A tranexámsav hatása traumás agysérülést szenvedett betegekben
2022. MÁRCIUS 30.
2022. MÁRCIUS 30.
Szöveg nagyítása:
A CRASH-3 randomizált, placebokontrollált vizsgálat a tranexámsav hatásait vizsgálta traumás agysérülést szenvedett betegekben. A vizsgálati eredmények szerint a sérülést követő 3 órán belül alkalmazott tranexámsav (10 perc alatt 1 g bólusban, intravénásan bejuttatott, majd 8 órán keresztül további 1 g adása) a nem haldokló betegekben csökkentette a fejsérülés okozta korai halálozást. A vizsgálat részeként a kutatók arra a kérdésre is választ kerestek, hogy miért és hogyan befolyásolja a betegeket a tranexámsav. A kérdés megválaszolására a rutinellátás során készült koponya-CT-felvételeket elemezték, elsősorban azt vizsgálva, hogy a tranexámsavval kezelt betegekben kevesebb-e az intracranialis vérzés és több-e az agyi infarktus a placebót kapott betegekhez képest. Mahmood A, Needham K, Shakur-Still H és munkatársai az Emergency Medicine Journalban közölték eredményeiket. A fejsérülést szenvedett betegek közül azok a betegek kerültek randomizálásra, akik sérülése 3 órán belül történt, a Glasgow Kóma Skálán (Glasgow Coma Scale, GCS) legfeljebb 12 pontot értek el vagy a CT-n intracranialis vérzés látszott szignifikáns extracranialis komponens (azaz olyan extracranialis vérzés, mely azonnali vértranszfúziót igényel) nélkül. A vizsgálatban összesen 9202 beteg került randomizálásra, viszont közülük is csak azoknak a betegeknek az adatai lettek tovább elemezve, akiknél a kezdeti GCS 12 vagy annál kevesebb volt, ugyanis az enyhe traumás agysérülést szenvedett betegeknél sokszor nem készült a randomizációt követően (kontroll-) CT-vizsgálat. Jelen vizsgálat elsődleges végpontja az intraparenchymalis vérzés (contusio) térfogata a kontroll-CT-vizsgálaton volt, melyet bizonyos kezdeti változókhoz (a sérüléstől a randomizáció előtti CT-ig eltelt idő, GCS-pontszám, pupillareakció, szisztolés vérnyomás, kor és a kezelő intézmény) igazítottak. A kutatók kizárólag a contusio méretét vették figyelembe, ugyanis a subduralis és az epiduralis vérzések általában sürgető idegsebészeti beavatkozást tesznek szükségessé, sokszor a kontroll-CT-vizsgálatot megelőzően, így ezekben a betegekben a tranexámsav hatását nehéz lenne értékelni. A vizsgálat másodlagos végpontjai között a progresszív vérzés (a teljes vérzéses térfogat legalább 25%-os növekedése az eredeti és a kontroll-CT között), az új típusú vérzés megjelenése (a kontroll-CT-n olyan anatómiai kompartmentben jelenik meg vér, ahol az eredeti CT-n nem volt), az agyi infarktus, a kompozit kedvezőtlen kimenetel (az előző másodlagos végpontok bekövetkezte vagy idegsebészeti beavatkozás szükségessége vagy halálozás), valamint a sebészeti beavatkozáson átesett betegekben mért vérzéstérfogat voltak. A statisztikai analízis eredményei a következők voltak: az elsődleges végpont tekintetében nem mutatkozott szignifikáns különbség a vizsgálati karok között. A progresszív vérzés ugyanolyan arányban jelentkezett a placebóval és a tranexámsavval kezelt csoportokban. Új vérzés a tranexámsavval kezeltek közül 36, míg a placebóval kezeltek közül 42%-ban jelentkezett (szignifikáns különbség, a szignifikanciaszint jelentősen emelkedik, amennyiben csak a kétoldali reaktív pupillával érkező betegeket veszik figyelembe). Az akut infarktusok tekintetében a kockázati hányad 1,28 volt (tranexámsav mellett gyakoribb). Sem a kompozit végpont, sem pedig az idegsebészeti beavatkozáson átesett betegek tekintetében nem volt szignifikáns különbség a két csoport között. A vizsgálatot végzők a vizsgálat gyengeségeként elsősorban azt a tényt emelik ki, hogy mivel az enyhe traumás agysérülésen átesettekben általában nem készült kontroll-CT, és így ebben a betegcsoportban nem lehetett az analízist elvégezni, sajnos éppen azokban a betegekben nem ismerjük a tranexámsav hatását, akik potenciálisan a legtöbbet profitálhatnának a gyógyszer használatából. Összefoglalva az eredményeket, a vizsgálat igazolja, hogy a tranexámsav csökkentheti az új vérzések megjelenését a kezdetben reaktív pupillákkal érkező traumás agysérülést szenvedett betegekben. Szemlézte: Cséke Balázs dr. Eredeti közlemény: Mahmood A, Needham K, Shakur-Still H, et al. Effect of tranexamic acid on intracranial haemorrhage and infarction in patients with traumatic brain injury: a pre-planned substudy in a sample of CRASH-3 trial patients. Emerg Med J. 2021;38(4):270-278. doi: 10.1136/emermed-2020-210424
Idegtudományok
A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
Idegtudományok
A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.
A Molecular Psyhiatry folyóiratban megjelent közlemény szerzői ezért átfogó áttekintésben (umbrella review) néztek utána valamennyi fellelhető bizonyítéknak, és értékelték az általuk felhasznált szisztematikus áttekintések és metaanalízisek minőségét is (az átfogó áttekintések a kutatási kérdés szempontjából releváns, meglévő szisztematikus áttekintéseket és metaanalíziseket vizsgálják, és a rendelkezésre álló bizonyítékok szintézisének egyik legmagasabb szintjét képviselik). A téma teljes körű lefedése érdekében egy nagy esetszámú genetikai vizsgálatot is bevontak az értékelésbe.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás