A Bolognai Egyetem farmakológusai annak jártak utána, hogy milyen terápiás innovációt jelentenek az új gyógyszerosztályba tartozó migrénprofilaktikumok, a kalcitoningén-rokon peptidet (CGPR) megcélzó antitest-terápiák.

A migrén világszerte a harmadik leggyakoribb betegség és a második leggyakrabban fogyatékosságot okozó neurológiai rendellenesség az 50 év alatti férfiak és nők körében egyaránt, mindazonáltal a betegek háromnegyede nő. A migrén farmakoterápiája két csoportra osztható: akut kezelés rohamenyhítésre és profilaktikus kezelés a rohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkentésére. Az akut gyógyszerelés kiválasztásakor figyelembe kell venni a hatékonyságot, a biztonságosságot, az ellenjavallatokat és a költségeket. 

A hatékonyságra és biztonságosságra vonatkozó bizonyítékok alapján a tipikus első vonalbeli kezelést a triptánok jelentik, írják Domenico Motola és munkatársai a Journal of Clinical Pharmacy and Therapeutics című szaklapban megjelent tanulmányukban. A triptánokra nem reagáló betegek esetében a NSAID-ok is megfelelőek lehetnek. A migrén egyéb, különböző szintű bizonyítékokkal alátámasztott akut kezelésére a következők alkalmazhatók: paracetamol, a dihidroergotamin, kalcitoningén-rokon peptid- (CGRP-) antagonisták és néhány nem farmakológiai kezelés; ezek mindegyike a fájdalom és a funkció javulását eredményezheti. 

A gyakori migrénben szenvedő betegeknél, valamint az akut gyógyszerek túlzott alkalmazása esetén a rohamok gyakoriságának, súlyosságának és időtartamának csökkentésére megelőző gyógyszereket alkalmaznak. E megelőző szerek többek között béta-blokkolók (atenolol, propranolol), antidepresszánsok (amitriptilin, nortriptilin, venlafaxin), topiramát, gabapentin és onabotulinum-toxin-A lehetnek. Korábbi vizsgálatok szerint a krónikus migrénben szenvedő betegek 80 százaléka 12 hónap után már nem szedi a gyógyszereit; a gyógyszeres kezelés abbahagyása ellenjavallat, gyenge klinikai válasz vagy mellékhatás miatt történik. Ezért – más krónikus betegségekhez hasonlóan – a migrén esetében is szükség van új, specifikusabb profilaktikus szerekre. A közelmúltban egy új megelőző kezelési lehetőség jelent meg a CGRP-t célzó biológiai terápiák – monoklonális antitestek – osztályával.

A kutatógyógyszerészek célja jelen vizsgálatukkal az volt, hogy a regisztrációs tanulmányok átvizsgálásával felmérjék a migrén profilaxisára szolgáló új monoklonális antitestek terápiás innovációs szintjét. 

Az új gyógyszerekkel kapcsolatos információt több dokumentumból gyűjtötték össze: 1.) az európai nyilvános értékelő jelentésekből (EPAR), amelyek leírják az adott gyógyszer európai jóváhagyásának lépéseit, okait és a kötelezettségvállalásokat; 2.) az alkalmazási előírásokból, azaz az egyes gyógyszerek terápiás javallatait, adagolását és mellékhatásait felsoroló technikai dokumentumokból; és 3.) a rendelkezésre álló tudományos szakirodalomból. Az új gyógyszerek terápiás innovációs szintjét a szerzők a saját maguk által 2005-ben közzétett és 2006-ban módosított algoritmus segítségével értékelték. (A British Journal of Clinical Pharmacology-ban megjelent algoritmus a betegség súlyosságát, az értékelt gyógyszer terápiás célpontját és hatékonyságát, valamint az adott indikációban már rendelkezésre álló egyéb gyógyszereket veszi figyelembe. Az innováció a következő értékelést kaphatja: 1.) fontos; 2.) közepes; 3.) gyenge. Az EMEA által 1995 és 2003 között befogadott szerek 32 százaléka fontos és 15 százaléka közepes minősítést kapott.)

Az EMA 2018 és 2022 között négy CGRP-t célzó biológiai terápiát fogadott be (eptinezumab, galcanezumab, fremanezumab, erenumab). Valamennyi gyógyszer a migrén megelőzésére javallott olyan felnőtteknél, akiknek havonta legalább négy migrénes napjuk van. A szerzők a monoklonális antitest-terápiák innovációs szintjének megállapításakor a migrént olyan súlyos betegségként vették figyelembe, amelynek esetében a betegek egy csoportja kevésbé reagál a korábban már rendelkezésre álló egyéb gyógyszerekre és kezelési módokra. A terápiás hatás szintjére vonatkozóan valamennyi antitestgyógyszer C pontszámot kapott, ami azt jelenti, hogy a betegség némely aspektusára a szer kisebb vagy átmeneti előnyt gyakorol. E szempontok kombinációja a terápiás innováció szerény/gyenge szintjét eredményezte, azaz az algoritmus legalacsonyabb értékét adta. Habár az EMA irányelve azt írja elő, hogy a profilaktikus szereket aktív komparátorral kell összehasonlítani, valamennyi új szert csak placebóval hasonlították össze a klinikai vizsgálatok során.

A korábbi szereknél jelentősen drágább antitest-terápiák valódi biztonságossági profilja csak a használat révén válik majd ismertté – hangsúlyozzák a szerzők, akik hozzáteszik: a migrén antitest-terápiái ritkább adagolásuk (havonta, illetve háromhavonta) és gyorsabb hatáskezdetük miatt jelentenek előnyt a már meglévő terápiákhoz képest, ezen felül nem nyújtanak további klinikai előnyt a migrénes rohamok megelőzésére rendelkezésre álló terápiákhoz képest. 

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

Level of therapeutic innovation from the registration studies of the new drugs for the prophylaxis of migraine Domenico Motola, Greta Santi Laurini, Giulia Bonaldo, Nicola Montanaro J Clin Pharm Ther. 2022 Dec;47(12):2130-2139. https://doi.org/10.1111/jcpt.13760