, állítja a gyorsan növekvő új kutatási terület, a kollektív idegtudomány.

Idegtudományok

Hogyan csökkenthetnénk a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát?

SZEMLE eLitMed

A magányosság 1,4-szeresre növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, míg számos gyógyszer szedése csökkenti, még több gyógyszer pedig növeli incidenciáját.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.