Részletes keresés

Ökológia

2024. MÁRCIUS 08.

A nem fertőző betegségek és az éghajlatváltozás

Az American Journal of Human Biology szaklapban megjelent, Hotter and sicker: External energy expenditure and the tangled evolutionary roots of anthropogenic climate change and chronic disease című tanulmány a két probléma gyökerét ugyanabban a jelenségben azonosítja: a külsődleges energiaforrások, különösen a fosszilis energia használatában.

HUN

Ökológia

2024. FEBRUÁR 26.

Fenntarthatatlanabbá és egészségtelenebbé válnak a növényi alapú étrendek?

Az éghajlatváltozás és más súlyos környezeti problémák mérsékléséhez – sok egyéb mellett – az élelmezésünknek is változnia kell. A termelési módszereken túl az étrend átalakulásának is jelentős szerep jut: a magas jövedelmű országokra általában jellemző nagy arányú állati termék fogyasztást csökkenteni kellene; a növényeknek kellene nagyobb teret kapniuk

HUN

Ökológia

2024. JANUÁR 28.

Fűben-fában orvosság – gyógyhatású növények és a globális környezeti változások

Az emberen túli élővilág számtalan módon megalapozza az életünket. Többek között gyógyhatású szerek forrásaként szolgál, legyen szó akár az ilyen anyagok kinyeréséről, akár a lemásolásukról. Egy a The Lancet Planetary Health lapban megjelent tanulmány, az Evaluating natural medicinal resources and their exposure to global change a gyógyhatású növényeket és bioaktív vegyületeiket, valamint ezek globális környezeti változásoknak való kitettségét járja körül.

HUN

Ökológia

2023. SZEPTEMBER 13.

Ökológiai gyász: kockázat a mentális egészségre vagy egy funkcionális válasz?

Az éghajlatváltozás egyre több ember számára válik a hétköznapok megkerülhetetlen valóságává. A már megtörtént vagy várható környezeti változások hosszú távú érzelmi következményekkel járnak – például ökológiai gyásszal, szolasztalgiával, ökoszorongással.

HUN

Lege Artis Medicinae

2023. MÁJUS 31.

Confabulare necesse est? Az orvos-beteg kapcsolat és a chatGPT

BALKÁNYI László

Mire ezek a sorok megjelennek, a LAM olvasóinak praxisában már bizonyára megtörtént az az első beteg-orvos találkozás, ahova páciensünk a chatGPT mesterséges intelligenciával folytatott „internetes konzultáció” után érkezik, vagy így próbál „második véleményhez” jutni. A helyzet hasonló, mint korábbi esetünk dr. Google-lal, amikor is betegünk az interneten keresgélve próbál kórisméhez és tanácshoz is jutni.

HUN 2023;33(5)

Ökológia

2022. OKTÓBER 25.

Az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás

Aggasztó képet fest az éghajlatváltozás és a humán patogének kapcsolatáról az Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change című tanulmány, mely idén szeptemberben jelent meg a Nature Climate Change szakfolyóiratban. Bár egyes ágensekkel kapcsolatban sok kutatás létezik, ez az első, ami a tágabb értelemben vett patogénekre összességében gyakorolt hatásokat igyekszik feltárni.

HUN

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 21.

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

HUN

Egészségpolitika

2022. JÚNIUS 30.

Az otthoni szabályok szerepe a dohányzás elleni küzdelemben

Számos országban hatékonynak bizonyult a dohányzás zárt nyilvános helyen és munkahelyeken történő betiltása. Ismert, hogy a dohányzásmentes környezet nem csak a másodlagos és harmadlagos dohányfüst káros hatásaitól óv meg, hanem a leszokott dohányzókat is segíti a leszokás fenntartásában. A munkahelyi mellett tehát az otthoni teljes dohányzásmentesség nem csak a nemdohányzókat védi, hanem dohányzás kipróbálásának valószínűségét is csökkenti, illetve már dohányzók esetében is szerencsés, mivel a leszokás, illetve a kisebb mértékű dohányzás irányába befolyásol.

HUN

PharmaPraxis

2020. MÁRCIUS 31.

Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

HUN

Nővér

2019. FEBRUÁR 28.

[A roma kisebbség társadalmi befogadásának kérdése a Cseh Köztársaságban a kulturális és adaptációs modell szempontjából]

TOUMOVÁ Kristyna, TOTHOVA Valérie, OLISAROVÁ Vera

[Objective: The aim of the research was to map out the area of social inclusion of the Roma minority according to the Model of culturally-minded and adapted care. Above all to find out the subjective opinion of the Roma on their lives in the Czech Republic, the distribution of family roles or the respect of Roma traditions and customs. ]

ENG 2019;32(01)