Gondolat

Költő a beteg világban

2012. ÁPRILIS 16.

József Attiláról annyit minden bizonnyal mindenki tud, hogy rövid élete alatt sokat szenvedett, problémás karakter volt, folyton lázadozó, „deviáns” személyiségnek tartották kortársai, s élete utolsó szakaszában lappangó, később egy csapásra manifesztálódó skizofréniát diagnosztizáltak nála, s végül, saját akaratából véget vetett életének.

De mi van akkor, ha mindebből semmi nem igaz?
Ha a hangulati labilitás a túlélőtechnika, a hányattatásokhoz való alkalmazkodás része volt, ha egy tapasztalatlan analitikus és maga a tudományos szakág fejletlensége diagnosztizálta félre a költő baját, akin halála után jóvátehetetlenül rajtamaradt az elmebetegség stigmája, és mi van, ha csak a várakozást elunó türelmetlen és a vasúti menetrendet nem ismerő utas balesete volt a tragikus vég?
A legújabb kutatások ebbe az irányba mutatnak.

1937 után állították fel borderline-szindróma tünetegyüttesét, melynek egyes elemei néha a skizofréniára is hasonlíthatnak, ám a szakértők szerint egészen másféle okokra, elsősorban kisgyermekkori anya-gyerek traumákra, ambivalens szülői viselkedésre vezethető vissza a kórtörténet. Ma számos szerző kísérli meg ebbe az irányba terelni a József Attila személyiségzavaráról szóló értelmezések menetét.

Az eredeti vészjósló patográfia a kóros jegyek és betegségünetek leírásával dr. Bak Róbert tollából ered, aki a Szép Szóban 1938. január-februári emlékszámában tette közzé a megkomponált, személyes meggyőződésből fakadó kórképét, melynek borús megállapításain aztán nemzedékek sora nőtt fel.

Ebben fejti ki, hogy a költő gyógyíthatatlanul hasadásos elmezavarban szenvedett, és öngyilkossága is ebből következik. Viselkedésében fölfedezhető a gyermeki mágikus szemlélet, mely vakon hisz a szavak erejében, és ezzel a képességgel, a versek erejével mintegy föl is fegyverzi magát az életének hányattatásai és kétségbeejtően kaotikus volta ellen. Verseiben a modern kor parancsának engedelmeskedve a tudat működésének titkait fürkészte és dokumentálta.

Azt az érvényesülési stratégiát választotta, hogy ifjú költő minden baját, árvaságát, szegénységét, munkahelyi konfliktusait az egész világ elé tárta a baráti újságírók tolla által.
Ezt írta Vágó Mártának: „Pedig igazán régen eltemettek volna már, ha nem neveltem volna ki magamban azt a bizonyos és sokat fölhányt öncsodálatot. Ami kívül hiányzik a világból, azt az ember belül, önmagában kell megteremtse, mert máskülönben elpusztul.”
A kortársak nem is aggódtak érte, különc viselkedése, hangulati labilitása belefért az érzékeny, egzaltált költői idegrendszerről alkotott közkeletű képbe. Lírai költőtől senki sem várja, hogy „teljesen normális” legyen…

A korabeli dokumentáció alapján mondhatjuk, hogy pszichoanalízisével fordultak igazán rosszra a dolgok. a pszichoanalízisben sokat tanult az álmok nyelvéről, ami a köznapi tudat számára elérhetetlen tartományokba kalauzolta a fejlődni vágyó elhivatott költőt, és olyan eszköztárat adott az álomszimbólumok révén a kezébe, mellyel újabb szintre fejleszthette költészetét. Ugyanakkor egyfajta új szerepet is elsajátított, a pszichiátriai betegét, minthogy József Attila a pszichiátriai klinikára járt, igazi betegek közé, pszichoanalitikus kezelésre.

"Egy beteg világ rámkényszerít egy vallhatatlan beteges világfölfogást és aztán azt mondja rám, hogy beteg vagyok. Megoldhatatlan helyzetbe kerget, és aztán azt mondja, hogy infantilis vagyok, mert nem tudom a saját belső problémámat megoldani"- írta dr. Rapaport Samunak 1934-ben.

A Gyömrői Edit vezette terápiában a költő előtt a lírai témák és eszközök lehetőségeinek új tárháza nyílott meg, és szélsőséges viselkedésével a végsőkig kifacsarta, amit ebből a helyzetből lehetett, az áttételes anyaszerelem szerepjátékával riogatva orvosát.
Élete utolsó szakaszában Kozmucza Flóra dokumentálta viselkedését. Sajnos följegyzéseit csak jóval később, ötven évvel József Attila halála után adta közzé. Ebben kifejti, hogy József Attila "gyakran használt jelképeket; homályos, összefüggéstelennek látszó volt a beszéde. De egyre inkább kezdtem rájönni különleges eszejárására. Kezdtem megfejteni tudni azt a rejtett jelrendszert, ami a tudat alatti mélyben zseniális logikájával összefogta a széthulló, bizarrnak tetsző gondolatait. Ami kifejezhetetlen mondandóinak kulcsa volt: a lényeget."

Versei önmagukért beszélnek: a tudat peremvidékeiről tudósítanak páratlan összeszedettséggel és kristálytiszta logikával. A költő útja nem más, mint a nagy felfedezőké, csupa veszély.

NZS

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.