Gondolat

Metaforák hőse

2014. JÚLIUS 07.

Chagall művészete nem sorolható be egyetlen stílusirányzatba sem. A századeleji avantgárd egyik legjelentősebb alkotója nem nevezhető szürrealistának, sem expresszionistának, mégis mindkét irányzatra nagy hatást gyakorolt művészete. Alkotásainak spirituális érintettsége és univerzális üzenete azonnal megragadja a szemlélőt. Komplex mesevilágot látunk itt, álomszerű képzeteket, gazdag színvilágot és a vallási rituálék gazdag látomásait festi meg, a metaforikus megfogalmazás teljes kaleidoszkópjával.

Moise Zaharovics Sagalov, másként Moishe Segal, ismertebb nevén Marc Chagall 1887. július 7.-én született Vityebszkben, Oroszországban, egy szegény zsidó kiskereskedő népes családjában.
Haszid gyökereinek tudja be nyughatatlan természetét.
Egy párizsi ösztöndíj lendítette őt a világhír felé. Apollinaire és Léger közvetlen kapcsolatot ápolt a fiatal művésszel. 1913-ban Apollinaire segítségével ismerkedett meg Herwart Walden berlini műkereskedővel, és állította ki képeit Berlinben egy őszi tárlaton.

Még egy ideig Oroszországban alkot, amikor már lehetetlennek érzi a körülményeket, átteszi székhelyét előbb Berlinbe, majd Párizsba, majd 1941-ben pedig Amerikába költözik. A háború után visszatér Európába, és ismét Franciaországban telepszik le.
Művészetének késői ágában újabb műfajokkal kísérletezik, üvegfestéssel, kerámiával, szobrászattal, Marc Chagall 1985-ben halt meg, közel százévesen.
Művészete, páratlan látomási máig ösztönzőleg hat a különböző generációkra.

NZS
2014. 07. 7.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

A püspök rejtélyes jóslatai

A világvége jóslatok korunkban is lázban tartják az embereket, a kezdet és a vég titkai mindenkit erősen foglalkoztatnak.

Gondolat

A szülés medikalizációja

DR.BÁNFALVI Attila

Gondolat

Az árvízi hajós betegsége

1838. március 13-án elöntötte Pestet a Duna

Gondolat

Ideális testkép és külső – veszélyes út a modern férfi számára

Az utóbbi két évtizedben a férfiideálok jegyében olyan új kórképek, magatartási anomáliák, önkárosítási módok jöttek létre, amelyek még a pszichiáterek körében sem teljesen ismertek, és a gyakorló orvos is keveset tud róluk...

Hírvilág

Új utakon a fejlődéslélektan világában – konferenciabeszámoló

A csecsemők eseményfeldolgozása, előrejelzési mechanizmusa, a nyelv elsajátítása, a tárgyakhoz való viszony, a tudatelmélet és a becsületességhez való...