Számos országban hatékonynak bizonyult a dohányzás zárt nyilvános helyen és munkahelyeken történő betiltása. Ismert, hogy a dohányzásmentes környezet nem csak a másodlagos és harmadlagos dohányfüst káros hatásaitól óv meg, hanem a leszokott dohányzókat is segíti a leszokás fenntartásában. Egy Oregon államban (Egyesült Államok) végzett vizsgálat szerint a teljes otthoni dohányzásmentesség mind a relapszusok számát csökkenti, mind pedig az ismételt leszokási kísérletek esélyét növeli (1). Ugyanakkor azon felnőttek esetében, akik legalább olyan lakásban éltek, ahol teljes dohányzásmentesség volt bevezetve, nagyobb eséllyel szoknak le a dohányzásról (2). A fiatal felnőttek körében is kimutatható asszociatív kapcsolat a teljes dohányzásmentes otthon és a dohányzásmentesség, illetve a csökkentett dohányzás között (3). A teljes dohányzásmentes otthon kiemelt része az úgynevezett dohányellenes szocializációnak (antitobacco socialization). Kimutatható, hogy még nem dohányzó szülők esetében is fontos a teljes dohányzásmentes otthon fenntartása (4). Kapcsolódó terület az autóban történő dohányzás vizsgálata, ennek megítéléséhez közlekedésbiztonsági szempontok is csatlakoznak. Fiatalkorban a dohányzás kipróbálásának megakadályozása fontos teendő és az otthoni dohányzásmentesség ezt is szerencséses befolyásolja (4). Összességében elmondható, hogy a munkahelyi mellett az otthoni teljes dohányzásmentesség nem csak a nemdohányzókat védi, hanem dohányzás kipróbálásának valószínűségét is csökkenti, illetve már dohányzók esetében is szerencsés, mivel a leszokás, illetve a kisebb mértékű dohányzás irányába befolyásol. Magyarországra vonatkozóan jelenleg nem érhetőek el sem prevalenciaértékek, sem pedig a meghatározó tényezők feltárására vonatkozó kutatások, illetve az alternatív dohánytermékek megjelenésével már ezek kiegészítésével szükséges vizsgálni ezen tényezőket. Brys Zoltán

Felhasznált irodalom

(1) Clark PI, Schooley MW, Pierce B, Schulman J, Hartman AM, Schmitt CL. Impact of home smoking rules on smoking patterns among adolescents and young adults. Prev Chronic Dis. 2006;3(2):A41. (3) Farkas AJ, Gilpin EA, White MM, Pierce JP. Association between household and workplace smoking restrictions and adolescent smoking. JAMA. 2000;284 {{10.1001/jama.284.6.717}}(6):717–722. (3) Pizacani BA, Martin DP, Stark MJ, Koepsell TD, Thompson B, Diehr P. A prospective study of household smoking bans and subsequent cessation related behaviour: the role of stage of change. Tob Control. 2004;13(1):23–28. {{https://doi.org/10.1136/tc.2003.003038}} (4) Emory, K., Saquib, N., Gilpin, E. A., & Pierce, J. P. (2010). The association between home smoking restrictions and youth smoking behaviour: a review. Tobacco control, 19(6), 495–506. {{https://doi.org/10.1136/tc.2010.035998}}