Az Epstein–Barr-vírus és a sclerosis multiplex
2022. ÁPRILIS 29.
2022. ÁPRILIS 29.
Szöveg nagyítása:
Régi feltételezés, hogy az Epstein–Barr-vírussal (EBV) történő megfertőződés indítja el a sclerosis multiplexet (SM) eredményező kórfolyamatot. Korábbi vizsgálatok az SM-es betegek 99,5%-ában emelkedett EBV-ellenes antitestszinteket mutattak ki, mely magasabb az egészséges populációban mért 94%-os értékhez képest. Egy mostanában publikált eredmény több mint 10 millió, az USA hadseregében 1993 és 2013 között szolgáló katonákból álló kohorszba tartozó 801 SM-es beteget vizsgált. A 801 beteg közül 35 kezdetben EBV-szeronegatív volt, az SM kezdete előtt közülük 34 beteg szeropozitívvá vált. A 801 SM-es beteg közül mindössze egy beteg volt EBV-szeronegatív az SM kezdetekor, mely meggyőző érv amellett, hogy az EBV valóban képes lehet elindítani az SM-hez vezető folyamatot. Robinson és Steinman a Science-ben megjelent cikkükben az SM kialakulásának egy lehetséges modelljét mutatják be. Hogyan képes egy B-sejteket fertőző vírus egy központi idegrendszert érintő betegség kiváltására? Az SM-ben gyulladásos reakció alakul ki a neuronok axonjai és az őket szigetelőként borító myelinhüvellyel szemben, mely végső soron idegsejt-károsodáshoz is vezet. SM-ben a B-sejtek és leszármazottaik, a plazmasejtek, integrin α4 molekulát expresszálnak, mely ezeket a sejteket képessé teszi arra, hogy átjussanak a vér-agy gáton és így az agyállományba vándoroljanak. Az SM-re jellemző a plazmasejtek agyállományi klonális szaporulata, majd az ezt követően kimutatható immunglobulin-szintézis. Ezek az immunglobulinok az érintett betegek liquorját elektroforetizálva úgynevezett oligoklonális sávokba (oligoclonal bands, OGB) tömörülnek, mely a plazmasejtek klonális szaporulatát tükrözi. Ezek az antitestek képesek a myelinhüvelyt képző oligodendrocytákhoz kapcsolódva az érintett sejtek károsítására. Számos vizsgálat kimutatta, hogy az SM-es betegek agyában EBV-fertőzött B-sejtek találhatók. A B-sejtek számának csökkenését okozó CD20-ellenes monoklonális antitestek alkalmazása az egyik leghatékonyabb terápiának bizonyult az SM-ben, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a vér-agy gáton ezek az antitestek nem képesek átjutni, így a központi idegrendszeren belül nem érnek el hatékony koncentrációt, továbbá a plazmasejtekre sincsenek hatással, ugyanis ezek a sejtek nem expresszálják a CD20 antigént. A pontos mechanizmus, mely EBV-fertőzést követően SM kialakulásához vezet, nem tisztázott. A lehetőségek között szerepel a molekuláris mimikri, azaz a vírusfehérjék hasonlíthatnak a myelinben található vagy egyéb központi idegrendszeri fehérjékhez, ezáltal autoimmunitást válthatnak ki. A B-sejtek EBV-fertőzése több módon is képes a fertőzött B-sejtek aktiválására. A fertőzött sejteket támadó citotoxikus (CD8+) T-sejt-válasz is képes lehet a központi idegrendszer károsítására, amennyiben az EBV-fertőzöttség perzisztál. A közelmúltban számos keresztreaktív antitestet sikerült kimutatni SM-es betegek szérumából: az EBV BFRF3 kapszidfehérjéje-ellenes antitest kötődik a citoplazmában található septin-9 molekulához, mely demyelinisatióhoz vezethet. Az EBNA-1 virális fehérje ellen termelődő antitestek több központi idegrendszeri fehérjéhez is képesek kötődni, ilyenek az anoctamin 2 kloridcsatorna, mely az axonalis ingerületvezetésben játszik szerepet, a myelinbázikus fehérje, mely a myelinhüvely képzésében fontos és a glialCAM központi idegrendszeri sejtadhéziós molekula. Érdekes módon az emberi fehérjéken található epitópok az EBNA-1 fehérje szomszédos régióiban találhatók, az ellenük kialakuló immunválasz az immunvédekezési mechanizmusok között leírt epitópterjeszkedésre lehet példa. Élete során közel mindenki átesik EBV-fertőzésen, ugyanakkor a fertőzöttek csupán kis hányadában alakul ki SM, így egyéb tényezők kóroki szerepe is fontos az SM kialakulásában. Ezek között a gének között szerepelnek a humán leukocyta antigén (HLA-) fehérjék, melyek az antigénprezentációban, ezáltal a molekuláris mimikri kialakításában rendkívül fontos szereppel bírnak. Az eddigi eredmények alapján tehát az EBV-fertőzés nem elégséges az SM kialakulásához, annak csupán egy valószínűleg szükséges első lépése. A jövő feladata annak megválaszolása, hogy az EBV-ellenes vakcinák képesek lehetnek-e védelmet nyújtani az SM-mel szemben. További érdekes kérdés, hogy terápiás haszonnal jár-e a központi idegrendszerben található B-sejtek elpusztítása, illetve az EBV-t célzó antivirális szerek alkalmazása, főleg ha a betegség korai szakaszában kerülnek alkalmazásra. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Robinson WH, Steinman L. Epstein-Barr virus and multiple sclerosis. Science 2022;375(6578):264-265.
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Idegtudományok
A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.
Gondolat
A sclerosis multiplex progresszív formája nem mutat összefüggést a cerebrospinalis vénás rendszer elégtelenségével
A sclerosis multiplex (SM) diagnosztikáját jelentősen megnehezíti, hogy számos kórkép, mint például a migrén, bizonyos vascularis eltérések és egyéb gyulladásos megbetegedések, az SM-hez hasonló képet mutat. Az SM diagnosztikájában használt McDonald-kritériumrendszer az egyértelműen demyelinisatióra utaló esemény megléte esetén jól működik, ugyanakkor az atípusos, nonspecifikus vagy tünetmentes betegekben hibás SM-diagnózishoz vezethet, főleg, ha az MR-képanyag olyan eltéréseket mutat, melyek ismeretlen jelentőséggel bírnak. A centrális vénajel megfelelő határértékek megválasztása esetén magas specificitással bír az SM és az SM-utánzó kórképek differenciálásánál. A T2*-súlyozott szekvenciák alkalmazása tovább növelheti a jel szenzitivitását is.
Fiatal felnőttek körében sclerosis multiplex (SM) miatt alakul ki leggyakrabban neurológiai rendellenesség, az autoimmun kórkép világszerte 2,3 millió embert érint. Az SM-betegek 70%-át kezelik betegségmódosító terápiával (disease-modifying therapy, DMT), ami mellékhatásként növeli a fertőzések valószínűségét. A SARS-CoV-2-járvány idején alapvető közegészségügyi kérdés, hogy a betegségmódosító terápiával kezelt SM-betegek milyen eséllyel szenvednek el súlyos Covid-19-betegséget.
A koponya-MR-vizsgálat során mellékleletként felfedezett fehérállományi eltéréseket mutató betegek közül sokan később sclerosis multiplex tüneteit mutatták.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás