Gondolat

Böjt az áttörésért

2013. FEBRUÁR 28.

Ma már szinte mindenki egyetért avval, hogy táplálkozás és egészségi állapot jelentős mértékben összefügg egymással. A táplálék gyógyszer és méreg is lehet. Táplálkozási iskolák sokasága foglalkozik az élelmiszerek egészségre gyakorolt áldásos vagy épp ellenkezőleg, romboló hatásával. Az sem új keletű vélekedés, hogy a visszafogott fogyasztás, a kímélő speciális étrend, a diéta bizonyos esetekben jelentős fordulatot hozhat a kóros állapotokban. A testi-lelki jóllét elérése vágyott céllá vált a fogyasztói társadalmakban, melynek elérésére szinte semmitől nem riadnak vissza a szereplők.

Mindenféle szélsőség, irányzat föllelhető e téren. Ám nincs új a Nap alatt, számos módszer ősrégi hagyományokra vezethető vissza. Igaz ugyan, hogy eredeti céljukat nem a test karbantartása, tehát nem materialista megfontolások jelentették; a lelkileg nyitott állapotot, szellemi fogékonyságot és kellő közvetítői állapotot, a lélek megtisztulását kívánták előidézni e személyes áldozathozatal révén. Ez a módszer, mely ilyen módon hatást gyakorol a szellemre s a testre: a böjt, az étel-ital rövid idejű megvonása, korlátozása. Kultúrák hosszú sora alkalmazta a testi-szellemi összhang megtalálása érdekében, és a jelentősebb nyugati vallások szokásrendjében s mindmáig föllelhető.


Nagyböjt

Húsvétot megelőzően a római katolikus egyházban megkezdődik a Nagyböjt mágikus negyven napja. Ez alatt az időszak alatt a hívőknek bár ma már nem kötelező, de ajánlatos lemondaniuk a fűszeres, húsos fogásokról. A böjtöt tartók között egyre többen vallják, hogy ezáltal lehetőség nyílik testük és lelkük megtisztítására, úrrá lehetnek belső konfliktusaikon, összhangot teremthetnek életükben, együtt a kibontakozó természettel.

Pál apostol egyik levele szerint a hívő ember egyik jellegzetes vonása, hogy nemcsak bővelkedni tud, hanem helyt áll szűkölködés idején is. A szűkölködés, vagyis a test különböző szükségleteinek megvonása mint vallási elem, megtalálható a különböző ősi társadalmakban is.
A törzsi kultúrákban a szokásrend az élet nagy fordulatait, a megszületés, felnőtté válás, házasság eseményét különböző rítusokkal tette mélyen megélhető élménnyé, megteremtve így a szükséges lelki fejlődéshez, változásokhoz az érzelmi alapot.
A házasságkötés nagy ünnepe előtt fontos volt, hogy a menyasszony kellőképpen befogadó, megtisztult lelkiállapotba kerüljön, a világ minden táján szokás volt tehát, hogy bizonyos ideig koplalt. Ugyancsak világszerte elterjedt szokás volt a halottak elbúcsúztatását, siratását követő böjt.

A vallási okokból történő lemondás az ételről az ókori egyiptomi és perzsa kultuszokban nem volt mindenki számára általánosan előírt követelmény. Ezt csupán a szellemi elitnek és a papságnak kellett követnie, s a szertartás sikere múlott az isteneknek való áldozatbemutatás előtti megtisztulási folyamaton.
Az arra kiválasztott személyek a különböző vallási tisztségeket is csak hosszas koplalás után tölthették be. Az ókori Egyiptomban ételmegvonással készült fel magas, isteni hivatalának elfoglalására az új fáraó.

Az étel megvonásának jótékony hatását ismerték már a spártai katonák is, akik az ép test fenntartásának egyik eszközét látták benne.
Ezzel szemben bizonyos filozófiai iskolák, például a sztoikusok számára nem a testi, hanem a szellemi megtisztulás és kiegyensúlyozottság útját jelenthette a böjt.
A zsidó kultúrában is jelentős szerepet játszott, és mélyen összekapcsolódott a bűnbánat, a gyász és a vezeklés szimbólumával.

Mózes negyven napig volt a Sinaj hegyén, ahol böjtölt a Tízparancsolat lejegyzésekor. „Negyven nap és negyven éjjel volt ott az Úrnál. Kenyeret nem evett, vizet sem ivott” (2Móz. 34.28), amíg fel nem véste a kőtáblákra Isten törvényeit.

A Jóm kippur a bűnbocsánat, az egyik legfontosabb ünnep a zsidó kultúrában, ilyenkor kötelező egész napos böjtöt tartani. A böjt olyan szigorú, hogy még a szájat sem szabad megnedvesíteni (kivéve, ha az orvos nem javasolja a böjtöt, mert akkor kifejezett előírás, hogy innia vagy ennie kell az illetőnek).
Ez volt máskülönben az egyetlen nap, amikor alapos felkészülés után maga a főpap szolgált. Beköltözött a szentélybe, és alapos felkészülés és alvásmegvonás után járult csak Isten elé.

Ilyenkor tárult fel a Szentek Szentje a főpap előtt, és csak ezen a napon mondhatta ki Isten nevét, hogy a nép bűneinek megbocsátásáért könyörögjön. A nép bűneit akkor egy kiválasztott bakra ruházzák át:
„És tegye Áron mind a két kezét az élő baknak fejére, és vallja meg felette Izráel fiainak minden hamisságát és minden vétkét, mindenféle bűneit: és rakja azokat a baknak fejére, azután küldje el az arravaló emberrel a pusztába, hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat kietlen földre, és hogy bocsássa el a bakot a pusztában.”
(3Móz. 16. 21-22.)


Mit nyerhetünk böjttel?

Bibliai értelemben a böjt azt jelenti, hogy a tápláléktól szellemi célok elérése érdekében tartózkodni kell. A böjtölés tehát mindig az Istennel való kapcsolatteremtés természetes alkotóeleme volt.

Jézus mielőtt színre lépett volna és magára vette volna az Isten által rábízott feladatot, negyven napig böjtölt a pusztában (Lk. 4. 1-2.).
E szokást többször említi a Biblia, hozzátéve az intelmet, hogy böjtünk ne váljon a képmutatás áldozatává:

„Mikor pedig böjtöltök, ne legyen komor a nézésetek, mint a képmutatóké, a kik eltorzítják arcukat, hogy lássák az emberek, hogy ők böjtölnek. Bizony mondom néktek, elvették jutalmukat. Te pedig mikor böjtölsz, kend meg a te fejedet, és a te orcádat mosd meg; Hogy ne az emberek lássák böjtölésedet, hanem a te Atyád, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.” (Mt. 6.16-18)

Jézus sorsa alapján rótta ki a keresztényekre 1091-ben II. Orbán pápa a húsvét előtti negyvennapos böjtöt, melynek lényege a bűnbánat és megtisztulás Jézus váltságának elfogadása által. A vallásos gyakorlat középpontjában ebben az időszakban az ima, a bűnbánat, a szegények megsegítése, a megtisztulás, az áldozatvállalás és lemondás áll. A negyven napos böjt a tizenegyedik századig igen komoly kihívást jelentett a hívek számára, hiszen késő délutánig nem ettek semmit, és nem fogyasztottak húst, tejterméket és tojást.

E szigorú előírásokat azonban mára jórészt enyhítette a római katolikus egyház, csupán önfegyelemre, mértékletességre, engesztelésre inti a híveket. Csak hamvazószerdára és nagypéntekre rendeltetett nem is olyan szigorú böjtöt, a felnőtt korú hívek csak háromszor ehetnek egy nap, és csak egyszer szabad jóllakniuk hús nélküli étrenden.

A protestáns egyházakban egyéni vállalás kérdése a böjt, gyakran csupán szellemi értelemben fontos, ajánlatos tehát lemondani a fogyasztói világ kihívásairól, a negatív indulatokról, a média által közvetített szélsőségekről.

Az iszlámban szintén isteni kinyilatkozáshoz kötik a böjt hónapját.
Mohamed Ramadan hónapjában találkozott Gábriel arkangyallal, aki a Korán szúráit ebben az elmélyült időszakban kezdte diktálni neki. A Ramadan máig a vallásos elmélyülés időszaka a muszlim hitűek számára is. A hívőknek tartózkodniuk kell a testi szenvedélyektől: az ivástól, evéstől, nemi kapcsolattól, dohányzástól.
Kerülniük kell a durva indulatokat, az irigységet, dühöt, erőszakot, pletykálkodást. Csak a gyengék és a harcosok kapnak felmentést ez alól. Mindez napkeltétől napnyugtáig tart, s így gyakran este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.

E vallások mindmáig megőrizték tehát a testi-lelki visszavonulás eszközét, a szenvedélyekről és élvezetekről való lemondást mint a belső egyensúly megtalálásának egyik eszközét, mely révén talán jobban hallani belsőnk üzeneteit is.


NZS 2013. 02. 28.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

Gondolat

„Kivisszük a betegséget, behozzuk az egészséget”: tavaszi gyógyító hiedelmek

Az érdekességre törekedve tekintjük át a magyar nyelvterület tavaszi gyógyító szokásait.

Gondolat

Szakmai áttörés küszöbén

HEGEDŰS Katalin

Beszélgetés dr. Hegedűs Katalinnal, a Hospice-Palliatív Egyesület elnökével, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatóhelyettesével

Gondolat

Quo vadis?-- egy nagy regény dilemmái

1916. november 15.-én halt meg Henryk Sienkiewicz lengyel író

Hírvilág

Kafka démonjai

NAGY Zsuzsanna

Ha az ember Kafkát olvas, azon kapja magát, hogy elfogja a homályos rosszérzés: vajon nem követett-e el öntudatlanul is valami szörnyűséget.