A napból érkező ultraibolya (UV) sugárzás bőrproblémákhoz vezethet, ezért a magas rizikójú csoportoknak különösen kerülni kell a túlzásba vitt napozást. Azonban a napsütésnek való megfelelő kitettség rendkívül fontos egészségügyi szempontból, mivel a szervezet D-vitamin-szintjének 90%-a így jön létre, a táplálkozással csak töredékét visszük be. Ha túl kevés UV-B sugárzás éri a bőrfelszínt, D-vitamin-hiány alakulhat ki. Kérdés tehát, hogy milyen mértékű kitettség az ideális. Általánosan érvényes választ azonban nem lehet adni: a D-vitamin létrehozásához szükséges UV-dózis az egyének fiziológiai és patológiai állapotától függ. Mindennek az alaposabb megértése azért is fontos, mert a globális változások az UV-kitettségünkre is hatnak, az egészségügyi javaslatok pedig a fentiek tükrében könnyen ellentmondásosak lehetnek.

Az UV sugárzás által előidézett melanogenezis természetes fényvédelmet nyújt, e sugárzást számos (bőr)betegség fototerápiás kezelésében is alkalmazzák. A pikkelysömör, a vitiligo és az atópiás dermatitis mellett még a sclerosis multiplex kezelése során is használnak UV-B sugárzást. A nitrogén-oxidok pedig, melyeket az UV-kitettség indukál, csökkenthetik a vérnyomást és mérsékelhetik a cardiovascularis rendellenességeket. Ezenfelül a minket érő UV-fény javítja a hangulatunkat – bár megjegyzendő, hogy negatív egészségügyi hatásai is lehetnek.

Az ózonréteg megszűri a Napból érkező UV-sugarakat, a huszadik század második felében bekövetkező antropogén változások azonban azt eredményezték, hogy romlott ez a képessége. Így több UV-B sugárzás éri el a földfelszínt, tehát a bőrünket is, ami hozzájárult a szigorúbb nap elleni védelmet sürgető javaslatokhoz. A probléma mögött húzódó fő vegyületcsoport, a halogénezett szénhidrogének felhasználásának csökkentésére irányult a Montreali Protokoll, mely eredményezett is kibocsátáscsökkenést. Az ózonréteg helyreállása azonban még nem zajlott le, több évtizedes folyamatról van szó, ráadásul az éghajlatváltozás gátolja ezt a folyamatot. Az ózonréteg mellett az emberek életmódja is változott: sokan eleve jóval kevesebb időt töltenek a napon, mint korábban, ami hozzájárul a D-vitamin-hiányhoz.

Számos nyitott kérdés van tehát még annak kapcsán, hogy mennyi D-vitaminra van szükségünk, ehhez mekkora UV-sugárzás kell és ez milyen negatív egészségügyi hatásokkal járhat. A dilemma lényege, hogy a napsütésnek való alacsony kitettség D-vitamin-hiányhoz vezethet, míg a túl magas kitettség bőrproblémákhoz. A dilemma feloldására a szerzők a táplálék D-vitamin-tartalmának biotechnológiai úton történő növelését lehetséges megoldási lehetőségnek tartják.

szemlézte: Pribéli Levente

Eredeti tanulmány: Umar, S. A., & Tasduq, S. A. (2022). Ozone layer depletion and emerging public health concerns-an update on epidemiological perspective of the ambivalent effects of ultraviolet radiation exposure. Frontiers in Oncology, 12, 866733.