Klinikum

Kettős thrombocytaaggregáció-gátlás vs. minor akut ischaemiás stroke-ban

2023. NOVEMBER 14.

Szöveg nagyítása:

-
+

A jelenlegi irányelvek alapján akut ischaemiás stroke-ban a tünetkezdettől számított 4,5 órán belül jelentkező betegeknél kontraindikáció híján intravénás altepláz alkalmazása javasolt. Az irányelvek a NINDS és az ECASS III vizsgálatok eredményein alapulnak, melyekből az enyhe stroke-on átesett betegek kizárásra kerültek, ugyanakkor az enyhe stroke egyik vizsgálatban sem volt pontosan meghatározva. Felmerül, hogy a gyakran előforduló minor stroke-ok (melyeket NIHSS 5-ként definiálunk) esetén az altepláz alkalmazásának várható haszna (kedvezőbb funkcionális kimenetel) nem feltétlenül haladja meg a várható kárt (tünetes intracranialis vérzés). A PRISMS vizsgálat felvetette, hogy a thrombocytaaggregációgátló-kezelés (antiplatelet therapy, APT) ebben a betegcsoportban elérheti a thrombolysis hatékonyságát, de további vizsgálatok szükségességére hívta fel a figyelmet.

A bevezetőben említett multicentrikus, open-label, vakosított végpontú randomizált klinikai vizsgálatban 760 beteg szerepelt, akik mind 18 évnél idősebbek voltak, a felvételkor koponya-CT- vagy -MR-képalkotás készült róluk. A tünetek kezdetétől a kezelés megkezdéséig legfeljebb 4,5 óra telt el. A betegek tünetei megfeleltek akut ischaemiás stroke-nak, melynek súlyossága a NIHSS-skálán legfeljebb 5 volt, ezen belül a látás, beszéd, neglect, végtaggyengeség skálákon legfeljebb 1, a tudatzavarskálán 0 pontot értek el. Kizárták azokat a betegeket, akiknek a premorbid funkcionális státusza kedvezőtlen volt (mRS 2), korábban intracranialis vérzésen estek át, vagy egyértelmű indikáció állt fenn az antikoagulációra. A betegeket beválasztást követően két karra randomizálták, az egyik karon az alteplázzal végzett thrombolysis, majd az irányelvek szerint 24 órával a thrombolysist követően megkezdett APT állt (alteplázkar): A másikon 300 mg clopidogrel és 100 mg aspirin adása, majd a következő 10–14 napban 75 mg clopidogrel és 100 mg aspirin adása, végül az irányelvek szerint folytatott APT 90 napig állt (DAPT-kar). A vizsgálat elsődleges végpontja a kiváló 90. napi funkcionális kimenetel (mRS 0–1), a biztonságossági végpont a 90. napig elszenvedett tünetes intracranialis vérzés volt. 


Az eredmények a következőképp alakultak: a végső analízisben 719 beteg szerepelt, a tünetkezdettől a kezelés megkezdéséig eltelt idő mediánja 181 perc, a randomizációkor a NIHSS pontszám mediánja 2 volt, a vizsgált betegek 78%-ában a stroke az elülső keringést érintette. Az elsődleges végpont a DAPT-karon 93,8%-ban, míg az altepláz-karon 91,4%-ban következett be, a DAPT statisztikailag noninferiornak bizonyult az alteplázhoz képest. Tünetes intracranialis vérzés a DAPT-karon 0,3%-ban, míg az alteplázkaron 0,9%-ban következett be. A legtöbb másodlagos végpontban, mint a kedvező 90. napi funkcionális kimenetelben (mRS 0–2), a 24 órán belüli neurológiai javulásban, a 24 órán belüli NIHSS medián változásában és a 90. napi halálozásban sem volt szignifikáns különbség a két csoport között. A másodlagos végpontok közül a DAPT-csoportban kevesebb betegnél következett be neurológiai romlás 24 órán belül, mint az alteplázcsoportban.


A vizsgálat fő limitációi a mindkét csoportban magas arányban bekövetkező elsődleges végpont („ceiling effect”), valamint a feltehetően kardioembóliás eredetű stroke-ok kizárása volt, mely a vizsgálat általánosíthatóságát megnehezítheti. A vizsgálat eredményei alapján a DAPT noninferior az alteplázzal szemben minor, rokkantságot nem okozó stroke-okban, így ebben a betegcsoportban megfontolandó altepláz helyett a DAPT alkalmazása.

Szemlézte:
Cséke Balázs dr.

Eredeti közlemény:

Chen HS, Cui Y, Zhou ZH, et al. Dual Antiplatelet Therapy vs Alteplase for Patients With Minor Nondisabling Acute Ischemic Stroke: The ARAMIS Randomized Clinical Trial. JAMA. 2023;329(24):2135-2144.

https:/doi:10.1001/jama.2023.7827

A rovat további cikkei

Klinikum

Az inzulinrezisztencia gyógyszeres kezelése

Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma

Klinikum

A Janus-kináz-gátlás alapjai – mi történik a sejten belül? - A Figyelő 2017;1

POLGÁR Anna

A rheumatoid arthritis (RA) patomechanizmusának ismert résztvevői az aktivált T-sejtek által stimulált B-sejtek és a monocyta-macrophag rendszer sejtjei, amelyek jelentős mennyiségű gyulladásos citokint termelnek. A citokinek hatásukat a különböző sejteken megjelenő receptorok közvetítésével fejtik ki.

Klinikum

A hyperuricaemia diétás vonatkozásai

MEZEI Zsuzsanna

A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.

Klinikum

A bél-agy-tengely újabb összefüggései

Gyulladásos bélbetegség esetén több mint duplájára nő a demencia kockázata; IBD-ben szenvedőknél 7 évvel korábban kezdődik az elbutulás.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Hírvilág

Kokain és hirtelen halál

A szív eredetű hirtelen halálozás és a kokainfogyasztás között talált összefüggést egy új spanyol tanulmány.

Idegtudományok

Ki kapjon jogosítványt stroke után?

A kérdés inkább az, hogy kinél kell elvégezni az alkalmassági vizsgálatot, állapították meg belgiumi kutatók 27 vizsgálat eredményeinek áttekintése alapján.

Hírvilág

Nyitott foramen ovale mellékleletként: Zárjam vagy ne zárjam?

A gyakori tünetmentes nyitott foramen ovale gyakran szívműtét közben derül ki. Ilyenkor a zárása a paradox embolia és a stroke prevencióját szolgálja vagy a szívsebész túlbuzgóságának a kiélését?

Gondolat

Az érzelmek szerepe a tudományos kutatásban - videointerjú Mérő Lászlóval

BME-TMIT szemináriumi előadása után Mérő Lászlót az érzelmek tudományos kutatásban betöltött szerepéről kérdeztük. Az emberi hangulatok és érzelmek a tudományos kutatások összetett folyamataira is hatással vannak.