Ez áttörő változást hozott a tanulási nehézséggel küzdők, a tehetséggondozásban résztvevők és a traumás agysérültek számára. Agyunk irányít, dönt, gondolkodik, érez és szeret. Meghatározza személyiségünket, életünket és életminőségünket. Teszi mindezt oly észrevétlenül, hogy sokan csak akkor fordítanak rá figyelmet, ha valami baj van vele. Pedig megérdemli a törődést, hiszen minden rajta múlik. Március az agykutatás hónapja. Kiemelt célja felhívni a figyelmet e csodálatos és nélkülözhetetlen szervünkre, ismeretterjesztő előadásokon keresztül ízelítőt adni a benne rejlő lehetőségekről, továbbá bemutatni a legújabb tudományos eredményeket és fejlesztési programokat. 

A legek legje
Az agy irányítja és szabályozza testünk összes tevékenységét az alapvető funkcióktól kezdve, mint például a légzés vagy a szívverés, az olyan bonyolult folyamatokig, mint a gondolkodás vagy az érzelmek széles skálája. Ez az agysejtek, idegsejtek összetett hálózatának köszönhető, amelyek a nap 24 órájában dolgoznak és egymással is kommunikálnak. Agyunk komplexitását jelzi, hogy több idegsejt található benne, mint ahány csillag a Tejútrendszerben van. Memóriája a legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét is felülmúlja. Mégis, talán az egyik legkülönlegesebb tulajdonsága az, hogy képes saját magát tanítani, meggyógyítani és újraprogramozni. Ez áll a legújabb kutatások középpontjában, amelyeknek köszönhetően ma már rövid idő alatt is jelentős javulás érhető el akár az óvodás-iskolás kori fejlesztések, akár az idős kori szellemi frissesség megőrzése terén. 

Minden a rugalmasságon múlik
Az agy önfejlesztő és öngyógyító képessége a rugalmasságában rejlik, ezért a cél ennek megőrzése, illetve fokozása. Agyunk folyamatosan változtatja saját fizikai szerkezetét és formálja áramköreit. Ezt a képlékenységet az új szinapszisok képződése és a már meglévő idegi kapcsolatok átrendeződése biztosítja, ami magának a tanulásnak az élettani alapja.
Ezt az agyi folyamatot egyszerű példákon keresztül is meg lehet figyelni: amikor megtanulunk mondjuk kerékpározni, akkor a mozgásért és az egyensúlyozásért felelős agyi régiók megváltoznak annak érdekében, hogy ne dőljünk el. Ez a neuroplaszticitásnak köszönhető. Egy agysérülés után az agy új axonok, idegsejtek növesztésére is képes, így, ha bizonyos területek meghibásodnak, más részek veszik át annak feladatait. A plaszticitás röviden tehát az agy alkalmazkodóképessége a változó környezeti feltételekhez.

Felkészülten az iskolára
Egy kisgyermek életében az első igazi kihívás a szeptemberi iskolakezdés, ahol egyszerre több területen kell megfelelnie ahhoz, hogy az alapokat el tudja sajátítani. Az általános iskolákban jelenleg is zajlanak a nyílt napok, így a szülők láthatják, milyen óriási különbség van az óvoda és az iskola között. Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató szerint fontos látni, hogy iskolaérettségről csak akkor beszélhetünk, ha a viselkedés, a mozgás, a beszéd és az értelmi fejlettség (figyelem, koncentráció, monotóniatűrés) területén egyszerre teljesít jól egy 6-7 éves kisgyermek. Óvodás és óvodás között az alapképességeket tekintve egy-egy részterületen akár 6 év különbség is lehet. A jó hír azonban az, hogy kognitív fejlesztőprogramokkal, mint például az Amerikai Pszichológiai Társaság által is jegyzett AccelerateRx elnevezésű, személyre szabott iskola előkészítő foglalkozással néhány hónap alatt hihetetlen fejlődést lehet elérni, hiszen az agyi plaszticitás gyermekkorban a „legerősebb”!

Forrás: GEM Tanulási Központ