Gondolat

A fele sem igaz

2016. MÁJUS 18.

Borisz Akunyin valójában Grigorij Cshartisvili; Akunyin csak az írói, pontosabban szépírói álneve. De van történelmiregény-írói álneve is, Anatolij Brusznyikin, sőt, még Anna Boriszova néven is megjelentetett három könyvet. És olyan könyv is akad, amit „Cshartisvili” és „Akunyin” együtt írt.

Grigorij Salvovics Chartisvili Grúziában született 1956-ban, de kétéves korától Moszkvában élt. Az Ázsiai és Afrikai Tanulmányok Intézetben végzett történelem és filológia szakon. Japánszakértővé képezte ki magát, japán és angol műfordítóként dolgozott – többek között Misima Jukiót, Abe Kóbót, T.C. Boyle-ot fordított. A Külföldi Irodalom című magazin főszerkesztő-helyettese volt, és a Soros által támogatott nagyszabású Puskin-könyvtár projektet is vezette.

1998-tól publikál detektívregényeket B. Akunyin néven. Az akunin japán szó, gonosztevőt jelent, de egyesek szerint az álnév egybeolvasandó, és Bakunyinra, az anarchistára utal. Kritikai és értekező munkáit változatlanul a valódi nevén adja közre. A Temetői történeteket például két néven jegyzi, a híres temetők leírásáról Cshartisvili gondoskodik, Akunyin pedig mindegyikhez írt egy-egy hátborzongató novellát.

Rendkívül eredeti és szórakoztató író. Leghíresebb teremtménye legelső regényével született, és úgyszólván végtelenbe nyúló regényciklus hősévé vált. Nem más ő, mint Eraszt Fandorin, a fiatal írnok, majd tanácsos, diplomata, az évek és regények során egyre rangosabb hivatalnok, de ami a legfontosabb: kivételes képességű detektív és a szerencse fia. A sorozat legalább tizenöt kötetre rúg, és már magyarul is végigkísérhetjük Fandorin sorsát úgyszólván az egész világon, egyszersmind az orosz birodalom történetének fontosabb eseményeit is a 19-20. századfordulón. Hazájában Fandorin hatalmas divatot csinált, rajongóira új szót találtak ki: erasztománok.

A magiszter kalandjai, egy kisebb, egyelőre négy regényből álló ciklus Fandorin kései, angol születésű utódjának, Nicholas Fandorinnak a sorsát követi a rendszerváltás utáni orosz Vadkeleten, nem kevésbé vad és rémítő kalandok között, mint amiket a hírhedt nagyapa élt meg. Mindegyik regény két szálon fut, az egyik Nicholasé, a másik pedig a Fandorin-család őstörténetét kutatja, amely természetesen összefonódik Oroszhon Nagy Péter utáni történelmével. Ebből a sorozatból is olvasható már magyarul A cár könyvtára és az Ajánlott olvasmányok.

A Pelagija kalandjai sorozat, mely mindössze három regényből áll, sajnos egyelőre nem olvasható magyarul. Ez is a századfordulón játszódik, hőse pedig egy korántsem hétköznapi fiatal apáca, aki különleges nyomozói képességekkel bír, és ezeket kamatoztatja is pártfogója, a bölcs Mitrofán püspök biztatására.

Akunyin írt még úgynevezett „moziregényt” is (vagy regénymozit?), amely tíz elbeszélésből áll, a korai némafilmek modorában.

A nemes egyszerűséggel Műfajok-nak elnevezett regénysorozatában az egyes regények címe is teljesen informatív: Gyerekkönyv kisfiúknak, Kémregény, Fantasztikus regény, Quest, Gyerekkönyv kislányoknak.

Cshartisvili egyébként közéleti ember is, közismert „nyugatos”, liberális, globalista és hasonló szavakkal szidalmazzák. Elszántan bírálja Putyin politikáját, akit egy ízben Caligulához hasonlított. A Jukosz-ügyet a posztszovjet bíráskodás legszégyenletesebb fejezetének bélyegezte, és kiállt a bebörtönzött Hodorkovszkij mellett.

Falvay Dóra
eLitMed.hu
2016

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

Gondolat

Miért vagyunk illetve miért nem vagyunk kaukázusiak?

A paleontológiai leletek és a genetikai vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy az emberiség Afrikából származik. Nem kellene használnunk az ezt tagadó, elavult kifejezést.

Gondolat

Szifilisz vagy hibás gének?

VIII. Henrik betegségei

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Gondolat

A szem és a látás a Bibliában

RÁCZ Péter

A látásra vonatkozó igehelyek és értelmezésük, szimbolikus jelentőségük a Bibliában.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Gondolat

Münchhausen báró és az ő szindrómája

Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

1.

Lege Artis Medicinae

Windisch Lipót emlékezete
SZEPT 27.

2.

3.

Lege Artis Medicinae

Arcok a Parlamentből
SZEPT 27.

4.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.

5.

Lege Artis Medicinae

Tudósítások
SZEPT 27.