Gondolat

Ha neked ez nem képez művészetet, kedves Ernő

2013. AUGUSZTUS 30.

A humanizmus, humanista írók után koslatva megkerülhetetlenül belebotlunk Karinthy Frigyesbe. Bár őt más okokból is, mindig olvassuk. Nemcsak mint a humor és szórakozás forrását, hanem mint nagy gondolkodót is. Habár a viccmester szerepe rajtaragad, melyben minden bizonnyal a gazdasági kényszer is közrejátszott életében. Ezt fizették meg jól, és neki, zavaros magánéleti vonatkozások miatt mindig nagyon és gyorsan kellett a honorárium. Mindenki „humort” rendelt tőle, és ő erre kapható volt. Különösen miután megjelentette az Így írtok ti című művét.

“Ez olyasvalami, mint a könyvvigéc” – írja a műről Ady a Nyugatban. – “Élelmesen és sokat csatangol az író és a publikum között. Hasznos, derék, kedves kulturális szerep, s úgy szeretném már látni, hogy Magyarországon is nagyon kelljen és elkeljen. Mihelyt többet olvasnának, rögtön megteremnének a több és tehetségesebb csúfolók is. És nagy gyönyörűség volna, ha minden magyar írót kicsúfolnának.”
Persze Karinthy több volt ennél. Minden olyan témát is feldolgozott, ami a humanizmus gondolatkörébe vonható, meggyőződéses pacifista volt, haladó gondolkodó, ám soha sem radikális, a tudomány, a józan ész és emberség szószólója maradt abban a korban, melyben egyre jobban eluralkodott a gonoszság, a nagyravágyó illúzió és az irracionalitás. Karinthy azon ritka elmék egyike, akiben a természettudományos műveltség és az irodalom, a bölcselet szeretete egy tőről fakad. Orvosnak is készült egy darabig. Kutató elméjét lenyűgözte a tudomány.

Karinthy Frigyes a magyar irodalom és humor meghatározó alakja, ám a nagyközönség jobbára csak irodalmi karikatúráit és a kisdiák szenvedő életének archetípusait felvonultató Tanár úr kéremet ismeri. Holott szinte minden műfajban alkotott maradandót, életműve a közismertnél jóval sokrétűbb és gazdagabb.

Itt vannak példának okáért a versei. Viszonylag későn jelentek meg, holott már húsz éves korában érett költőnek számított, s e korai művei formai szempontból sem maradnak el a Nyugat nagyjai mögött. Élete utolsó éveiben állt csak elő vékonyka versesköteteivel, a Nem mondhatom el senkinek című 1930-ban jelent meg, az Üzenet a palackban pedig halála évében (1938).

Még ma is bukkannak fel versei folyóiratok oldalain, s itt van például ez a kis gyöngyszem, polgárpukkasztás gyanánt, mely modernségében Kassák verseivel vetekszik. Osváth Ernő orra alá van tolva, minden bizonnyal. Osváth a kor meghatározó alakja volt, kényesen igényes kritikus, aki jelentősen befolyásolta a Nyugat szerzőinek ízlését és kezes báránnyá szelídített számos rakoncátlan nagy írót.

Sokak egyenesen őneki kívántak megfelelni, s ez az idomulás mindennél jobban bosszantott Karinthyt, hiszen a zabolátlan elme nem bírja a konvenciókat, az elvárásokba való belesimulást, az opportunizmust.

Nihil

Utoljára még elmentem volt szeretőmhöz
És beszélgettem vele a lépcsőházban:
Bementünk, mert kint nagyon fújt a szél
És kemény csöppek estek.

Végleg elbucsuztunk, már nem szeretem:
Aztán lementem a Rottenbiller-utcán,
Vettem gesztenyét, de nem tudtam lenyelni,
Találkoztam Biró barátommal.

Biró beszélt a neo-impresszionizmusról,
Én mondtam: mindent abba kell hagyni:
A művészetnek ne legyenek korlátai -
Se ütem, se vonal, se szín.

Vagyis az a művészet, amit az ember gondol,
És ha nem gondol semmit, az is művészet -
És ha csak érez valamit, az is művészet
És ha neked nem, hát nekem.

És ha neked ez nem képez művészetet
Kedves Ernő: hát akkor nem művészet -
Nem is az a fontos, hogy művészet-e
Vagy sem; - nem az a fontos.

És ha ez nem művészet: hát nem az,
De akkor nem is kell művészet -
Mert az a fontos, hogy figyeljenek
Az emberek és jól érezzék magukat.

Biró dühösen ott maradt az utcán,
Én meg bementem egy kávéházba:
Akkor egy szélroham jött veszekedve
És bevágta az ajtót.

A szélnek mondtam egy gorombaságot,
Kávét ittam és olvastam egy lapot:
Valami cikk volt a versköltészet céljáról,
De nem egyeztem meg vele.

Ja igaz: a lépcsőházból lejövet
(Még ott, volt szeretőmnél) arra gondoltam,
Hogy most meg kellene dögölni
És kiölteni a nyelvemet.

NZS 2013. 08.29.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.