Gondolat

Megbékítő valóság

2014. SZEPTEMBER 10.

"Senki sem ismeri önmagát, míg próbára nem tétetett."

Még a legszörnyűbb valóságban is mindig van valami megbékítő, ha az ember szembenéz vele."

Ezek az idézetek Franz Werfel híres könyvéből, a Musza Dagh negyven napjából valók.

1933-ban írta eredeti dokumentumok alapján e művet tiltakozás gyanánt minden nacionalizmus vagy faji megkülönböztetés ellen. Az első világháborúban játszódó regény az örmény nép drámai sorsát jeleníti meg: egy közösség, hét örmény falu harcát az őket kitelepíteni akaró, halálba szánó törökök ellen. Musza Dagh egy védhető fennsík neve, ahová felvonul ellenállásul a nép.

Szellemi vezetőjük Bagradjan nevű, korábban Párizsban dolgozó archeológus, akinek sorsa a regény végén tragikus módon beteljesül. Negyven tragikus nap történetét állítja elénk a mű, melyben az ellenállás magával ragadó, gazdagon ábrázolt eposza testesül meg.

Werfel 1938-ban az egyre terjedő fasizmus elől előbb Bécsből Párizsba, majd 1940-ben Amerikába emigrált.

Korábban Kafka és Max Brod barátja volt, és az irodalmi expresszionizmus stílusában alkotott versekkel kezdte irodalmi munkásságát. Életének utolsó szakaszában misztikus, vallásos gondolati körből építette változatos formavilágú líráját. Misztikus emberközpontú világképe alapján alapították azt az emberjogi díjat, melyet az Üldöztetések Elleni Központ adományos kétévente az arra érdemeseknek. 1945. augusztus 26.-án Beverly Hills-i otthonában találták holtan, munka közben, az asztalára borulva.

„Ha nem hiszek a rosszban, akkor nincs is rossz... ha nem hiszek a halálban, akkor nincs is halál... megölhetnek, még csak észre sem veszem... aki elér erre a pontra, az újjáépíti szelleméből a világot.

Mindenki csak egyszer él, és egyetlen élete van. Kizárólag saját élete iránt vannak kötelességei, egyébként senki és semmi iránt. De miből áll valójában az élet? Kívánságok és vágyak hosszú sorából. Lehet, hogy ezek sokszor csak képzelt kívánságok és vágyak, mégis egyes-egyedül az a fontos, hogy erősek. Az élet egyetlen értelme, hogy kíméletlenül teljesítsük ezeket a kívánságokat és vágyakat.” – írta híres művében.

NZS
2014. 09. 07.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Egészségpolitika

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Gondolat

Buddhizmus a hazai gyakorló szempontjából

BRYS Zoltán

Gánti Bence a buddhizmus rendkívül szerteágazó, sokszor ellentmondásos bölcseletének és gyakorlatainak bemutatására vállalkozik új kötetében. Aktuális téma, hiszen hazánkban is több buddhista iskola működik, és a reneszánszát élő New Age mozgalom is részben a hinajána, a tibeti és a zen buddhista hagyományokból táplálkozik.

Gondolat

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

Gondolat

Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.