Agykutatás

Funkcionális neurológiai rendellenességek sürgősségi osztályos diagnosztikája

2021. AUGUSZTUS 24.

A funkcionális neurológiai rendellenesség (functional neurological disorder, FND) vagy konverziós zavar egy olyan, motoros vagy szenzoros funkciókban fellépő akaratlan változás, mely a klinikai jellemzők alapján nem felel meg más neurológiai vagy egyéb kórképnek.

Az FND-s betegek a sürgősségi ellátásban epilepsziás rohamra, stroke-ra, ritkábban egyéb neurológiai kórképekre jellemző panaszokkal-tünetekkel jelentkeznek. Ezek a betegek jellemzően több alkalommal is bekerülnek az akut ellátórendszerbe és tüneteik sürgősségi osztályos körülmények közti kezelése általában nem megoldott. Ugyanakkor több vizsgálat igazolta, hogy a tünetkezdettől a diagnózisig eltelt idő rövidsége pozitív prognosztikai tényező, ami az akut helyzetben történő felismerés fontosságára hívja fel a figyelmet. A betegség diagnózisa hagyományosan kizárásos alapon nyugvott, azonban az utóbbi években egyre több vizsgálat írt le pozitív klinikai tüneteket, melyek egy beválasztásos, rule-in diagnózist tesznek lehetővé.

Finkelstein és munkatársai az Acadademic Emergency Medicine-ben megjelent cikkükben áttekintik a betegség kórélettanát, epidemiológiáját, valamint részletezik a fentebb említett pozitív klinikai tüneteket. A hagyományos betegségmodell alapján az FND okai kizárólag pszichések. Az újabb vizsgálatok ezzel szemben a betegségben szenvedők között neurális hálózatok diszfunkcióját írták le, melyek elsősorban a figyelem és az észlelés, a cselekvőképesség érzete, valamint a szenzomotoros predikció szabályozásáért felelősek. Funkcionális képalkotó és idegélettani kísérletek is igazolták, hogy ezeknek a szabályozó rendszereknek a működésében különbség van az FND-s betegek, az egészséges kontrollszemélyek, valamint a tünetek szimulálására felkért önkéntesek között.

Sürgősségi osztályokon az FND gyakorisága 0,4% és 4% közé tehető. Az összes görcsroham kb. 10%-a funkcionális roham (más néven pszichogén, nem epilepsziás roham, PNER), az intenzív osztályokra felvett refrakter status epilepticus eseteknek pedig mintegy 25%-a PNER! Az akut motoros vagy szenzoros tünetekkel jelentkező betegek kb. 25%-a stroke-mimic (ezek a fals pozitív stroke-oknak felelnek meg), melyek mintegy 10%-a FND. Az FND-s betegek ellátása rendkívül sok erőforrást vesz igénybe.

A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy önmagában semmilyen tünet nem tekinthető 100%-ban specifikusnak az FND-re, ezenfelül a tünetkezdet előtti stresszor megléte sem szükséges az FND diagnózisához. A továbbiakban röviden felsoroljuk az egyes tünetcsoportokra jellemző pozitív tüneteket a megbízhatóság szerint csökkenő sorrendben.

Funkcionális (végtag)gyengeségre utalnak: Hoover-jel (csípőextenzió gyengesége, mely az ellenoldali csípő flexiójakor megszűnik), platysma-túlaktiváció (mely a szájzug elcsempülését utánozhatja), csípőabduktorjel (csípőabdukció gyengesége, mely az ellenoldali csípő abdukciójára megszűnik), összeesésként jelentkező gyengeség, lábhúzás, pronáció nélküli karsüllyesztés, általános gyengeség, következetlen motoros tevékenység (pl. lábujjhegyre áll, ágyban vizsgálva boka plantárflexiója nem kivihető).

PNER-re utalnak: ictalis tevékenység közben szemek csukva vannak, elhúzódó rohamtevékenység, motoros fluktuáció, (generalizált) roham közben megtartott tudat, ictalis/postictalis sírás, aszikron végtagmozgások, fejrázás, (generalizált) roham közben stimulusra reagál. Ezzel szemben epilepsziás rohamra utal: négyes jel (egyik karon könyök flexióban, másikon extenzióban), felkiáltás, megfeszülés közben megszűnő légzés, postictalis horkoló légzés. Végül nem jól differenciál: nyelvharapás, sérülés, vizeletinkontinencia, alvás közbeni rohamtevékenység, nincs jelen tanú a roham alatt (!), aura, postictalis zavartság, eseményt követő magas laktátszint.

A funkcionális mozgászavarokat (pl. tremor) az jellemzi, hogy a beteg figyelmét elterelve a mozgászavar megszűnik/javul vagy egy másik ritmikus mozgást végezve a mozgás ritmusa megváltozik.
A szerzők kiemelik, hogy az FND-s betegek körében ugyan gyakoribb a pszichiátriai komorbiditás (elsősorban depresszió és szorongás), de ezek nem mindig vannak jelen. Nem ritka az sem, hogy meglévő neurológiai deficit mellett alakul ki FND vagy fordítva, ami külön differenciáldiagnosztikai problémát jelenthet.

Zárásképp a tanulmány azt javasolja, hogy akut deficit esetén a magas időfaktorú betegségekre való tekintettel a stroke-protokollnak megfelelően célszerű eljárni, továbbá mivel a thrombolyticus kezelés stroke-mimic esetén ritkán okoz szövődményt, diagnosztikus bizonytalanság esetén a thrombolysis indikálható. Amennyiben etiológiaként később FND igazolódik, a betegek funkcionális gyengeség esetén fizioterápiával, míg PNER esetén pszichológiai eszközökkel eredményesen kezelhetők.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:
Finkelstein SA, Cortel-LeBlanc MA, Cortel-LeBlanc A, Stone J. Functional neurological disorder in the emergency department. Acad Emerg Med 2021;28:685-96.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Agykutatás

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Agykutatás

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Agykutatás

Az agyi plaszticitás kulcsa

A felnőtt korban született neuronok jóval a neurogenezis hanyatlása után is hozzájárulnak az agy flexibilitásához, állapította meg a Journal of Neuroscience tanulmánya.

Agykutatás

A krónikus neurológiai covid-tünetek hátterében álló mechanizmus

Bár a hosszú covidnak nevezett krónikus tünetegyüttes diszexekutív szindrómával vagy ködös agyműködéssel járhat, az eddigi vizsgálatok nem találtak a tünetek hátterében encephalitis-t. Amerikai patológusok most megfejtették a mechanizmust, ami legalábbis részben magyarázhatja a neurológiai tüneteket.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A poszt-akut Covid-19-beteg ellátása a háziorvosi praxisban

A Covid-19-betegek 10%-a tapasztal elhúzódó gyógyulást. Holisztikus támogatással, pihenéssel, tüneti kezeléssel és az aktivitás fokozatos növelésével legtöbbjük spontán, bár lassan gyógyul. Az új, perzisztens vagy progresszív respiratorikus, kardiális vagy neurológiai tünetek specialista bevonását igényelhetik.

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet száz százalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Agykutatás

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.