Idegtudományok

Agyi képalkotás diagnosztikus pontossága hirtelen kezdetű szédüléssel jelentkező betegek esetében

2022. SZEPTEMBER 20.

Szöveg nagyítása:

-
+

A hirtelen kezdetű szédüléses panaszokkal jelentkező betegek diagnosztikus kihívást jelentenek a sürgősségi orvoslás számára. A fő feladat a betegek legnagyobb részét érintő jóindulatú vagy legalábbis önlimitáló állapotok elkülönítése a potenciálisan súlyos kórképektől. Ebben a klinikus számára a legfontosabb eszközöket a panaszok megfelelő kikérdezése és a fizikális vizsgálat jelenti. Az utóbbi években a tünetek dinamikájának és a tüneteket kiváltó okoknak az azonosítása került a szédüléses panaszokkal érkező betegek vizsgálatának középpontjába. A szédülés leggyakoribb okai között a neuritis vestibularis, a benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) és a vestibularis migrén állnak, a ritkább (de annál súlyosabb) okok pedig a vertebrobasilaris területet érintő TIA, ischaemiás stroke vagy intracranialis vérzés. Az akut szédüléssel jelentkező betegek kis része igényel agyi képalkotó vizsgálatot, ugyanakkor a tapasztalatok szerint a klinikusok gyakran túlságosan is a natív vagy az angiográfiás koponya-CT-vizsgálatok eredményeire hagyatkoznak ezeknek a betegeknek az ellátásakor. Mindenesetre a szédüléses betegek képalkotói vizsgálatai nem vezettek több stroke-diagnózishoz. Egy 800 000 beteget érintő amerikai vizsgálat szerint az új keletű szédüléssel jelentkező betegek közül, akiknél történt agyi képalkotás, ott 92%-ban történt koponya-CT-vizsgálat is, az agyi képalkotás költsége ugyanebben a betegcsoportban összesen 88 millió dollár volt, mely költség 70%-át az MR-vizsgálatok adták. Egy retrospektív vizsgálatban a szédüléssel vagy egyensúly-bizonytalansággal jelentkező betegek közül 28%-ban történt CT, 11%-ban MR és 4%-ban mind CT-, mind pedig MR-vizsgálat, azonban ebben a vizsgálatban a vizsgált betegpopulációban több beteg fejfájást is panaszolt vagy fokális neurológiai kórjele volt, ezért ezek a számok az izolált szédüléssel jelentkező betegekre nem általánosíthatók. Shah és munkatársai az Acaidemic Emergency Medicine-ben megjelent metaanalízisükben az akut kezdetű szédüléssel sürgősségi osztályokon jelentkező betegek körében hasonlították össze a különböző képalkotó modalitások diagnosztikus értékét. A vizsgálat során nyert bizonyítékokat felhasználták a GRACE-3 irányelvek megfogalmazásánál is. A vizsgálatban 2000 és 2021 között megjelent eredményeket dolgoztak fel, melyek a diagnosztikus vizsgálatok pontosságáról szóló információt is tartalmaztak, köztük kohorszvizsgálat, keresztmetszeti vizsgálat és eset-kontroll vizsgálat egyaránt szerepelt. A beválasztási kritériumok a következők voltak: 1) sürgősségi osztályon jelentkező betegpopuláció, 2) felnőtt betegek, akiknél a szédülés a vizsgálatot megelőző két héten belül kezdődött és oka ismeretlen, 3) a vizsgálatban legalább egy képalkotó modalitás szenzitivitása és specificitása megállapításra került a szédülés perifériás vagy centrális eredete differenciálásának vonatkozásában. A kutatók minden vizsgálatból kinyerték a 2 × 2-es kontingenciatáblázatot (melyek a valós pozitív, negatív, fals pozitív, negatív eredmények számát tartalmazzák), a kizárni kívánt centrális ok minőségét (ischaemiás stroke, ischaemiás vagy vérzéses stroke, illetve bármilyen centrális ok), valamint a referenciastandardot, melyhez az adott betegség meglétét mérték. A vizsgálat elsődleges kimenetele az adott diagnosztikus teszt szenzitivitása és specificitása volt a stroke és a szédülés perifériás okainak elkülönítése vonatkozásában. A másodlagos kimenetel az volt, hogy az adott diagnosztikus teszt mennyiben képes bármilyen centrális okot elkülöníteni a perifériás okoktól. A vizsgálatban végül 12 korábbi tanulmány adatai szerepeltek, ezek közül pozitív képalkotó-vizsgálati eredménynek azt tekintették, ahol bármilyen centrális okot sikerült találni a szédülés hátterében (például stroke, TIA, tumor, gyulladásos laesiók, sclerosis multiplex). Mivel azoknak a vizsgálatoknak a száma alacsony volt, ahol kizárólag a stroke jelentett pozitív eredményt, ezekről az adatokról nem készült külön metaanalízis. A vizsgálat eredményei közül a következők emelendőek ki: a natív koponya-CT szenzitivitása a centrális és a perifériás kórokok megkülönböztetésében nagyon alacsony (28,5%, negatív LR 0,72). A koponya-nyaki CTA, az MR-angiográfia (MRA) és a carotisultrahang szenzitivitása szintén alacsony, de ez utóbbiakról kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A legmagasabb szenzitivitása a diffúziósúlyozott MR-vizsgálatnak volt (79,8%, negatív LR 0,2), viszont még ez is alkalmatlannak bizonyult a centrális okok kizárására, ugyanis amennyiben a tünetek kezdetéhez képest korán kerül alkalmazásra (48 órán belül), körülbelül ötből egy beteg esetében elvéti a centrális ok felfedezését. Ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok specificitása egyaránt magas, azaz ha egy centrális ok felfedezésre kerül CT-vel vagy MR-rel, az valószínűleg egy valós pozitív eredményt jelent. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a vizsgált betegpopulációban kizárólag akut vestibularis szindrómával jelentkező betegek szerepeltek, tehát köztük nem szerepelnek sem a spontán, sem pedig a kiváltható epizodikus szédüléssel jelentkező betegek. A vizsgált betegpopulációban 5% volt a súlyos neurológiai diagnózisok (köztük a stroke) aránya. A 60 év feletti életkor, az egyensúly-bizonytalanság és a fokális neurológiai eltérések mutattak magasabb asszociációt a súlyos neurológiai diagnózisokkal. Összefoglalva, az agyi képalkotás diagnosztikus pontossága az akut szédülés differenciáldiagnosztikájában alacsony, ezért kizárólagos használata nem javasolt a stroke és egyéb centrális okok kizárására az akut szédüléssel jelentkező betegek körében. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Shah VP, Oliveira J E Silva L, Farah W, et al. Diagnostic accuracy of neuroimaging in emergency department patients with acute vertigo or dizziness: A systematic review and meta-analysis for the guidelines for reasonable and appropriate care in the emergency department [published online ahead of print, 2022 Jul 25]. Acad Emerg Med. 2022

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Idegtudományok

Antiepileptikumok hatékonysága és biztonságossága post-stroke epilepsziában

A stroke-ellátás fejlődésével a stroke mortalitása világszerte drámai mértékben csökken. A stroke fontos késői szövődménye a post-stroke epilepszia (PSE), melynek gyakorisága 7% körüli a stroke-túlélőkben. Az idősek (65 felettiek) korosztályában az új epilepsziás rohamok mintegy 30–49%-a a PSE-nek tulajdonítható. A rohamok nagyarányú ismétlődése és a körülbelül 20%-ot elérő gyógyszer-rezisztencia negatív hatással van a stroke-túlélők gyógyulására és életminőségére. A jelenleg elérhető antiepileptikumok (AED-k) közül egyik sem bír igazoltan preventív hatással a PSE megjelenésére, így a primer gyógyszeres prevenció nem javasolt, ugyanakkor a magas ismétlődési valószínűséggel járó első nem provokált (spontán) rohamot követően szekunder prevencióként az AED-k használata megfontolandó. Noha a PSE incidenciája magas, eddig nem született olyan ajánlás, mely a PSE-ben javasolt AED-kről szólna. Az a kevés randomizált, kontrollált vizsgálat, mely az AED-k PSE-ben való használatát elemezte, nem talált egyértelműen előnyös szert a PSE kezelésére.

Idegtudományok

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.