Antibiotikumokkal próbáljuk betömni a gondoskodás és a higiénia tátongó réseit
2023. DECEMBER 09.
2023. DECEMBER 09.
Szöveg nagyítása:
Az antibiotikumok
A Quick fix for care, productivity, hygiene and inequality: reframing the entrenched problem of antibiotic overuse szerzői szerint az antibiotikumok a modern társadalmak varázsütésszerű „megoldásává”, gyorstapaszává váltak olyan problémákra, amelyek egészen más természetűek. Ennek a felismerése segíthet rendszerszintű megoldásokat találni a túlhasználatuk problémájára. Kelet-Afrikai etnográfiai eredményeikre alapozva négy területet azonosítanak, amelyeken „gyors megoldássá” váltak az antibiotikumok. Gyorstapaszok a gondoskodásra a töredezett egészségügyi rendszerekben; gyorstapaszok a produktivitásra lokálisan és globálisan egyaránt, mint az emberek, más állatok és növények terén; a higiéniára forráshiány esetén; és az egyenlőtlenségekre olyan térségekben, amelyeket politikai és társadalmi erőszak ural.
Az „elgyógyszeresedés”
A biomedicina elgyógyszeresedése globálisan is leírt jelenség: a megelőzést szolgáló technikákról, gyakorlatokról és a klinikai gondoskodásról a gyógyszeres beavatkozásra és kezelésre tolódott a hangsúly. Az antimikrobiális szerekre úgy is tekinthetünk, mint gyorstapaszok olyan (ismert) társadalmi-gazdasági problémákra, amelyek elősegítik a betegségek kialakulását, valamint csak töredékes betegségmegelőzést és elégtelen egészségügyi ellátást nyújtanak. Gyorstapaszok tehát a gondoskodás, ápolás helyére.
Az antibiotikumokat széles körben használják állatok és növények hozamainak fokozására, az összezsúfolt körülményekből is adódó fertőzési kockázatok csökkentésére, valamint például standardizált állatok és egyen kinézetű gyümölcsök előállításához. Ugyanígy az antibiotikumok hozzájárulnak az emberi munkaerő standardizálásához és kiszámíthatóságához, amire igencsak szüksége van a globális gazdaságnak. Így jelentenek gyorstapaszt a produktivitásra.
A fejlődő világ és az antibiotikumok
A globális délen gyakori, hogy az antibiotikumok felírása a rossz higiéniai körülményekre adott válasz. Akár az ilyen okból elkapott betegségek kezelésére, akár ezeket csak megelőzendő írják fel az antibiotikumokat, tulajdonképpen a higiéniai hiányára tesznek gyorstapaszt. A kórházi higiénián túl az otthoni körülmények, a tiszta víz hiánya vagy a munkával összefüggő higiéniai problémák mind ide tartoznak. Az antibiotikumok tehát helyettesítőként szolgálnak a higiénikus munka- és lakókörnyezetre.
A higiénia hiánya azonban gyakran összefonódik a társadalmi egyenlőtlenségek kérdésével. Bár gyakran úgy képzelik el, valójában nem egyéni viselkedés következménye, hogy sokaknak nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez; hogy a közkórházak forrás- és eszközhiányosak; sem az, hogy sokaknak hozzáférhetetlen a lakhatás. Amikor a higiénia hiányára antibiotikummal reagálunk, egyúttal gyorstapaszt helyezünk az egyenlőtlenségekre is. Rövid távon megkönnyítik a morbiditás és mortalitás csökkentését, azonban elfedik ezek strukturális, átpolitizált, egyenlőségekre visszavezethető hátterét. Elrejtik a szem elől a mélyebb okokat, melyeket nem könnyű ugyan, mégis muszáj lenne kezelni.
Az antibiotikumok tehát olyan réskitöltő infrastruktúrává váltak, amelyek gyakran embereket, odafigyelést, politikai változást, érdemi kezelést és technikai infrastruktúrákat helyettesítenek. Tulajdonképpen maguk is olyan láthatatlan infrastruktúrává váltak, amelyek megalapozzák a modern életet.
Újfajta kérdésfeltevés szükséges
Mindez azt is jelenti, hogy a párbeszédnek el kell mozdulnia az általában emlegetett „indokolt/nem indokolt” alkalmazás kettőségéről. Ehelyett olyan kérdéseket kell feltennünk, mint hogy hogyan ápolhatunk embereket túllépve a szűk test – patogén megközelítésen? Hogyan másképp képzelhetnénk el az egészségünket, az infrastruktúránkat és a politikai gazdaságtanunkat úgy, hogy az emberi közösségeket nem csak termelékenységi egységnek tekintjük? Ennek a fajta megközelítésnek az adja a jelentőségét, hogy segít rávilágítani arra, miért ennyire átható az antimikrobiális szerek alkalmazása a társadalmunkban. Ha felismerjük, hogy e szerek gyakran gyorstapaszok, elkezdhetünk hosszabb távú, rendszerszintűbb változások után nézni, melyek nagyobb eséllyel érhetnek el igazságos eredményeket. Ehhez elengedhetetlen az úgynevezett egyéni viselkedésekkel kapcsolatos előfeltevéseink újragondolása. Strukturális megoldásokra van szükség, melyek a vázát jelenthetik az igazságosabb egészségnek és ápolásnak.
szemlézte: Pribéli Levente
https://dx.doi.org/10.1136/bmjgh-2019-001590
Eredeti hivatkozás: Willis, L. D., & Chandler, C. (2019). Quick fix for care, productivity, hygiene and inequality: reframing the entrenched problem of antibiotic overuse. BMJ global health, 4(4), e001590.
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...
Direkt kapcsolat van az antibiotikum-expozíció és az akut pszichózis között, állapította meg a Brain, Behavior, & Immunity – Health című szaklap tanulmánya. Az egyesült államokbeli kutatók cikke az első olyan tanulmány, ami az egyes antibiotikumok pszichiátriai mellékhatásainak (insomnia, hallucináció, delúzió, delírium, katatónia, paranoia, érzelmi elszíntelenedés, pszichózis) gyakoriságát értékeli.
A szérum procalcitoninszint hasznos biomarker lehet a bakteriális szepszis diagnózisának felállításához.
Az újságírók miatt titkosították az NNSR-t
Az elmúlt 30-40 évben a klasszikus fertőző betegségek eltűnésével, ill. számuk jelentős csökkenésével párhuzamosan egyre több egészségügyi beavatkozásokkal és kórházi fertőzésekkel kapcsolatos infekciók diagnosztizálhatók. Az is közismert, hogy egyes nem kórházi eredetű fertőzések még ma is jelentős számban fordulnak elő (pl. salmonellosis, campylobacteriosis, varicella) és szinte minden évben új kórokozókat és új betegségeket ismertünk meg. Az új ismeretek közé tartozik infekciók szempontjából az is, hogy bármilyen mikroorganizmus fertőzést idézhet elő, a szervezet megváltozott védekezőképességének tükrében.
A pszichológiai faktoroknak nagyobb a hatásuk az antibiotikumok (irracionális) használatára, mint a tudományos bizonyítékoknak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.