Az elhízás és a mikrobiótánk kapcsolata rávilágít, milyen komplex hatásokkal járnak a globális változások
2023. ÁPRILIS 02.
2023. ÁPRILIS 02.
Szöveg nagyítása:
Régóta ismert, hogy a környezetünk állapota és az egészségünk szorosan összefügg, a globális környezeti változások (környezeti problémák) pedig sok esetben rontják az egészségi állapotunkat. A kapcsolat azonban rendkívül komplex, ahogy maguk a környezeti változások is. Egy, a Global Health, Epidemiology and Genomics szaklapban megjelent cikk az elhízás problémáján keresztül abba nyújt betekintést, hogy a különböző tényezők (epigenetika, mikrobióta, a környezetünk biodiverzitása és hasonlók) hogyan függnek össze és eredményeznek végül változást a szervezetünkben.
Az olyan globális változások, mint az urbanizáció, a biodiverzitás-csökkenés, az iparosítás és a földhasználat-változás az elhízás prevalenciájának növekedésével és mikrobióta-diszbiózissal (azaz a velünk élő mikrobaközösségek egyensúlyának felborulásával) együtt zajlanak. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a mikrobióta szerepet játszik az elhízásban, mivel befolyásolja többek között az anyagcserét, a testsúlyt, a gyulladási válaszokat és a táplálékból történő energiafelvételt. A környezet és az emberi egészség kapcsolatának egyik mechanizmusa az epigenetikai változások lehetnek. Ez alatt az olyan öröklődő változások értendők, amelyek hatással vannak a gének kifejeződésére, de nem járnak a DNS-szekvencia változásával. Bizonyos eredmények azt mutatják, hogy a kettes típusú cukorbetegség és az elhízás átörökítésében is szerepet játszhatnak ilyen folyamatok, a velünk együtt élő mikrobaközösségek pedig részt vesznek ebben.
Nagy mintákon végzett, különböző kultúrákat lefedő kutatások rámutattak, hogy a nyugati, iparosodott társadalmakban jellemzően rosszabb a mikrobióta állapota, mint más kultúrákban. A mikrobiótát a kulturális tényezők (például az étkezési szokások) is erősen befolyásolják, amiből az is következik, hogy óvatosnak kell lenni a bizonyos körülmények közül származó eredmények általánosításával. A földrajzi eltérésekre valószínűleg túl leegyszerűsítő válasz az életmód hangsúlyozása: a biológiai sokféleségnek, a talajmikrobiótának is nagy szerepe lehet, így az ezeket érintő környezeti változások is fontosak.
A minket érő hatások és a környezetünk már életünk igen korai szakaszaitól kezdve alakítják a mikrobiótánkat és hatnak az elhízás kockázatára. Új kutatások szerint már a méhlepényen keresztül is bejutnak baktériumok a magzathoz, tehát a méh sem steril környezet. A mikrobióta az első két-három évben válhat teljessé. Ez az időszak kiemelt lehetőséget nyújt arra, hogy megelőzzük az elhízás és az egyéb metabolikus betegségek kialakulását. Segíthet a várandósság és a szoptatás alatti megfelelő táplálkozásban, valamint az antibiotikumok és a császármetszés elkerülésében. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a várandósság alatti antibiotikum-használat megzavarja a magzat anyagcseréjét. A császármetszés számos kutatás alapján növeli az elhízás és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát. A csecsemő táplálásának is alapvető szerepe van a mikrobióta alakulásában: ha akár csak kiegészítésként, de jelen van a tápszer, radikálisan el fog térni a mikrobióta a kizárólag anyatejes tápláláshoz képest. A későbbi életszakaszokra is jelentős hatással van az étrend, az antibiotikum-használat, a betegségek, valamint a gyógyszerszedés. Életünk során a mikrobiótánk erősen befolyásolja a gének kifejeződését.
A szerzők szerint az elhízás kérdéskörét kontextusban érdemes vizsgálni, és úgy tekinteni rá, mint a globális változások – a városiasodás, a földhasználat és a mezőgazdasági gyakorlatok változása, a talajok biodiverzitásának csökkenése és mások – egyik következményére. Ez azt is jelenti, hogy az elhízást vizsgáló további kutatásokban a biodiverzitással és a mikrobiótával való kapcsolatokra is fontos lenne hangsúlyt fektetni. Minden beavatkozásban, rendszerszintű, közegészséget javítani szándékozó törekvésben fontosak az interdiszciplináris megközelítések, az elhízás témaköre komplexitásának megértésére való törekvés.
Szemlézte:
Pribéli Levente
Eredeti közlemény:
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Klinikum
A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.
A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.
Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.
Hírvilág
Following the success of the previous Epigenetic Conferences in Budapest (2012 and 2014) we are delighted to announce that the next Danube Conference on Epigenetics will be held on 5-8 October, 2016 again in Budapest.
Összefüggést találtak a gyermekkori súlyos bántalmazás vagy elhanyagolás és egy glükokortikoid-receptor megváltozott expressziója, génjének inaktiválódása között öngyilkosok hippocampusát vizsgálva. Ez a receptor felelős a tartós stressz miatti fokozott kortizoltermelődés korlátozásáért.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.