Gondolat

Könyv az igyefogyott szegényeknek

2013. SZEPTEMBER 11.

Vannak olyan időszakok, amikor egy-egy ember dolga lesz lendíteni az idő kerekén, az ő elkötelezettségén élszántságán és tehetségén múlik, hogy merre változik a világ.

Pápai Páriz Ferenc, aki polihisztor volt, a szó nemes értelmében, egy igazi uomo universale 1649. május 10-én született Désen és 1716. szeptember 10-én halt meg Nagyenyeden.

Hazai tanulmányok után, 1672-től külföldi egyetemeken képezte magát. Lipcsében orvostudományt tanult, Heidelbergben bölcsészeti doktorátust szerzett.

1674-ben Bázelban orvosi tanulmányokat folytatott, az orvosdoktori címet megszerezte, s bár 1675-ben hazatért, nem vállalt orvosi hivatalt. Ugyanakkor Erdély legkeresettebb orvosa volt. Apafi Mihály fejedelem invitálására a nagyenyedi kollégium tanára lett, s ott tevékenykedett élete végéig, s orvosi munkásságával ezután sem hagyott fel.

Iskoláit végezvén terelődött figyelme a világi tudományokra, a hazai az anyanyelvű irodalom hiányosságaira, elmaradottságára. Erdély ekkoriban valóságos csatatér volt, Magyarország két pogány közt vergődött, a magyar művelődés európai szintre emelése utópiának látszott.

Mindeközben Európában protestáns vidékein jelentős vita zajlott.

Joannes Cocceius (1603–1669) kálvinista teológiája a Németalföldön volt népszerű. A cocceiánusok legfőbb feladatuknak a Biblia, a történelem és a filozófia tanulmányozását tekintették, azon igyekeztek, hogy érvényt szerezzenek a „sola scriptura” elvét meghirdető16. századi reformáció eredeti törekvéseinek.
Abban hittek, hogy az ember és a világ fokozatos tökéletesedik, Isten országa közelít és hittek az egyetemes Szombatban, vagyis a „szentek” ezer évig tartó békés és boldog evilági birodalmában.

A puritánusok ellenben szigorú erkölcsi követelményeket állítottak fel, melyben korlátozták vagy éppenséggel tiltották az olyan bűnös örömöket, mint a tánc, a nevetés, szerencsejáték, a díszes öltözködés, cicoma, a kozmetikumok, a színház egyén dévajság élvezetét.
Pápai Páriz Ferenc gondolkodására, akiről bízvást elmondható, hogy korának legtudósabb embere volt, nagy hatást gyakoroltak a korabeli szellemi áramlatok.

Már kortársai elismerték, hogy nagy hatással bír a magyar közállapotokra, szótáralkotó munkája pedig a későbbiek folyamán megalapozta a magyar irodalmi nyelvet.
Nem kerülte el a szenvedés sem. 1707 őszétől másfél évig a bujdosók kenyerét ette. Nem hanyagolta el az alkotó tevékenységet, sokféle műfajban teremtett maradandót: orvosi művet, latin és görög alkalmi verseket is írt.

Az ő nevéhez fűződik például az első magyar-latin szótár megalkotása, melybe igen nagy energiát fektetett, s amely során újfent ráébred a hazai nemesi világ és berendezkedés kétségbeejtő szellemi igénytelenségére. A ’Dictionarium Latino-Hungaricum, híres szótára 1708-ban látott napvilágot, s a továbbiakban 150 évnél is tovább forgott közkézen az iskolákban.

A Pax Corporis, a test békéje, gyógyítása című munkája, melynek első kiadása 1690-ben Kolozsvárt volt, számos kiadást ért meg.

"Szükség, hogy valamint az idegen nyelvet munkával tanuljuk és az írás magyarázásában tanítóinktól épüljünk, úgy a testi nyavalyáknak gyógyításában is fákhoz és füvekhez nyúljunk." – írja. Forrásanyagul tanárainak előadásait, a régi nagyok írásait és saját tapasztalatait jelölte meg, amelyet számos betege gyógykezelése által szerzett.

A könyv gyorsan népszerűvé vált, és nagy hatást gyakorolt a korabeli orvostanra. A művet hét könyvre osztja. Az első könyv szól: A Főnek Nyavalyáiról; a második; A Fő némely részeinek, Szemnek, Fülnek, Orrnak, Nyelvnek, Fogaknak, Ínynek és Toroknak Nyavalyáiról; a harmadik: A Melynek, abban a Tüdőnek és Szünek nyavalyáiról; a negyedik: A Gyomornak és Béleknek Nyavalyáiról; az ötödik: A Májnak, Lépnek és Veseknek Nyavalyáiról; a hatodik: Az Asszonyinemnek Nyavalyáiról; a hetedik: A Hideg lelésekről. A hét könyvet már az 1695-i kiadásnál megtoldotta egy nyolcadikkal: A Külső Nyavalyákról szólóval, s ennek végén „Az apró Gyermekek Külső és Belső közönségesebb Nyavalyáiról” is szót ejt.

E mű előlapján közli a szerző: Pax Corporis az az: Az emberi Testnek belsoe Nyavalyáinak Okairól, Fészkeiroe l, s’ azoknak Orvoslásának módgyáról való Tracta. Mellyet mind éloe tudós Tanitóinak szájokból, mind a Régieknek tudós Irásokbol, mind pedig maga sok Betegek koeruel való Tapasztalásiból summáson oeszve-szedett, és sok uegyefogyott szegényeknek hasznokra, mennyire lehetett értelmessen, világossan Magyar nyelven ki-adott: PAPAI PARIZ FERENCZ, M. D. Helvetiában azon Facultásban Hites Assessor, az Enyedi Collegiumban edgyik méltatlan Tanító.

I. Johan. 3. v. 18. Cselekedettel és valósággal. Kolosvaratt Nyomtatta Némethi Mihály,
M.DC.XC. Esztendoeben. 320 p

E nagyhatású művében a szerző vázlatosan elemzi a betegségeket, ír a tünetekről, a keletkezésükről, lefolyásukról és gyógymódjukról. Patikaszerekre is utál, ám főként egyéb, meglehetősen könnyen elérhető növényeket, anyagokat, és házilag előállítható szereket említ a továbbiakban.

Gyakran szerepel a rebarbara, rozmaring, majoránna, ökörfarkkóró, csalánlevél, ebszőlő, bolhafű, sáfrány, különböző gyökerek, hagyma, olajok, ugyanakkor olyan meglepő dolgok is, mint tyúktrágya stb. s ezeket főzeti szükség szerint forrásvízben, rózsavízben, lágymeleg borban, tejben, spikinardvízben stb.

A Pax Corporis gazdag gyógyszerkészletében gyakran találkozunk még különböző állatok zsírjával, tüdejével, májával, bogarakkal, melyeket sokféle módon elkészítve ajánlja a betegnek. Mondhatni a természetgyógyászat korabeli eredményeit összegzi munkáiban, és finoman utal a babonák elkerülésének szükségességére.

A természettudományos gondolkodás és népfelvilágosító törekvések e nagy alakja jelentősen hozzájárult, hogy "az házi cselédes gazdák s gazdasszonyoknak és az igyefogyott szegények" jobban boldoguljanak betegségeik kezelésében, hiszen mint írta "kiknek nincsen mindenkor kezeügyében értelmes orvos, kiváltképpen falukon, az hol hamarébb talál segélyre a beteg barom, mint a beteg ember. E könyvből pedig szükségéhez képest olvashat; vagy ha maga nem tud, olvastathat mással nyavalyájáról a beteg".

2013. 09. 11.
NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A könyv a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be.Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben...

Hírvilág

Írjon mindenki összevissza, ahogy jólesik?

Ez a kérdés is elhangzik az A sirály a király? című zenés előadásban, mégpedig az írónő, Bosnyák Viktória szájából, aki nem csak önmagát adja, de egyben bagoly és papagáj is.

Gondolat

Dali betegségei

NAGY Zsuzsanna

Dali gyerekkorában számtalan traumát szenvedett. Nemi identitása is bizonytalanná vált.

Gondolat

A kifutó veszélyei

Az evészavarok az elmúlt évtizedben kitüntetett figyelmet kaptak a pszichiátriai szakirodalomban. Ennek fő oka, hogy az anorexia nervosa és a bulimia nervosa viszonylag gyakori mentális betegségekké váltak, de újfajta evészavarokról (például: izomdiszmorfia, orthorexia nervosa, purgáló zavar) is egyre több kutatás születik.

Gondolat

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.