COVID-19

COVID-19: a kardiológiai betegek ellátása - külföldi irányelvek

2020. MÁRCIUS 28.

Az elmúlt napokban a kardiológiai betegek ellátásának az új-koronavírus okozta járvány idején javasolt speciális szempontjait tárgyaló 4 útmutató jelent meg az Egyesült Államokból, Kínából és Spanyolországból. Az amerikai irányelv a betegek, az egészségügyi szakemberek és az egészségügyi ellátórendszer számára is útmutatást ad a járvány idejére. A kínai irányelv a COVID-19-ben szenvedő kardiológiai betegek intenzív ellátásának a speciális szempontjaival foglalkozik. A spanyol dokumentum a COVID-19-ben szenvedő koronáriabetegek invazív ellátásának az elveit tárgyalja. A három dokumentum mintegy egymásra épül, az általános elvektől a speciális elvek felé haladva ad útmutatást. A második US dokumentum pedig a szívritmuszavarban szenvedő betegek ellátásának - három neves amerikai testület által írt - közös irányelvét tarrtalmazza a COVID-19 pandémia idejére.


Driggin, E. et. al.: Cardiovascularis szempontok a betgekkel, az egészségügyi dolgozókkal és az egészségügyi rendszerrel kapcsolatban a Coronavirus-2019 (COVID-19) pandémia idején. Journal of the American College of Cardiology, 2020. márc. 17. doi: https://doi.org/10.1016/j.jacc.2020.03.031.

A koronavírus-2019 betegség (COVID-19) fertőzéses eredetű, és a súlyos acut respiratoricus szindromát előidéző coronavirus-2 okozza, amely jelentős terheket hárít a szív-érrendszeri betegek ellátására. Először: azok a betegek, akik krónikus szív-érrendszeri betegségben szenvednek, súlyos betegségi, sőt halálozási kockázatnak vannak kitéve. Másodszor: a fertőzés számos közvetlen és közvetett szív-érrendszeri szövődményt idéz elő, a többi között akut szívizom károsodást, myokarditist, ritmuszavarokat és vénás tromboemboliás szövődményeket. Harmadszor: a COVID-19 lehetéges ellenszerei szív-érrendszeri mellékhatásokat okozhatnak. Negyedszer: az ellátórendszer reakciója a COVID-19-re, a kezelés elérhetősége szempontjából hátrányos helyzetbe hozhatja a vírussal nem fertőzött szív-érrendszeri betegeket. Végezetül: a szív-érrendszeri betegek ellátásának biztosítása ennek a területnek a dolgozóit olyan helyzete hozhatja, amelynek következtében vírus-gazdákká válhatnak és terjesztheti a fertőzést. Jelen tanulmányunkban áttekintjük a már lektorált és közlés előtt álló cardiovascularis vonatkozású COVID-19 közleményeket, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen területen kellene célzott vizsgálatokat folytatni a betegek, az egészségügyi dolgozók és az egész ellátórendszer érdekében.

Kulcs szavak: coronavirus, cardiovascularis terápia, egészségügyi ellátórendszer

Eredeti közlemény: Cardiovascular Considerations for Patients, Health Care Workers, and Health Systems During the Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Pandemic


Han et al.: A Kínai Kardiológus Társaság (CSC) konszenzus nyilatkozata a súlyos cardiovascularis állapotban lévő betegek kórházi kezelésének alapelveiről a COVID-19 járvány kapcsán : A konszenzus nyilatkozat kínai eredetijének első közlése: Chinese Journal of Cardiology, 2020 March, 48(3):189-194.

A koronavírus-2019 betegség Kína Wuhan tartományban tört ki, és ennek kapcsán adta ki a Kínai Kardiológus Társaság a jelen konszenzus nyilatkozatot, amely a szív-érrendszeri és a fertőző betegségek 125 szakértőjének összefogásával készült. A következő átfogó alapelvekben állapodtak meg: 1) legyünk különös tekintettel a COVID-19 fertőzés megelőzésére és terjedésének korlátozására, önmagunk és az orvosi team védelmének érdekében is, 2) mérjük fel a betegek kockázatait mind a fertőzés, mind a szív-érrendszeri következmények szempontjából. Ahol csak lehetséges, részesítsük előnyben azokat a terápiás megközelítéseket, amelyek a fertőzés terjedését is csökkentik, 3) a kezelési gyakorlatot és az alkalmazott eljárásokat feltétlenül hozzá kell igazítani a helyi kórházak és a helyi egészségügyi bizottságok járványügyi intézkedéseihez.

Kulcs-szavak: : Coronavirus-betegség, szív-érrendszeri betegségek, eljárási módszerek, konszenzus-nyilatkozat.

Eredeti közlemény: CSC Expert Consensus on Principles of Clinical Management of Patients with Severe Emergent Cardiovascular Diseases during the COVID-19 Epidemic


Rafael-Romaguera et al.: A Spanyol Kardiológus Társaság Invazív Kardiológiai és Szív-Ritmus szekciójának konszenzus nyilatkozata az invazív kardiológiai beavatkozások helységeinek működtetéséről a COVID-19 koronavírus járvány idején REC Interv Cardiol. 2020 in press

A SARS-CoV-2 vírus 2020 márciusában különös gyorsasággal terjedt, elsősorban Olaszországban és Spanyolországban. A COVID-19 járvány által előidézett szükségállapot megváltoztatta a szívkatéteres és elektrofiziológiás munkahelyek rutin-szerű működését. Az egészségügyi személyzet olyan helyzetbe került, hogy igazoltan vagy feltételezetten COVID-19 fertőzött betegek kezelését is el kell látniuk. Jelen dokumentum a Spanyol Kardiológus Társaság Invazív Kardiológiai és Szív-Ritmus szekciójának konszenzus nyilatkozata. Az a célja, hogy megfelelő tájékoztatást adjon azoknak az egészégügyi szakembereknek, akik invazív kardiológiai egységekben (szívkatéterezés, elektrofiziológiai laboratóriumok, pacemaker implantációs team-ek) teljesítenek szolgálatot, annak érdekében, hogy a betegek minőségi ellátása a megfelelő járványügyi intézkedések mellett is fennmaradjon.

Kulcs-szavak: Invazív kardiológia, Electrofiziológia, Fertőzés, Megelőzés, COVID-19, koronavírus. Pandémia

Eredeti közlemény: Consensus document of the Interventional Cardiology and Heart Rhythm Associations of the Spanish Society of Cardiology on the management of invasive cardiac procedure rooms during the COVID-19 coronavirus outbreak


Guidance for Cardiac Electrophysiology During the Coronavirus (COVID-19) Pandemic from the Heart Rhythm Society COVID-19 Task Force; Electrophysiology Section of the American College of Cardiology; and the Electrocardiography and Arrhythmias Committee of the Council on Clinical Cardiology, American Heart Association

Három amerikai, a szívritmuszavarok kivizsgálásával, kezelésével foglalkozó szakmai testület elkészítette a szívritmuszavarban szenvedő betegek ellátásának a közös irányelvét a COVID-19 pandémia idejére. Részletesen foglalkoznak a COVID-19-nek a ritmuszavarokra gyakorolt hatásával, az állapot hevenységét és a társbetegségeket figyelembe vevő ellátási sorrenddel, az invazív és a nem-invazív elektrofiziológiai módszerek alkalmazásának az adott körülmények között történő alkalmazásával, az ellenőrző vizsgálatok rendjével, a szívritmuszavarok kezelésére beültetett eszközök lekérdezésével, ellenőrzésével, a tele-medicina kiterjedtebb alkalmazhatóságával.

Kulcs-szavak: szívritmuszavar, COVID-19, elektrofiziológiai módszerek

Eredeti közlemény: Guidance for Cardiac Electrophysiology During the Coronavirus (COVID-19) Pandemic from the Heart Rhythm Society COVID-19 Task Force; Electrophysiology Section of the American College of Cardiology; and the Electrocardiography and Arrhythmias Committee of the Council on Clinical Cardiology, American Heart Association


eLitMed.hu
2020.március 29.

A fenti nemzetközi iránymutatások csak tájékoztató jellegű ajánlások, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.