Klinikum

Képzelt diéta, valós fogyás – a placebo hatása a testsúlycsökkentésben

2019. SZEPTEMBER 20.

A fejlett országok statisztikái alapján az elmúlt években folyamatosan nő a túlsúlyosak, illetve elhízottak aránya. Az “elhízásjárvány” kezelésére az eddig ismert leghatékonyabb testsúlycsökkentő terápiaként az energiafogyasztás korlátozása (diéta) és az energiafelhasználás növelésére szolgáló protokollok (elsősorban alacsony és közepes intenzitású aerob edzés) bizonyultak. Elméletben egyszerű és betartható a képlet: ha a páciens kevesebb kalóriát visz be, mint amennyit eléget, fogyni fog.

Valentin Stefanov Panayotov bolgár kutató Studying a Possible Placebo Effect of an Imaginary Low-Calorie Diet című cikke a testsúlycsökkentés egy lehetséges pszichológiai módszerét mutatja be a Frontiers in Psychiatry nevű lap legújabb számában. Szokatlan és kissé nevetségesnek tűnő kísérletet vezetett a szófiai Nemzeti Sportakadémia intézetében, amellyel azt tűzte ki célul, hogy megkülönböztesse a súlycsökkentés metabolikus és pszichológiai/viselkedéses összetevőit. A klinikai vizsgálatok általában a terápia és a placebo kombinált hatását értékelik. Jelen kísérletben azonban csak egy lehetséges tiszta placebo hatást tesztelt a kutatócsoport, tényleges intervenció nem történt: tizennégy fős mintán mérték, hogy ha az illető abban a hitben él, hogy fogyókúrás étrenden van, vajon képes-e súlyt leadni. A vizsgált alanyok felének elárulták, hogy csupán egy szinten tartó diétát kaptak (azaz épp annyi kalóriát tartalmazott, mint amennyit előzetesen energialeadásukként kiszámoltak), míg a többieknek azt mondták, hogy kalóriadeficitben lesznek, ha az előírt módon étkeznek. Mind a kísérleti, mind a kontroll csoport összes résztvevője ugyanazt a szakemberek (dietetikus, személyi edző) által felügyelt étrendet és a heti háromszori 30 perc súlyzós edzéstervet követte.

A résztvevők túlsúlyos, illetve elhízott kategóriába eső egészséges felnőttek voltak. A nyolc héten át tartó kísérlet előtt, és annak lezárásakor megmérték a résztvevők testsúlyát, testzsírszázalékát és testtömegindexét. A kísérleti csoportban mindhárom paraméter csökkent a nyolcadik hét végére, és a testzsírszázalék szignifikáns mértékben változott a csoporton belül ez idő alatt. A kontroll csoport kísérlet előtt és után mért értékei között nem volt szignifikáns különbség.

Az eredmények nem várt változást mutattak a kísérleti alanyok testösszetételében és testtömegében, hiszen a hitbéli komponensen kívül nem különbözött egymástól a két csoport. A szerző hangsúlyozza, hogy e fogyás igencsak meglepte a kutatócsoportot, és hogy a kapott eredmény a testsúlymenedzselés egyelőre ismeretlen lélektani tényezőinek felkutatására ösztönözhet. A táplálkozás tudománya viszonylag fiatal, különösen a pszichológiai megközelítésű terápiák felfedezései váratnak még magukra. A mikrobiom világának feltérképezése például sokat elárulhat arról, hogy egyes személyeknek miért könnyebb, vagy nehezebb a fogyás. A bélfalban található idegsejtek alaposabb megismerése választ adhat az egyelőre misztikus eredményként számontartott „képzeletbeli diéta” fogyást beindító erejéről. A dietetika egyik legfiatalabb ágáról, a nutrigenomikáról is keveset tudunk, amely a személyre szabott étkezés genomszekvenálással történő megállapítására alkalmas. Szerteágazóbb dietetikai ismeretekkel könnyebben értelmezhető lehet a kísérletben bemutatott fogyást megmagyarázni, hiszen sokféle paraméteren múlhat, hogy mi okozza a testsúly csökkenését az emberben.

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a termodinamika nem hazudik. Amennyiben a kalóriadeficit adott, azonban mégsem eredményes a diéta, vagy a bemutatott esethez hasonlóan az energiaegyensúlytól is fogyás történik, lehetséges, hogy anomália történt az előzetes számításnál, vagy a kúra alkalmazásánál. Ez például adódhat abból, hogy az ételdobozokon feltüntetett kalóriák nem a valóságot tükrözik, vagy életviteléből adódóan a kiszámoltnál eltérő kalória mennyiséget éget az alany. A szerző limitációként megjegyzi, hogy a résztvevők ritka ellenőrzése is eltorzíthatja a kapott eredményeket. A nyolchetes intervallumban mindössze kéthetente találkoztak a diéta és edzésprotokoll betartására vonatkozó kérdéseket átbeszélni, így nehézkes volt valós adherenciájukat kontrollálni. Nem tudni biztosan, hogy egyes alanyok esetlegesen túlteljesítették-e a kalórialégetést elősegítő tevékenységeket, vagy a plusz edzésen kívül talán más módszerekhez is nyúltak (pl. hashajtók, zsírégető tabletták) annak érdekében, hogy a ‘képzelt’ fogyókúra hatásait maximalizálják. Ám mindezek ellenére mindenképp figyelemre méltó a lelkiállapot hatása a testsúly változásaira, hisz ha túlteljesítettek is, az is betudható a fogyókúrának hitt pozitív löket következményeként.

A fogyás módszereinek kísérletes kutatásai az elhízás népbetegséggé válása miatt magas prioritást kell, hogy kapjanak az orvos-és egészségtudományi lapok hasábjain. A szakmaiatlanságon, tévhiteken alapuló táplálkozási szokások helyett az ember testi és lelki adottságait figyelembe vevő, személyre szabott étrend vezetheti ki az emberiséget az obezitás csapdájából. Jelen kutatáshoz hasonló célkitűzések mindenképp hozzásegíthetnek a testsúly szabályozásával kapcsolatos jelenlegi ismereteink bővítéséhez.

Szemlézett közlemény:
Panayotov Valentin Stefanov. Studying a Possible Placebo Effect of an Imaginary Low-Calorie Diet. Frontiers in Psychiatry 10 (2019):550.

Szemlézte:
Bóna Enikő
eLitMed.hu
2019.szeptember 21.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és családtervezés – a reumatológus szemével - A Figyelő 2017;1

SEVCIC Krisztina

Klinikai vizsgálatok igazolják, hogy az RA-s nőknek kevesebb gyermekük születik, illetve gyakoribb köztük a gyermektelenség, különösen, ha fiatal életkorban (30 éves kor előtt) diagnosztizálják betegségüket, illetve ha a diagnózis felállításakor még nincs gyermekük.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

A korunk népbetegsége: az elhízás

A túlsúly problémája mára népbetegséggé nőtt ki magát: akár orvosként, akár betegként (vagy esetleg mindkét oldalról) szembesülünk az elhízás egészségromboló hatásaival, a kérdéskör nem hagyhat közömbösen bennünket.

Gondolat

A humor jótékony formái a terápiában

A szerzőpáros cikke azt a látszólag könnyed és kissé szokatlan kérdést teszi fel, hogy a humor alkalmazása belefér-e a terápiás folyamatba. Van-e létjogosultsága, és milyen szándékkal, milyen céllal.

Gondolat

A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Gondolat

Akaraterő újrafelfedezése

A szerzőpáros meglátása szerint a modern személyiségelméletek főleg strukturális mechanizmusokra épülnek, míg az akaraterő modellje „termodinamikai” szemléletű. Radikális felvetésük szerint az én-tudat is az önszabályozás érdekében jött létre, és az önszabályozás eszközeként érthető meg. Kifejtik, hogy az akaraterő okos és szisztematikus növelése jó beavatkozási pont lehet mind az egyén önfejlesztési kísérleteiben, mind pedig nevelési kérdésekben.

Gondolat

Sámánizmus - egykor és most

A nyugati néprajzi és antropológiai tudományosság kezdettől fogva figyelt a sámánhit és a sámán szertartások megnyilvánulásaira az ázsiai kultúrákban. A megoldás mindig lelki változásokban fejeződik ki. A hagyományos szertartások különleges hangulatot, sajátos révületet váltanak ki, ennek során a valóság lelki keretei háttérbe szorulnak, tágabb univerzum erői és szabályai jelennek meg.