Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben
2021. NOVEMBER 11.
2021. NOVEMBER 11.
Szöveg nagyítása:
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják. Marignier és munkatársai a The Lancet Neurology-ben megjelent cikkükben a MOGAD immunológiai, patológiai hátterét, klinikai spektrumát, valamint a kezelését tárgyalják. A MOGAD fenotípusos spektrumát nemzetközi kohorszvizsgálatok megbízhatóan reprodukálták: az anti-MOG antitestekkel asszociált klasszikus formái magukban foglalják az akut disszeminált encephalomyelitist (ADEM) gyermekekben és a minden korcsoportot érintő opticus neuritist és myelitist. A MOGAD a gyermekeket érintő leggyakoribb neuroinflammatorikus betegség, de ezen túl bármely korcsoportot, nemet és etnikumot érintheti érdemi gyakoriságbeli különbség nélkül. Ezzel szemben az AQP4-NMOSD gyermekekben ritka és gyakoribb az afrokaribi térség etnikumai között. Egyelőre nem ismert, hogy gyermekekben a betegség miért ADEM és később miért inkább opticus neuritis vagy myelitis képében jelentkezik. A MOGAD a fehérállományon kívül a szürkeállományt is érintheti, corticalis laesiókról több esetben is beszámoltak olyan ADEM-es betegekben, akik görcsrohammal vagy encephalitis tüneteivel jelentkeztek. Radiológiailag a betegséget opticus neuritis esetén a nervus opticus elülső szegmentumainak érintettsége, papillaoedema kíséri, a myelitis pedig gyakran érinti a conus medullarist, illetve a gerincvelő centrális szürkeállományát. A gyermekkori ADEM-et leszámítva az agyi MR-vizsgálat gyakran nem mutat eltérést MOGAD-ban, noha néhány felnőtt esetében nagy, rosszul körülírt fehérállományi laesiók találhatók encephalopathia hiányában is. A klinikum elengedhetetlenül fontos a MOGAD diagnosztikájában, hiszen alacsony preteszt-probabilitás esetén a sclerosis multiplexes betegek közül nagy számban fals pozitív eredményekhez vezetnek a sejt alapú esszék relatíve magas specificitásuk ellenére. Magas preteszt-probabilitás mellett, beleértve az ADEM-et, opticus neuritist, myelitist és a sclerosis multiplexszel nem kompatibilis agyi MR-vizsgálatot, a fals pozitív eredmények száma jelentősen csökken, ugyanakkor fontos megtalálni az egyensúlyt, hogy a ritka fenotípussal jelentkező betegek se legyenek félrediagnosztizálva. A fals pozitivitás a fixált sejt alapú esszék esetében valószínűleg magasabb, mint az élő sejt alapú teszteknél, ez utóbbiak hozzáférhetősége azonban számos országban korlátozott. Ezek a megfigyelések kiemelik egy konszenzusos diagnosztikus kritériumrendszer kidolgozásának fontosságát, mely a kevésbé típusos formák, mint amelyek például agytörzsi vagy cerebellaris demyelinisatióval járnak, diagnosztikus kihívásainak is megfelel. A szerzők kiemelik, hogy a MOGAD terápiáját illetően magas minőségű adat egyelőre igen csekély mértékben hozzáférhető. A MOGAD nem a sclerosis multiplex alformája, így a sclerosis multiplex kezelésében alkalmazott terápiák a betegségben hatástalanok lehetnek, sőt akár ronthatják is a kimenetelt. A kezelési stratégiák hasonlítanak az AQP4-NMOSD kezelésében alkalmazottakhoz, azonban a MOGAD-ban észlelt alacsonyabb relapszusráta miatt a betegségben csak a második klinikai eseményt követően érdemes fenntartó immunszuppresszív kezelés indítása. Az akut romlást követő szteroidhasználatban szintén fontos eltérések vannak: SM-ben a betegeknél a szteroid-lökésterápiát követően a szteroidhasználat nem javasolt, ezzel szemben autoimmun encephalitisben és AQP4-NMOSD-ben az orális szteroidhasználat a fenntartó immunszuppresszív kezelés hatásosságának eléréséig szükséges. A szerzők MOGAD-ban, mely szintén egy szteroidra reagáló kórkép, óvatos szteroidmegvonást javasolnak az akut eseményt követően. Fenntartó immunszuppresszió céljából az intravénás immunglobulin (IVIG) ígéretesnek tűnik, de további vizsgálatokra van szükség ennek bizonyításához. AQP4-NMOSD-ben igazolódott, hogy a B-sejteket, az Il-6-ot, illetve a komplementrendszert célzó immunterápiák hatékonyak a relapszusráta csökkentésében. Ezeknek a gyógyszereknek a MOGAD-ban mérhető hatékonyságának tisztázására szintén további vizsgálatokra lenne szükség. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Marignier R, Hacohen Y, Cobo-Calvo A, et al. Myelin-oligodendrocyte glycoprotein antibody-associated disease [published correction appears in Lancet Neurol 2021 Oct;20(10):e6]. Lancet Neurol 2021;20(9):762-772.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Gondolat
A sclerosis multiplex progresszív formája nem mutat összefüggést a cerebrospinalis vénás rendszer elégtelenségével
A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek ismeretlen jelentőséggel bírnak. A centrális vénajel megfelelő határértékek megválasztása esetén magas specificitással bír az SM és az SM-utánzó kórképek differenciálásánál. A T2*-súlyozott szekvenciák alkalmazása tovább növelheti a jel szenzitivitását is.
Idegtudományok
Régi feltételezés, hogy az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés indítja el a sclerosis multiplexet (SM) eredményező kórfolyamatot. Korábbi vizsgálatok az SM-es betegek 99,5%-ában emelkedett EBV-ellenes antitestszinteket mutattak ki, mely magasabb az egészséges populációban mért 94%-os értékhez képest. Egy mostanában publikált eredmény több mint 10 millió, az USA hadseregében 1993 és 2013 között szolgáló katonákból álló kohorszba tartozó 801 SM-es beteget vizsgált. A 801 beteg közül 35 kezdetben EBV-szeronegatív volt, az SM kezdete előtt közülük 34 beteg szeropozitívvá vált. A 801 SM-es beteg közül mindössze egy beteg volt EBV-szeronegatív az SM kezdetekor, mely meggyőző érv amellett, hogy az EBV valóban képes lehet elindítani az SM-hez vezető folyamatot.
Fiatal felnőttek körében sclerosis multiplex (SM) miatt alakul ki leggyakrabban neurológiai rendellenesség, az autoimmun kórkép világszerte 2,3 millió embert érint. Az SM-betegek 70%-át kezelik betegségmódosító terápiával (disease-modifying therapy, DMT), ami mellékhatásként növeli a fertőzések valószínűségét. A SARS-CoV-2-járvány idején alapvető közegészségügyi kérdés, hogy a betegségmódosító terápiával kezelt SM-betegek milyen eséllyel szenvednek el súlyos Covid-19-betegséget.
A koponya-MR-vizsgálat során mellékleletként felfedezett fehérállományi eltéréseket mutató betegek közül sokan később sclerosis multiplex tüneteit mutatták.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás