Idegtudományok

Epilepsziás rohamok megelőzése intracerebralis vérzésen átesett betegek körében

2022. OKTÓBER 07.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az akut spontán intracerebralis vérzést egyes becslések szerint az esetek mintegy harmadában epilepsziás roham is kíséri. A rohamok többsége EEG-vel detektálható és az intracerebralis vérzés kezdetétől számított 24 órán belül bekövetkezik. Nem ismeretes, hogy a rohamok milyen hatással vannak a betegek rövid vagy hosszú távú kimeneteleire, ugyanakkor megfigyeléses vizsgálatok alapján nincs kapcsolat a vérzéseket kísérő rohamok és a funkcionális kimenetel között, noha a legtöbb ilyen vizsgálat csak a klinikailag is észlelhető rohamokat vizsgálta. Emellett az sem ismert, hogy a preventív terápia befolyásolja-e a betegek kimenetelét vagy az epilepszia kialakulásának rizikóját. A súlyos intracerebralis vérzésekben az antiepileptikumok (AED-k) jellemzően primer prevencióként használatosak és általában nem sikerült kimutatni, hogy használatuk javítana a funkcionális kimenetelen. Egy kis randomizált, kontrollált vizsgálatból származó adatok alapján a valproát a placebóhoz képest nem mutatott különbséget az egyéves roham-előfordulás tekintetében, ugyanakkor a vérzéstől számított 12 hónap múlva valproát mellett szignifikánsan javult a betegek NIHSS-pontszáma. Laure Peter-Derex és munkatársai a The Lancet Neurology-ben megjelent tanulmányukban a PEACH vizsgálat eredményeit mutatják be, mely egy fázis 3, multicentrikus, kettős vak, randomizált, kontrollált vizsgálat volt, melynek célja a levetiracetám és a placebo összehasonlítása volt rohamprofilaxis tekintetében. A vizsgált betegcsoport tagjai akut, enyhétől közepes súlyosságig terjedő, a tünetkezdettől számított 24 órán belül felfedezett intracerebralis vérzésen átesett betegek voltak. A levetiracetámkaron a betegek iv. 500 mg levetiracetámot kaptak napi 2 alkalommal, mely terápiát a tünetkezdettől számított 48 órán belül megkezdték és 30 napig folytatták. A vizsgálat elsődleges végpontja a 72 órán belül jelentkező rohamok száma volt, mely rohamokat vagy klinikailag, vagy pedig folyamatos EEG-monitorizálás során lehetett detektálni. A vizsgálat sajnos több okból kifolyólag sem tudta mozgósítani az előre kitűzött betegszámot, a tervezett 104 beteg helyett csupán 50 beteg került végül a vizsgálatba (közülük 24 beteg került a levetiracetám-, 26 pedig a placebokarra). A levetiracetámkaron szignifikánsan kevesebb betegnek volt rohama 72 órán belül a placebokarhoz képest (16% vs. 43%). Az EEG-n detektált rohammennyiség is szignifikánsan alacsonyabb volt a levetiracetám mellett, mind a rohamok abszolútértékét, mind pedig az EEG-n észlelhető rohamok medián időtartamát tekintve. A szekunder végpontok, úgymint NIHSS-pontszámban vagy mRS-pontszámban 12 hónapon belül elért változás, súlyos mellékhatás, mortalitás, depresszió vagy szorongás tekintetében nem volt szignifikáns különbség a két vizsgálati kar között. A vizsgálatot végzők több limitációt is említenek az alacsony esetszámon túl: a placebocsoport tagjai körében nagyobb lehetett a roham-előfordulás valószínűsége a magasabb kiindulási NIHSS-re, a felvételkor mért nagyobb intracerebralis vérzésre, a nagyobb intracerebralis vérzés kiterjedési térfogatra, valamint a fiatalabb korra való tekintettel. A nagyobb felvételkor mért intracerebralis vérzéses térfogat, valamint a fiatalabb kor a CAVE-pontszám elemei, mely az intracerebralis vérzéseket kísérő kései rohammegjelenés valószínűségét becsli meg. Emellett a placebocsoportban nagyobb volt a mortalitás és a súlyos mellékhatások száma a levetiracetámot kapott csoporthoz képest, mely arra utalhat, hogy a placebocsoportba súlyosabb intracerebralis vérzések kerültek. Ugyanakkor a levetiracetámcsoportban a vérzések lokalizációja gyakrabban volt lobáris, több beteg esett át korábban ischaemiás stroke-on és hosszabb volt az értékelhető EEG hossza. Megjegyzendő, hogy a levetiracetámcsoportban a rohamszám csökkenését elsősorban az EEG-n észlelhető rohammintázatok számának csökkenése, nem pedig a klinikailag is észlelhető rohamok számának csökkenése okozta. A PEACH vizsgálat eredményei abból a szempontból is érdekesek, hogy az akut intracerebralis vérzést követően a folyamatos EEG-monitorizálás során nagy arányban észleltek mind elektrográfiai rohamot, mind pedig periodikus kisüléseket, melyek tehát nem kizárólag a már kezdetben súlyosnak ítélt vérzések esetében fordulnak elő, ezért a rutin EEG-monitorizálás minden vérzés esetén indokolt lehet. Ez ugyanakkor mind logisztikailag, mind pedig az erőforrások tekintetében nagy kihívást jelent az ellátók részéről. További vizsgálatok szükségesek annak eldöntésére, hogy – mint az a klinikai rohamok esetében már igazolt – az elektrográfiás rohamok szintén rossz prognózist jelentenek-e, továbbá hogy az előfordulásuk csökkentése valóban javítja-e a klinikailag is fontos kimeneteleket. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Peter-Derex L, Philippeau F, Garnier P, et al. Safety and efficacy of prophylactic levetiracetam for prevention of epileptic seizures in the acute phase of intracerebral haemorrhage (PEACH): a randomised, double-blind, placebo-controlled, phase 3 trial. Lancet Neurol. 2022;21(9):781-791

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

Idegtudományok

A temporalis lebeny epilepsziák cerebellaris kontrollja

A szemlézett közlemény olyan specifikus cerebellaris kimeneti csatornát mutat be, melynek aktivációja képes az egér hippocampusában a rohamkontrollra. A szerzők három fastigiumkimenet anatómiai és funkcionális tulajdonságait vizsgálták, ezek rendre a colliculus superiorba (SC), a formatio reticularis ventromedullaris részébe (MdV), a ventrolateralis thalamusba (VL), valamint a centrolateralis thalamusmagba (CL) projiciálnak. Ezek a célpontok fastigialis bemenetüket nagyrészt nem átfedő neuronpopulációkból kapják. A temporalis lebeny epilepsziák (TLE) intrahippocampalis kainátmodelljén keresztül a szerzők azt vizsgálták, hogy specifikus fastigialis neuronok optogenetikus modulációja képes-e a rohamok gátlására. A fastigium-CL projekció aktivációja képes volt a rohamok gátlására, a többi útvonalé viszont nem.

Idegtudományok

Emelkedett purinszintek mint az epilepszia biomarkerei

Az epilepsziabetegség és az epilepsziás rohamok diagnosztikája közismerten nehéz feladatot jelent a klinikus számára. Mivel a terápiát közvetlenül befolyásolja, a gyors és pontos diagnózis az akut ellátásban kritikus fontosságú lehet. Az epilepszia diagnózisának arany standardja a részletes anamnézisfelvételen túl a video-EEG-monitorozás, ugyanakkor ez az eljárás idő- és költségigényes, speciális szakértelmet kíván és egy akut helyzetben általában nem kivitelezhető. A görcsrohammal járó betegségek félrediagnosztizálása gyakori, ugyanis az epilepsziás rohamok pusztán a szemiológiára hagyatkozva összetéveszthetők egyéb rohamtípusokkal, mint például a pszichogén nem epilepsziás rohammal (PNER), vagy a konvulzív syncopéval. Ennek köszönhetően nagy az érdeklődés az epilepszia és az epilepsziás rohamok biomarkerei iránt.

Hírvilág

Halmozottan hátrányos helyzetű munkahely

A citosztatikumok hatása a szakellátó személyzetre