2023. MÁJUS 31.
Szöveg nagyítása:
Az emberi mikrobiótát nemcsak baktériumok, hanem archeák, protisták, vírusok és gombák is alkotják. Mostanában kezd fény derülni arra, hogy az utóbbi csoport is mennyire jelentős az emberi egészség szempontjából. Az International Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance címmel, amely összegzi az eddigi fontosabb ismereteket.
A baktériumokhoz képest erősen alulkutatottak a humán mikrobióta gombatagjai, illetve gombaközösségei, azaz a mikobiom. Ennek feltárása számos nehézségbe ütközik. Egy-egy gomba kimutatása a szervezetünkből származó valamely mintában például nem jelenti automatikusan, hogy szimbiózisról van szó. Arra a kérdésre, hogy egy gomba jelenléte véletlen-e, vagy stabil, jellemző tagja a mikrobiótánknak, nagyléptékű kutatások segíthetnek választ adni. Vannak azonban eredmények, amelyek betekintést nyújtanak a velünk élő gombák világába. Egy orális mintákat vizsgáló kutatásban például 85 gombanemzetség 101 faját mutatták ki. Székletmintákból a Saccharomyces, Malassezia és Candida nemzetségek tagjai kerültek elő legnagyobb számban. Az előbbi kettő valószínűleg csak alkalmi vendég a környezetünkből, bőrünkről, nem pedig a bélmikrobiom jellemző alkotója. Ezzel szemben a Candida-fajok rendszeresek a mintákban és a bélmikrobiótánkhoz tartozhatnak, amelynek legfontosabb tagja a Candida albicans. Alapvetően szimbionta, de esetenként életveszélyes megbetegedéseket is okozhat (ezek jellemzően immunproblémák, szervátültetés és hasonló körülmények esetén fordulnak elő).
A bélrendszer mikrobiótájának gombatagjai a lokális gyulladások erősítésével vagy gyengítésével befolyásolják az emberi szervezet immunműködését. A C. albicansról kiderült, hogy egészséges állapot és bélrendszeri gyulladások esetén is a segítő T-sejtes (Th17) válaszok fontos modulátora. Többféle bizonyíték is összeköti a bélrendszerünk kommenzalista gombáit a gyulladásos bélbetegségekkel (a Crohn-betegséggel és a fekélyes vastagbélgyulladással), és úgy tűnik, hogy ezek hátterében a gazda-gomba viszony kiegyensúlyozatlansága állhat.
A bélrendszerben más mikrobataxonok százaival, akár ezreivel együtt találjuk a C. albicanst, már csak emiatt is valószínűsíthető, hogy kölcsönhatásban áll azokkal. A kapcsolatot kutatások is alátámasztják. Ezek azt mutatják, hogy a korai életszakaszokban történő baktérium-gomba kolonizáció során és az antibiotikummal történő kezelések utáni helyreállásban is szerepe van a C. albicansnak. Különféle kutatások eredményeiből tehát az rajzolódik ki, hogy az emlősök bélrendszer-mikrobiótájának gomba- és baktériumtagjai kapcsolatban állnak egymással; a gombaközösségek diszbiózisa pedig együtt járhat a baktériumközösségek diszbiózisával (bár az oksági viszony alapos feltárása még várat magára). A C. albicansnak kettős szerepe lehet: egy, az immunválaszt befolyásolva a gazdát védő kommenzalista, ugyanakkor egy patogén is, amelytől a gazdát kommenzalista baktériumok is védik. Hogy pontosan milyen gombatagjai vannak a mikrobiótánknak, és azok az eddig leginkább ismert immunológiai szerepeken kívül milyen hatással vannak az emlősök életére, továbbra is nyitott kérdés.
Szemlézte:
Pribéli Levente
Eredeti közlemény:
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.
Klinikum
A Nature-ben megjelent kutatás eredményei alapján táplálékunk akár egy héten belül is megváltoztatja a bélrendszerünket kolonizáló mikroflóra összetételét. Az állati eredetű étrendet követők bélflórájában elszaporodtak az epetűrő mikroorganizmusok, míg a növényi poliszacharidokat fermentáló baktériumok száma csökkent. A bélflóra gyors változásában tapasztalt egyéni különbségek új megközelítésbe helyezhetik a mikrobiom gyulladásos bélbetegségek kialakulásában játszott szerepéről alkotott eddigi elképzeléseinket.
Az emberi mikrobiom, különösen a testfelszín mikrobaközössége és a környezet milyensége erősen összefügg. Egy az American Journal of Clinical Dermatology szaklapban megjelent cikk, a Skin Microbiome and its Interplay with the Environment szerzői néhány mikrobiommal kapcsolatos kutatás főbb eredményeit összegzik. A szekvenálás, a bioinformatika és az analatika terén zajló előrelépések lehetővé teszik, hogy nagyobb részletességgel tárjuk fel teljes mikrobaközösségek struktúráját, működését és összefüggéseit. A környezeti és orvosi mikrobiológia határain átívelő multidiszciplináris megközelítések nagyban segítik a különféle mikrobaközösségek viszonyainak alaposabb feltárását. A mikrobiális ökológia kihívásainak egyike a gazdákhoz kapcsolódó mikrobák filogenetikai diverzitásának összekapcsolása azok közösségekben betöltött funkcionális szerepével.
A természetes vagy természetközeli környezet, a zöldterületek egészségre gyakorolt pozitív hatása jól ismert és alaposan alátámasztott összefüggés, a biodiverzitás ezzel kapcsolatos jelentőségéről azonban sokkal kevesebb ismerettel rendelkezünk. A Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces tanulmány szerzői a British Medical Bulletin szakfolyóiratban megjelent cikkükben az ezzel kapcsolatos ismereteket összegzik.
Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos jellemzőkre is kiterjedt.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
