Gondolat

A normalitás mítosza

2014. JÚLIUS 15.

Máté Gábor, kanadai orvos a Normalitás Mítosza címet viselő előadásában a kirekesztő nyugati értékrendet és kultúrát tárgyalta, szerinte a materialista szemlélet patogén-tényező számos mentális betegségben.

A kanadai orvos szerint az utilitarizmus, a versengő és egyéni örömelvet hirdető kultúránk folyamatos és konzekvens elembertelenedéshez és tömeges boldogtalansághoz vezetett, amely folyamatban a konszumerizmus is kulcsszerepet játszik.

A normalitás fogalma kapcsán kiemelte, hogy a mentális betegségek spektrumszerű elrendezést mutatnak, a személyiség működése rendkívül összetett és még kevéssé ismert. A mentális betegségek bináris (normális és abnormális) felosztása helyett sokkal adekvátabb ha egy kontiinumnak tekintjük őket.

Máté szerint paradox módon a skizofrén betegnek számára nem Észak-Amerika nyújta a legjobb ellátást, hanem egyes indiai faluk, ahol a kirekesztés helyett az elfogadás, az integráció és a szociális kapcsolatok megtartó ereje értelmet adhat a szenvedésnek.

Szomatikus betegségek és terápiájuk is erős összefüggést mutatnak a környezeti tényezőkkel. Ma már a kontextuális tényezők tudatos felismerése és kezelése a nyugati szomatikus orvoslás feladata lenne, illetve team-munkában a pszichoszociális és spirituális segítségnyújtás is.



A második francia forradalom, a posztstrukturalista fordulat óta nyilvánvaló, hogy a mentális betegség is szociális konstruktum. A közösségi pszichiátriai ellátás hangsúlyozza a beteg, illetve tapasztalati szakértő partnerként történő kezelést, felelősséggel való felruházását, illetve azt, hogy a felépülés egy erősen individualizált és egyben közösségi folyamat, amelyben a hospitalizáció és a farmakoterápia is helyett kaphat, ám ez soha nem árthat, illetve soha nem írhatja felül az emberi méltósághoz fűződő alapvető emberi jogokat. Ismert, hogy a pszichiátriai betegek lakóhelyén történő ellátása a hatékony megoldás.

Máté a teljes betegségfogalomra kiterjeszthetőnek tartja a konstruktivista álláspontot, szerinte a betegség sohasem nem egyedi, izolált jelenség, sőt (betegségenként változó mértékben ugyan, de a) kialakulásuk is kulturálisan meghatározott. Azok a társadalmak, amelyek elvágnak a közösségből, főkent az individualizmus ideológiájánnak és intézményeinek segítségével szükségszerűen megbetegítenek. Számos epidemiológiai kutatás látszik alátámasztani, hogy a civilizációs betegségek közvetlenül a nyugati életformánkból adódnak (megváltozott alvás, értintés, étkezés, mozgás, ébrenlét stb.)

Szintén direkt patogén tényezőnek látja azt, hogy a materialista társadalomban az értékrend csúcsán kikezdhetetlenül az anyagi javak és a megszerzett, illetve mutatott társadalmi státusz áll. A kialakult társadalmi versengés és kiemelkedési kényszer, valamint a kóros személyközi uralmi vágy nem enged teret más értékkonstrukciók kialakulásának és megszilárdulásának.

Az egyén a fogyasztása mentén kerül végső értékelésre és mindez háttérbe szorítja a művészeti, spirituális vagy közösségi értékeket, vagy azokat is piacosítja. Akik nem fogyasztanak vagy termelnek hard piaci értékeket, azok értéktelenek társadalmunk számára. Mindez – Máté Gábor szerint – direkten patogén tényező.

A folyamat ugyanakkor nem teljesen visszafordíthatatlan, egyéni és globális terápiás lehetőséget Máté a spiritualitás intelligenciában lát, amelyet – sajátosan - úgy definiál, hogy az evolúciós szempontból eredetinek tekinthető erős emberi társas beágyazottságba, közösségi támogatásba, az együttérzésbe történő visszahívás.

Brys Zoltán
eLitMed.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Kodálytól Kodályig - Interjú Somogyi-Tóth Dániellel

Somogyi-Tóth Dániel orgonaművész, karmesterrel, a Kodály Filharmónia Debrecen igazgatójával beszélgettünk az idei március hozta megváltozott világunkról, zenéről, működésről, tapasztalásokról.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Karinthy öndiagnózisa

NAGY Zsuzsanna

Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül címmel írta meg saját betegségének felfedezését, tüneteinek kialakulását.

Gondolat

A Koenzim Q10 klinikai jelentősége

Q10 Szimpózium Anna Grand Hotel 2011. október 1. Balatonfüred

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Spiritualitás és a pszichiátria

A pszichiátria mentális betegekkel foglalkozik, akiknek életéből az értelemmel telítettség és a cél elveszett. E betegek felépülése úgy is értelmezhető, hogy új célokat és értelmet kell, hogy találjanak, leginkább a barátok és a család támogatásával, akik osztoznak ezen értékekben. Az érték- és hiedelemrendszerbeli osztozás biztosítja az egyén számára az élet egyensúlyát, és azt a hajlandóságot, hogy ezen támogatásokkal adaptív módon küzdjön az élet során. Alapvető jelentőségű tehát, hogy az egyén megszerezze és használja azokat a készségeket, melyekkel saját jólétüket elősegítő spiritualitásukat felszínre tudják hozni.

Klinikum

Mentális betegség mint legitim emberi tapasztalat

A szerzők szerint a mentális betegségből való felépülés klinikai tünetek redukciója köré épült koncepciója mára meghaladott. Számos tapasztalati szakértőtől származó értelmezési kísérlet felveti, hogy a felépülés folyamata - figyelembe véve a mentális betegség limitáló tényezőit is - lehet teljes, kielégítő, reményteli, sőt hasznos...

Klinikum

Mire is van szüksége a távolodónak?

A végstádiumba érkező páciens, a krónikus, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő, vagy demens beteg szenvedése nem a szavak szintjén csökkenthető. A velük töltött együttérző kapcsolatban –Miller megfogalmazásában: reflektív támogatóként- rávezeti őket arra, hogy mi jelenti számukra a legmegfelelőbb étket és azt kínálja föl nekik ehető táplálék, vagy illatokból, érintésekből, kedves látványból, hangokból álló szimbolikus falatok, vagy éppen csönd formájában, melyek érzéki-esztétikai örömet okoznak a távozónak.

PharmaPraxis

Gyógyszerészek a mentális betegek ellátásában?

Ma, amikor sem a betegegyüttműködés (30-50%-os) sem a gyógyszerszedési fegyelem nem az elvárható szinten áll, valóban indokolt lehet a gyógyszerészek bevonása a betegápolásba.