Gondolat

Egészségmegőrzés és zsidó filozófia

2015. MÁRCIUS 30.

Előkelő családból származott, apja és egyben első tanítómestere rabbinikus bíró volt. Amikor 1148-ban az iszlám almohádok elfoglalták Córdobát, az ott élő zsidókat válaszút elé állították: vagy elfogadják az iszlám vallást, vagy elhagyják a várost. A Majmún család a maradás mellett döntött, zsidó hitüket otthon gyakorolták, a nyilvánosság előtt meg igyekeztek jó muszlim módjára viselkedni. Az ifjú Móse ebben a korszakban írta meg híres levelét, az Igeret há-smádot, amelyben védelmébe vette azokat a zsidókat, akiket az iszlám hitre való áttérésre kényszerítettek.

A kettős életvitel 11 év után tarthatatlanná vált: a család 1159-ben elhagyta a várost, és a marokkói Fezben telepedett le. Móse itt folytatta tanulmányait, a rabbinikus tudományok és a görög filozófia mellett természet- és orvostudománnyal is foglalkozott.

1165-ben a család Palesztinába költözött, majd Egyiptomban, a mai Kairó óvárosában, Fusztátban telepedett le. Apja és bátyja halála után rá hárult a családfenntartás terhe. Mivel a rabbiság nem járt jövedelemmel, az orvosi hivatást választotta. Híre gyorsan terjedt, hamarosan Szaladin szultán és fia, al-Afdal udvari orvosa lett, a kórházban előadásokat tartott, és magánpraxist is folytatott. A zsidó közösség vezetője lett, nyilvánosan tanított.
Első művét Értekezés a logika kifejezéseiről címmel még tizenhat évesen írta. Egy másik arab nyelvű korai műve az Értekezés a naptárról címet viseli. Tíz év munkájának gyümölcse egyik legfontosabb alkotása, a Misna-kommentár, az arab nyelvű Kitáb al-Sziradzs, amelyet huszonhárom éves korában kezdett el írni.

A legkorábbi időktől a Kr. u. 3. századig keletkezett zsidó törvénygyűjteményhez, a Misnához fűzött kommentárokban egyes szavakat és kifejezéseket magyaráz, sok régészeti, teológiai és természettudományos ismeretet közölve. A bevezető tanulmánysorozat egyik írása a Tizenhárom Cikkely elnevezésű hitvallásban összegezi a zsidó vallás tanításait.

Harminchárom évesen kezdte el héber nyelvű főművét, a Misné Tórát, a Tóra áttekintését, amelyben minden zsidó törvényt és tant világos rendszerbe foglalt, arra törekedett, hogy a zsidó vallást logikus egészként mutassa be. A hatalmas, 14 kötetes mű nem csupán a polgári és a büntetőjogot gyűjtötte egybe, hanem mindazokat a jogszabályokat is, amelyek érvényesek voltak a jeruzsálemi Szentély idejében vagy Izrael földjén.

Harmadik kiemelkedő munkája az arabul írt A tévelygő útmutatója, amelyet 1176-ban kezdett el, és hosszú évek munkájával 1190 körül fejezett be. A mű célja a zsidó filozófia racionalizálása volt, a kapcsolatteremtés az arisztotelészi filozófia és a zsidó vallás között. Az arab szöveget még a szerző életében héberre fordították, később latinra és több európai nyelvre.

Teológiai művei mellett számos orvosi könyvet is írt, köztük egy összefoglalót az egészség megőrzéséről, amelyet al-Afdal szultánnak, Szaladin fiának ajánlott. Gyógyítással foglalkozó munkái fontos állomást jelentenek az orvostudomány történetében.
Maimonidész 1204. december 13-án halt meg Fusztátban. Utolsó kívánságának megfelelően földi maradványait a Szentföldre vitték. Tibériásban helyezték örök nyugalomra, sírjához ma is sokan elzarándokolnak. Filozófiai rendszere a maga idejében heves ellenállással találkozott, különösen azok körében, aki ellenezték a filozófia behatolását a zsidó gondolkodásba. Törvénygyűjteménye végül felülkerekedett ellenfelei nézetein, és az egész zsidóság közkincsévé vált.

A zsidó filozófus a tanítómesterévé vált a 13. században élt Albertus Magnus dominikánus szerzetesnek, aki először ismertette meg a nyugati keresztény világgal Arisztotelészt, meghatározó befolyást gyakorolt a jelentős középkori keresztény teológusra, Aquinói Szent Tamásra és későbbi nagy gondolkodókra, Baruch Spinozára és Gottfried Wilhelm Leibnizre.

Forrás: MTI

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Szakálltörténet

A szakállt a különböző történetek, mesék és művészi ábrázolások alapján általában a bölcsességhez, teljesítőképességhez vagy magas pozícióhoz kapcsolták.

Gondolat

Gyömrői Edit – pszichoanalízisen innen és túl

Hosszú életútja végigkísérte a 20. századot, pályáját rekordmennyiségű lakóhely-, nyelv-, név- és szakmaváltás kísérte.

COVID-19

Tudományos segítség időseknek Covid-19-járvány idején és azon túl is

Tanácsadás, folyamatos kontroll, amelynek tudományos eredményei is lesznek. Ezzel a célkitűzéssel jött létre egyedüli kezdeményezésként a PTE Transzlációs Medicina Központ, a Transzlációs Medicina Alapítvány és a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet összefogásával, a Richter Gedeon támogatásával egy együttműködés.

Gondolat

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

Gondolat

Béke velünk? Halasi Zoltánnal Csontos Erika beszélgetett

CSONTOS Erika

Halasi Zoltán költőként, esszéistaként, műfordítóként lett ismert és elismert. Már a publicisztikája is jelezte széleskörű érdeklődését a különféle kultúrák iránt, aztán egy váratlan fordulattal prózát kezdett írni. Még váratlanabb, hogy ez a próza az elsüllyedt kelet-európai zsidó kultúrát idézte meg. Az apropót hozzá egy lengyelországi zsidó költő jiddis nyelvű holokauszt-poémájának lefordítása szolgáltatta.