A Fungal Biology folyóiratban megjelent Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind című közlemény szerzője rávilágít, tudományos berkekben mennyire égető szükségünk van az intelligencia és a tudatosság fogalmainak felülvizsgálatára. Arthur Reber sejtszintű tudatosság elmélete szerint az intelligencia nem tekinthető emberi privilégiumnak. Az intelligencia inkább egy skálázható kvalitás, amely alacsonyabb vagy magasabb komplexitásban, de számos organizmuson megfigyelhető. Ha az intelligencia jeleinek tekinthetőek az érzékelések alapján történő döntéshozatal és az abból következő egyedi viselkedésformák, akkor a gombák szofisztikált életmódja és testszerveződése méltán érdemli az egyre alaposabb tudományos vizsgálódást az intelligencia mint életjelenség behatóbb megismerése érdekében. Érzékenység, reaktivitás, tanulás és emlékezet: önmagában egyik sem maga a tudatosság, de vitathatatlanul alapkövei annak. A gombák pedig mindet bizonyítottan képesek felmutatni. Az érzékenység és reaktivitás a sejtes szinten túl a folyton növekvő és elágazó, egysejtnyi vékonyságú, de akár kilométerekig elnyúló gombafonalakban érhető tetten. Az egész fonalat átszövő sejtváz egyfajta mederként szolgál, amelyben az endomembránrendszer termelte, kibocsátandó anyagok vezikulumokba csomagolva a sejt határai felé áramolhatnak. A vezikulumok határhártyái az exocitózist követően beleolvadnak, hozzáépülnek a sejtmembránhoz, így gyarapítva azt. A megfelelő térorientáció és növekedési mintázat kialakításában egyformán meghatározóak a külső fizikokémiai környezet ingerei és a sejtek saját információfeldolgozó és döntéshozatali mechanizmusa is. Adaptív, rugalmas és dinamikus logisztika, pillanatról pillanatra. Regenerációs képességeik szintén vitathatatlanok. A gombák az állatok véralvadási mechanizmusával homológ sérüléskezeléstől kezdve számos hatékony öngyógyító stratégiát követnek. Ha az egyes hifáknak valamiféle intelligenciát és tudatosságot tulajdonítunk, mi a helyzet a fonalak alkotta kolóniával, a micéliummal? Több, mint részeinek összege? Milyen képességeikkel feszegetik a tudatosságról alkotott fogalmaink határait? Kísérletes bizonyítást nyert például a micéliumok tanulási és emlékezőképessége. Rövid időn belül ismétlődő környezeti stresszorok – például hősokk – hatására egyre gyorsabb reakcióidőt mutatnak. Rövid távú emlékezete segítségével tehát egy egyed gyorsabban adaptálódik szuboptimális körülményekhez. Egy másik kísérletsorozat megmutatta, hogy táplálékforrásuk relatív pozíciójára is képesek emlékezni. A hatalmas területeket behálózó micélium gyökérkapcsolatai, erőforrás-allokációja és információközvetítői képességei nemcsak az intelligencia üdítően újszerű arcát mutatják, de a földi életformák, például a szárazföldi növények nagy része képtelen lenne élni nélkülük. Ez a „Wood Wide Web”, vagyis a „mikorhizagombák erdőinternete” igen figyelemfelkeltő metafora. A szerző azonban amellett érvel, hogy mindezek kicsinyítik a gombák képességeit. Az internet korántsem olyan mértékben önszerveződő, rugalmasan alkalmazkodó, folyton-folyvást önállóan újraalakuló organizmus, mint a gombák. Az élet minden egyes sejtben túlszárnyalja az emberi technológia szabta korlátokat. Werlein Anna Eredeti közlemény: Money, N. P. (2021). Hyphal and mycelial consciousness: the concept of the fungal mind. Fungal Biology, 125(4), 257-259.