Idegtudományok

A menopauza neuroendokrin folyamat

2023. MÁJUS 07.

Szöveg nagyítása:

-
+

 Már 1991 óta tudjuk, hogy a menopauza során a hypothalamus egyes részeinek a mérete megduplázódik. A felfedezést tevő neuropatológus, Naomi Rance post mortem női agyakat tanulmányozva jött rá, hogy a méretnövekedésért a neurokinin-B-t és a substance-P-t termelő neuronok a felelősek. Harminc év elteltével, az idén várható, hogy az FDA befogadja a menopauza egyik vezető tünete, a hőhullámok kezelésére szolgáló, első nem hormonális terápiát. A Naomi Rance felfedezései alapján kifejlesztett szer és a fejlesztés alatt álló hasonló készítmények a neurokinin-B-receptor blokkolásán alapulnak, és a remények szerint a menopauza után kialakuló, késői Alzheimer-kór megelőzésében is segítenek majd.

A menopauza tünetei
Hőhullámot – különböző mértékben – a menopauzán átmenők 70-80%-a tapasztal, és a következő néhány évben a posztmenopauzában lévő nők száma az egymilliárdot is meghaladja. A hőhullámok nem pusztán kellemetlenek, de a velük járó stressz a mindennapi életet is megnehezíti, és az általuk okozott alvászavar a menopauza egyéb tüneteinek (magas vérnyomás, elhízás, szorongás) a kialakulásához is hozzájárul. Vagyis az igény és a piac óriási, eddig azonban roppant kevés kutatás foglalkozott a női reproduktív öregedéssel, illetve azzal, hogyan lehetne annak tüneteit a legjobban kezelni – írja a témában tapasztalható, kezdődő paradigmaváltásról beszámoló Nature-cikkben Heidi Ledford. A lassú változás nyomán a menopauzát ma már nem pusztán a női reproduktív szerveket érintő hormonális, hanem olyan neuroendokrin folyamatnak tartjuk, amely alapvetően befolyásolja a nők későbbi agyi egészségét, a neurodegeneratív betegségek, így az Alzheimer-kór kockázatát is.
fluktuáló hormonszintek miatt a korábban az ösztrogén-jelátvitelre hagyatkozó agyi körök a menopauza során zavarodottan küszködnek – mondja Roberta Brinton, a Nature-nek nyilatkozó neurobiológus. Az ösztrogén ugyanis serkenti az agy fő energiaforrásának számító glükóz felvételét és az energiatermelést, és az ösztrogénhiányhoz csak az évekig, sőt akár évtizedekig is tartó menopauza után alkalmazkodnak a neuronok. (A témába vágó kutatások csekély száma miatt jelenleg nem tudjuk, hogy van-e összefüggés a menopauza hossza és a nők későbbi életkorban tapasztalható egészségi állapota között.) A menopauzális tünetek jelenleg elérhető egyetlen kezelési formája, az ösztrogén pótlása sem szünteti meg az összes panaszt (ráadásul lehetséges mellékhatásai miatt nem is alkalmazhatja azt mindenki). A nemihormon-szintek változása az agyi energiatermelés csökkenése révén az immunstátuszt is rontja: az agy a glükózfelhasználásról lipidmetabolizmusra vált, ez az átmenet pedig gyulladást válthat ki. Az agyi gyulladás magyarázhatja a menopauza másik kellemetlen tünetét, a romló kognitív státuszt és a menopauza után megnövekvő Alzheimer- és Parkinson-kór-kockázatot – teszi hozzá Brinton, aki munkatársaival 2015-ben kimutatta, hogy a perimenopauza során nem csak az agyi bioenergetikai rendszer hanyatlik, de romlik a szinaptikus plaszticitás is. Brinton és munkatársai egy 2021-es tanulmánya pedig agyi képalkotó vizsgálatok alapján arról számolt be, hogy a menopauzális átmenet különböző szakaszaiban alapvető különbségek vannak az agy struktúrájában, konnektivitásában és energiametabolizmusában, azonban a posztmenopauzában az agyi biomarkerek stabilizálódnak, a szürkeállomány-térfogat, az ATP-termelés és a kognitív teljesítmény helyreáll (azzal párhuzamosan, hogy a glükózfelhasználás beáll egy posztmenopauzális, „új normális” szintre).

A kutatás
Naomi Rance a bizonytalan finanszírozás ellenére is tovább folytatta kutatásait – írja a Nature, és 2011-ben megjelent tanulmányában patkánykísérletekkel kimutatta, hogy a preoptikus nucleusban lévő neurokinin-B-receptorok aktiválása hőhullámszerű tüneteket vált ki. Ez a tanulmány keltette fel az endokrinológus Waljit Dhillo figyelmét, aki aztán 2017-ben a Lancetben már II. fázisú klinikai vizsgálatokról számolt be: az Imperial College London kutatójának neurokinin-B-receptor-antagonistája sikeresen csökkentette olyan menopauzában lévő nők tüneteit, akik naponta legalább hét hőhullámot tapasztaltak. Dhillo és munkatársainak molekulájához hasonló az FDA-befogadás várományosa, a közepesen súlyos – súlyos hőhullámok kezelésére szánt fezolinetant is: e szer III. fázisú vizsgálatainak eredményei 2023 elején jelentek meg a The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című szaklapban.
Mindehhez Rance hozzáteszi: a klinikai vizsgálatok sikere ellenére rengeteg alapkutatásra van még szükség, így például, témánknál maradva, itt volna az ideje, hogy alaposabban megismerjük, hogyan is működik szervezetünkben a hőmérséklet-szabályozás.

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

How menopause reshapes the brain. Nature 617, 25-27 (2023)

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A depresszió szerotoninelméletét nem támasztják alá bizonyítékok

A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.

Kapcsolódó anyagok

Klinikum

Az Alzheimer-kór mint szisztémás megbetegedés – amyloid-β metabolizmus a szervezetben

Az Alzheimer-kórral (AD) kapcsolatos kutatás tradicionálisan az agyra fókuszál, holott számos perifériás és szisztémás rendellenesség köthető a betegséghez, és napjainkban egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek a rendellenességek hozzájárulnak a betegség progressziójához. Wang és munkatársainak áttekintő közleménye az AD egy fő jellegzetességére, az amyloid-β-ra (Aβ) fókuszál, számba veszi a szisztémás rendellenességek és az Aβ-metabolizmus összefüggéseit, és arra a következtetésre jut, hogy a szisztémás rendellenességek nem másodlagosan alakulnak ki, hanem alapvető szerepük van az AD progressziójában. Az AD szisztémás megközelítése lehetőséget adhat a jelenleg gyógyíthatatlan betegség megelőzésére, korai diagnózisára és terápiájára.

Hírvilág

Antihipertenzívumok és demencia

Egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csökkenthetik a demencia kialakulásának kockázatát - közölték amerikai kutatók.

Hírvilág

Hormonpótlás: jobb fokozatosan elhagyni?

A posztmenopauzás hormonpótlás adagjának fokozatos csökkentésekor is visszatérhetnek a hőhullámok.

Hírvilág

Az idősek antikolinerg kezelése dementiát okoz

A tartós antikolinerg kezelés nem csak átmenetileg, hanem hosszú távon is rontja a kognitív teljesítményt.

Hírvilág

Mindegy, mint fúj, csak fújja jó hangosan

A felnőtt agyba ültetett idegsejtek közül a legaktívabbaknak van legnagyobb esélyük a túlélésre.

Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba...