Gondolat

A Teremtő mafla lelkiismerete

2014. NOVEMBER 11.

Szöveg nagyítása:

-
+

Vonnegut a kortárs amerikai irodalom és ellenkultúra egyik kultikus alakja. A regényíró és esszéista a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotója, műveivel az ötvenes években mutatkozott be. Az ötös számú vágóhíd (1969) hozta meg számára de az igazi áttörést. Társadalomkritikája kíméletlen, a fekete humor nagymesterének tartják.

Egyik regényében, a Bajnokok reggelije című műben a főszereplő, Vonnegut alteregója, Kilgore Trout sci-fiíró egyik történetében az élet értelmét kutatván két erjesztő baktérium fürdik a mustban. Valahol tudják, hogy tönkreteszik a környezetüket, felfalják maguk körül a cukrot, és szép lassan megfulladnak, lényegében az ürülékükben, az alkoholban.

Mindeközben számos filozófiai elméletet rápróbálnak helyzetükre, ám a megoldás homályban marad: az ugyanis, hogy pezsgőt gyártanak. Az emberi élet értelmének ez az élethosszig tartó keresése...

S még egy válasz Voneguttól: „A kéztörlő mellett a csempén ceruzával írt felirat állt. így festett: Mi az élet értelme? Trout tollért vagy ceruzáért kotorászott a zsebében. Tudott választ erre a kérdésre. De nem talált íróeszközt, még egy használt gyufát sem, így hát megválaszolatlanul hagyta a kérdést, de megmondom, mit írt volna, ha talált volna íróeszközt. Ezt: Hogy a szeme, a füle, a lelkiismerete légy a világmindenség Teremtőjének, te mafla!”

2014. 11.11.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Hermann Ildi : NHL

2019. január 3-án, teljes váratlansággal halt meg az akkor 40 éves fotóművész. Generációjának egyik legtehetségesebb alkotója volt, több díjjal, elismerésekkel és jelentős, a szakmán túli közönség számára is kiemelkedő sorozatokkal a háta mögött. Életműve igen sokrétű, ám az a vizuális világ, amely már a korai anyagaiban megszületik, formailag egységben tartja azt

Hírvilág

Ki itt a Frankenstein?

NAGY Zsuzsanna

Mary Shelley alkotása felvetette a modern bioetika alapkérdéseit.

PharmaPraxis

A gyógyszerész mint menedzser

Mint minden munkahelyen, ahol emberek dolgoznak együtt, a gyógyszertárban is szükség van arra, hogy valaki ellássa a vezetői szerepkört. De mi tesz egy gyógyszerészt egyben sikeres vezetővé, mai szóval: menedzserré, aki jól koordinálja a vele dolgozó technikusok munkáját, megszervezi, irányítja és kontrollálja a gyógyszertár vagy a klinikai munkacsoport működését?

Gondolat

Spinoza és Einstein

A filozófia és a tudományok termékenyítő kapcsolatáról

Gondolat

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.