Gondolat

A normalitás mítosza

2014. JÚLIUS 15.

Máté Gábor, kanadai orvos a Normalitás Mítosza címet viselő előadásában a kirekesztő nyugati értékrendet és kultúrát tárgyalta, szerinte a materialista szemlélet patogén-tényező számos mentális betegségben.

A kanadai orvos szerint az utilitarizmus, a versengő és egyéni örömelvet hirdető kultúránk folyamatos és konzekvens elembertelenedéshez és tömeges boldogtalansághoz vezetett, amely folyamatban a konszumerizmus is kulcsszerepet játszik.

A normalitás fogalma kapcsán kiemelte, hogy a mentális betegségek spektrumszerű elrendezést mutatnak, a személyiség működése rendkívül összetett és még kevéssé ismert. A mentális betegségek bináris (normális és abnormális) felosztása helyett sokkal adekvátabb ha egy kontiinumnak tekintjük őket.

Máté szerint paradox módon a skizofrén betegnek számára nem Észak-Amerika nyújta a legjobb ellátást, hanem egyes indiai faluk, ahol a kirekesztés helyett az elfogadás, az integráció és a szociális kapcsolatok megtartó ereje értelmet adhat a szenvedésnek.

Szomatikus betegségek és terápiájuk is erős összefüggést mutatnak a környezeti tényezőkkel. Ma már a kontextuális tényezők tudatos felismerése és kezelése a nyugati szomatikus orvoslás feladata lenne, illetve team-munkában a pszichoszociális és spirituális segítségnyújtás is.



A második francia forradalom, a posztstrukturalista fordulat óta nyilvánvaló, hogy a mentális betegség is szociális konstruktum. A közösségi pszichiátriai ellátás hangsúlyozza a beteg, illetve tapasztalati szakértő partnerként történő kezelést, felelősséggel való felruházását, illetve azt, hogy a felépülés egy erősen individualizált és egyben közösségi folyamat, amelyben a hospitalizáció és a farmakoterápia is helyett kaphat, ám ez soha nem árthat, illetve soha nem írhatja felül az emberi méltósághoz fűződő alapvető emberi jogokat. Ismert, hogy a pszichiátriai betegek lakóhelyén történő ellátása a hatékony megoldás.

Máté a teljes betegségfogalomra kiterjeszthetőnek tartja a konstruktivista álláspontot, szerinte a betegség sohasem nem egyedi, izolált jelenség, sőt (betegségenként változó mértékben ugyan, de a) kialakulásuk is kulturálisan meghatározott. Azok a társadalmak, amelyek elvágnak a közösségből, főkent az individualizmus ideológiájánnak és intézményeinek segítségével szükségszerűen megbetegítenek. Számos epidemiológiai kutatás látszik alátámasztani, hogy a civilizációs betegségek közvetlenül a nyugati életformánkból adódnak (megváltozott alvás, értintés, étkezés, mozgás, ébrenlét stb.)

Szintén direkt patogén tényezőnek látja azt, hogy a materialista társadalomban az értékrend csúcsán kikezdhetetlenül az anyagi javak és a megszerzett, illetve mutatott társadalmi státusz áll. A kialakult társadalmi versengés és kiemelkedési kényszer, valamint a kóros személyközi uralmi vágy nem enged teret más értékkonstrukciók kialakulásának és megszilárdulásának.

Az egyén a fogyasztása mentén kerül végső értékelésre és mindez háttérbe szorítja a művészeti, spirituális vagy közösségi értékeket, vagy azokat is piacosítja. Akik nem fogyasztanak vagy termelnek hard piaci értékeket, azok értéktelenek társadalmunk számára. Mindez – Máté Gábor szerint – direkten patogén tényező.

A folyamat ugyanakkor nem teljesen visszafordíthatatlan, egyéni és globális terápiás lehetőséget Máté a spiritualitás intelligenciában lát, amelyet – sajátosan - úgy definiál, hogy az evolúciós szempontból eredetinek tekinthető erős emberi társas beágyazottságba, közösségi támogatásba, az együttérzésbe történő visszahívás.

Brys Zoltán
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Klinikum

Mentális betegség mint legitim emberi tapasztalat

A szerzők szerint a mentális betegségből való felépülés klinikai tünetek redukciója köré épült koncepciója mára meghaladott. Számos tapasztalati szakértőtől származó értelmezési kísérlet felveti, hogy a felépülés folyamata - figyelembe véve a mentális betegség limitáló tényezőit is - lehet teljes, kielégítő, reményteli, sőt hasznos...

PharmaPraxis

Gyógyszerészek a mentális betegek ellátásában?

Ma, amikor sem a betegegyüttműködés (30-50%-os) sem a gyógyszerszedési fegyelem nem az elvárható szinten áll, valóban indokolt lehet a gyógyszerészek bevonása a betegápolásba.