Hogyan hatnak a fiatalok egészségére a mélyebb természetélmények?
2023. SZEPTEMBER 01.
2023. SZEPTEMBER 01.
Szöveg nagyítása:
A szerzők 84 tanulmány eredményeit összegezték. Nagy hangsúlyt fektettek egyúttal arra, hogy képet kapjanak a rendelkezésre álló információk megalapozottságáról, kiterjeszthetőségéről, és ezek korlátairól. A fókuszban az elmélyült természetélmények álltak, a kutatók nem vizsgálták a lakókörnyezet viszonyait, valamint a motorizált tevékenységeket.
A kedvező mentális, fizikai és szociális egészségügyi hatásokat vették sorra, hangsúlyozva, hogy e három csoport erősen összefügg, hat egymásra. Általánosságban elmondható, hogy az elmélyült természetélmények sokféle kimenetelre azonnali pozitív hatást gyakorolnak, és káros következményt nem dokumentáltak. Az 56 vizsgált kimenet 60%-a esetén tapasztaltak javulást a természetélményt követően a kontrollhoz képest. 18%-nál mind a teszt, mind a kontroll esetén megfigyeltek javulást, míg 22%-nál az eredmények vegyesek vagy inszignifikánsak voltak.
A legkedvezőbb hatások az önértékelés, az énhatékonyság, a reziliencia és az értelmi teljesítmény terén jelentkeztek. Természeti környezetben magasabb a fizikai aktivitás. Az előbbiekkel ellentétben az énfogalomra, a problémamegoldásra, a hangulatra, a testtömegindexre és a pszichofiziológiai stresszre gyakorolt hatások esetén az eredmények nem egyértelműek. A szociális készségekre és viselkedésre vonatkozó indikátorok általában javultak.
A természetélmények hatásait befolyásolja azok időtartama, ami részben magyarázhatja az eltérő eredményeket – hogy pontosan hogyan, az további kutatások tárgya lehet. A természetélmények témáját érintő vizsgálatok mintaszáma gyakran alacsony. Emellett torzítások is csökkenthetik az eredmények helytállóságát – a szakirodalmi áttekintés során is számos esetben merültek fel ilyen aggályok. Úgy tűnik, a hasonló problémák nem pusztán ezen a részterületen, hanem általában a pszichoszociális, viselkedési beavatkozások vizsgálatánál is jelentkezhetnek. A szélesebb körben jól kiterjeszthető, általánosítható magas minőségű kutatások elvégzése nehézségekbe ütközik. A jövőbeli kutatásokban érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a randomizálásra, és minél átláthatóbb, alaposan részletezett módszertant alkalmazni.
szemlézte: Pribéli Levente
Eredeti közlemény: Mygind, L., Kjeldsted, E., Hartmeyer, R., Mygind, E., Bølling, M., & Bentsen, P. (2019). Mental, physical and social health benefits of immersive nature-experience for children and adolescents: A systematic review and quality assessment of the evidence. Health & place, 58, 102136.
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.
Klinikum
Skót háziorvosok októbertől először a világon receptre írhatnak fel természetet a szív- vagy cukorbetegségben, mentális zavarban, stresszben, illetve egyéb betegségekben szenvedő pácienseiknek.
Hírvilág
Gyulai Iván ökológusnak, a biológiai sokféleség védelmét szolgáló átfogó társadalmi és gazdasági keretrendszer megteremtése érdekében végzett több évtizedes szakmai és társadalmi tevékenységeiért; környezet- és természetvédelmi szakemberek generációinak oktatásáért és a magyar társadalom széles rétegei szemléletformálásáért ítélték oda a Pro Natura díjat, amelyet a földművelésügyi miniszter adott át az ismert kutatónak.
A hazánkban fészkelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) állományának felmérésebe kezd a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával, a faj országos elterjedési térképének pontosítása érdekében.
A bálnákat, cápákat, delfineket és rájákat súlyosan veszélyeztetik az emberi hulladékból hátramaradó műanyag mikroszemcsék. Egy Franciaországban partra vetődött és elpusztult bálna szervezetében 800 kilogramm műanyagot találtak...
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.