Gondolat

ÉBER ÁLOM - Hommage á ROZSDA ENDRE

2011. SZEPTEMBER 14.

A 2011-es év őszi kiállítási évadot a Várfok Galériában egy rendhagyó csoportos kiállítás nyitja. A képzőművészeti műfajok különböző ágait egyesítő tárlathoz tizennyolc alkotót kértek fel, egy vezérfonalként működő, specifikus téma köré csoportosítva a változatos világokat képviselő munkásságokat. Emellett, a kiállítás különlegessége hommage jellegében rejlik, hiszen az „Éber álom" Rozsda Endre (1913-1999) festőnek állít emléket.

Kiállító művészek: aatoth franyo, Böröcz Angelika, Csiszér Zsuzsi, Csurka Eszter, feLugossy László, Françoise Gilot, Győrffy László, Hangay Enikő, Herman Levente, Köves Éva, Misetics Mátyás, Nádler István, Rácmolnár Sándor, Szirtes János, Szotyory László, Tóth Szilvi, Ujházi Péter, Várady Róbert


Az "éber álom" tudományosan létező kifejezés. Az álmot, mely egy második valóságot is jelenthet számunkra, a köznapi gondolkodás az alvás tevékenységével kapcsolja össze. Előfordul azonban, hogy agyunk éber állapotban is álmokat sző, mégpedig az alany tudatos közreműködésével, illetve irányításával.

Rozsda kései, nagyjából 1945 utáni festészetének főbb jellemzőit a magyar közönség már jól ismerheti. Sajátos szürrealizmusa, mely kevéssé a képi világához, inkább a mögötte húzódó, annak előzményeként tekinthető elméleti utazásaihoz fűződnek, szorosan összefügg az idő, és az álom fogalmaival. A festő által hátrahagyott kevés írás közül az 1998-ban, a Műcsarnokbéli kiállítás alkalmával publikált Meditációk alapján válik egyértelművé, hogy Rozsda miként volt képes „utazni az időben". Rozsda ezen utazásai egyfajta álombéli állapot eredményei, ám ehhez nem kellett feltétlenül aludnia, hiszen (a szürrealistákhoz hasonlóan) éberen álmodott, meditált.

A Várfok Galéria csoportos kiállításán a Rozsda által kedvelt három műfaj - a festészet, a rajz és a fotográfia - egyaránt megszólal, sőt, egyéb médiumok is feltűnnek. A festők több generációt képviselve egy-egy igen sajátos alkotás révén álmodnak a kiállítás keretein belül. Anélkül, hogy felednék egyedi szókincsüket és színvilágukat, túllépnek a tőlük megszokott motívumok síkján, hogy felcsillanthassanak újdonsággal bíró ötletszikrákat. A kiállításon szereplő fiatal fotósok egészen más hangon szólalnak meg, mint analóg géppel dolgozó „elődjük" tette néhány évtizeddel korábban, ám mindegyik munkásságát eleve átszövi az álommal, a különböző valóságok közötti egyensúlyozással való kacérkodás. A tárlaton egyébként Rozsda többszörös expozícióval készült fotográfiái közül is képviselteti magát néhány a Magyar Fotográfiai Múzeum jóvoltából.

A legfiatalabb kiállító 27 éves, a legidősebb idén ünnepli 90. születésnapját, így nem csak a médiumok biztosítanak egy színes és gazdag palettát, hanem a különböző világszemléletekben is bővelkedik a kiállítás.

A cél, hogy Rozsda munkásságának egy lényeges komponensét, az éber álom gondolatát és a belőle fakadó újszerű megközelítéseket összekössék Rozsda munkásságát a mai kortárs (magyar) szcénával.

A Várfok Galériával egyébként szinte párhuzamosan Magyarország new yorki székhelyű ENSZ képviseletének kiállítóterében egy Rozsda Endre - Françoise Gilot közös kiállítás jön létre, a festményekből és papírmunkákból rendezett kiállítást néhány Robert Capa fotográfia is kiegészíti (2011. szeptember 27-én nyit a tárlat).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Gondolat

Lukrécia öngyilkossága

NÉMETH István

Bizonyos esetekben az öngyilkosságot elkövető személy, mint a körülmények áldozata, egyfajta tragikus hőssé, erkölcsi példaképpé magasztosulhatott az utókor szemében, akinek a tette immár nem emberi gyengeségnek vagy megfutamodásnak, hanem éppen ellenkezőleg, a bátorság, az állhatatosság, a szilárd jellem meggyőző bizonyítékának minősült.

Gondolat

Közös jelek, bábeli zűrzavar -- beszélgetés Boros Mátyás képzőművésszel

Régóta rajzoló ember vagyok, a családi legenda szerint a rácsos ágyban kezdődött. Az idők során akarva-akaratlanul kialakítottam olyan biztos pontokat, formákat, amelyeket rajzolás közben bármikor elő tudok venni.

Gondolat

A Lényeg elérése

Herbert Aniko aka Haniko júniusi, a Rugógyár Galériában megrendezett pop up tárlata, a Hirundo arra a súlyos problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítások, a klímaváltozás és a fészkek állandó leverése miatt eltűnhetnek a fecskék Magyarországról. Haniko fecskelánnyá szellemülve, öt nagyméretű képben és egy kilenc kisebb alkotásból álló ún. kísérő sorozatban, vegyes technikával dolgozta fel ezt a fontos témát.

Létezési szférák belső pulzálása