Hedva Haykin és kollégáinak kutatásai szerint a pozitív érzelmek és a motiváció kialakulásában közreműködő agyterület, az agyi jutalmazó központ (ventralis tegmentalis area, VTA) stimulálása olyan változásokat okoz az immunrendszerben, amelyek segítik a szívinfarktus gyógyulását. Az izraeli Technion (Israel Institute of Technology in Haifa) munkatársai meglepő – egyelőre még nem publikált – eredményüket többszörösen megismételték (vizsgálataikat egereken végezték), és most azzal foglalkoznak, hogy megvizsgálják: hasonlóan működik-e a folyamat emberekben is. 

Haykin és munkatársai kutatásainak gyökerei évtizedekre nyúlnak vissza, írja a pszichoneuroimmunológia legújabb eredményeit bemutató cikkében Diana Kwon. Tudjuk, hogy a pszichoszociális faktorok alapvetően befolyásolják a cardiovascularis betegségek kialakulását és gyógyulását, és ismert a megtört szív szindróma is, amikor egy különösen stresszel teli szituációban szívinfarktushoz hasonló tünetek alakulnak ki (a megtört szív szindróma eseteinek 20%-ában alakul ki szívelégtelenség, és ritkán halálos kimenet is előfordul). Ennek ellenkezője is igaz: a pozitív lelki beállítódás jobb betegségkimenetekhez vezet. Haykin neuroimmunológus munkatársa, Asya Rolls a Nature-nek nyilatkozva elmondja: ez a szakterület az elmúlt években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, mivel új tudományos eszközök születtek az ideg- és az immunrendszer közötti interakciók feltérképezésére. Ha ennek következtében végre megértjük, hogy milyen mechanizmus befolyásolja a mentális állapotot, hogy mennyire leszünk betegek, és milyen könnyen gyógyulunk meg, akkor meggyógyíthatjuk a rákot, serkenthetjük a vakcinációra adott választ, és megfelelően kezelhetjük az eddig lekicsinylően pszichoszomatikusnak tartott betegségeket is, teszi hozzá Rolls, aki start up cégében már el is kezdte kiaknázni az új lehetőségeket.

Bár már a 20. század eleje óta tudjuk, hogy a szenzoros bőridegek átvágása csökkenti a gyulladást, csak az 1990-es évek végén derült fény arra, hogy az agyi gyulladáscsökkentés a testi gyulladásos folyamatokat is enyhíti (Kevin Tracey és munkatársai stroke-ot szenvedett rágcsálók agyába injektált gyulladásgátlóval csökkentették a stroke következtében kialakult neuroinflammációt, majd meglepetésükre testi gyulladásban szenvedő rágcsálók agyába gyulladásgátlót injektálva csökkentették a testi gyulladást. A n. vagus átvágásával ez utóbbi hatás megszűnt).

Egyes kutatók kiválasztott szervrendszerekre fókuszálnak. A németországi LMU Munich kardiológusai Andreas Habenicht vezetésével tavaly publikálták felfedezésüket, miszerint az artériák falának külső rétegében (adventitia) lévő idegvégződések és immunsejtek interakcióba lépnek egymással, és befolyásolják a belső intimarétegben kialakuló atheroscleroticus plakkok növekedését. A perifériás idegrendszer tehát az adventitiában lévő neuroimmun cardiovascularis interfészek (NICI) révén kialakuló strukturális artéria-agy körök (artery-brain circuit, ABC) által a distalis célpontokat is eléri. Mint Habenicht és munkatársai kifejtik: az ABC terápiás módosítása csökkenti az érelmeszesedést (Neuroimmune cardiovascular interfaces control atherosclerosis; Nature). Egy tavalyelőtti Nature-tanulmányban pedig a portugál Henrique Veiga-Fernandes munkatársaival (Champalimaud Centre for the Unknown in Lisbon) azt demonstrálta, hogy a mesenchimalis szervekben lévő ideg- és immunsejtek által alkotott egységek kontrollálják a gyulladást, a metabolizmust és az elhízást (Neuro-mesenchymal units control ILC2 and obesity via a brain-adipose circuit).

Áttérve az agyra, amerikai szerzők (Harvard University) egy szintén tavalyi Nature-tanulmányban számolnak be arról, hogy a hypothalamus egy idegsejtcsoportja kontrollálja a fertőzésekkel együtt járó sztereotipikus tüneteket: a lázat, melegigényt, fáradtságot és étvágyvesztést (Catherine Dulac és munkatársai: A preoptic neuronal population controls fever and appetite during sickness). Dulac nyilatkozata szerint e neuronok aktiválása patogén hiányában is betegségtüneteket vált ki. A már idézett Rolls pedig munkatársaival azt találta, hogy az insula neuronjai megőrzik a bélgyulladás-fellángolások emlékét, és e neuronok aktiválása újraindítja az immunválaszt (Insular cortex neurons encode and retrieve specific immune responses; Cell, 2021 Nov). Rolls meg is jegyzi, hogy az insularis memória segíthet a potenciális veszélyekkel szemben, de az eredeti trigger nélkül is beindíthat immunválaszt – elképzelhető például, hogy irritábilis bél szindrómában szenvedőknél negatív pszichés állapotok révén így alakul ki exacerbáció. Rolls és munkatársai voltak egyébként azok is, akik 2018-ban kimutatták, hogy a VTA neuronjainak aktiválásával (például pozitív érzelmekkel) a tumorok mérete csökkenthető, mivel a VTA-aktiváció révén a csontvelői tumorellenes immunsejtek felszabadulnak a gátlás alól (Modulation of anti-tumor immunity by the brain's reward system; Nat Commun). Rollsék azon is dolgoznak, hogy kiderítsék: az agyi jutalmazó rendszer (transcranialis mágneses stimulációval vagy fókuszált ultrahanggal történő) aktiválása vakcinálás előtt javítja-e az oltásra adott immunválaszt, segíti-e az autoimmun, illetve a rákbetegek gyógyulását. A legelőrehaladottabb stádiumban azonban a nyakba ültetett n. vagus stimulátorok vannak, amelyek már klinikai vizsgálatokban bizonyítják, hogy enyhítik a Crohn-betegség, a sclerosis multiplex vagy a rheumatoid arthritis tüneteit.

Egy következő 2022-es Nature-publikáció azokat a motoros kéregből és a paraventricularis hypothalamusból induló speciális agyi köröket azonosította, amelyek akut pszichológiai stressz alatt aktivizálják az immunsejteket, befolyásolják működésüket és eloszlásukat a testben (Filip Swirski és munkatársai: Brain motor and fear circuits regulate leukocytes during acute stress). Az eredmény: megnövekedett betegségfogékonyság, ezzel párhuzamosan pedig az autoimmun betegségek enyhülése és a vakcinációra adott immunválasz csökkenése. 

Végső tanulságként a Nature-nek nyilatkozó szerzők leszögezik: itt az ideje, hogy a kutatók és a klinikusok egyaránt komolyan vegyék a pszichológia és a fiziológia közötti kapcsolatot.

Szemlézte:

Kazai Anita dr.

Eredeti közlemény:

Diana Kwon: Your brain could be controlling how sick you get — and how you recover Nature 614, 613-615 (2023)