Ez év február elsejétől alapjaiban alakult át a háziorvosi ellátás rendszere. A körzetek kialakítása onnantól az Országos Kórházi Főigazgatóság hatáskörébe került, az ellátási kötelezettség továbbra is az önkormányzatok feladata maradt, az ügyeleteket viszont délután négy és reggel nyolc óra között az OMSZ biztosítja, egyelőre még csak három megyében. A változás a szakértők szerint szükségszerű volt, a betegérdeket és a költséghatékonyságot is ez szolgálja, az átalakítás viszont mind a Magyar Orvosi Kamaránál, mind a Magyar Orvosok Szakszervezeténél tiltakozást váltott ki. Dr. Békássy Szabolcs országos kollegiális szakmai vezető háziorvos szerint a változás elsősorban azt szolgálná, hogy az elnéptelenedő körzeteket össze lehessen vonni és ott hosszú távon lehessen praxisjoggal rendelkező háziorvos által háziorvosi szolgáltatást biztosítani. Az ügyeleti ellátás átalakítása során hasonló szempontok indokolták a változást, főszabályként itt is a méretgazdaságosság jelent meg a változások hátterében.

A háziorvosi rendszer reformja alapvetően két, a rendszert évtizedek óta sújtó probléma megoldását szolgálja. Az egyik, hogy az elnéptelenedett körzeteknek legyen valós gazdájuk, a másik pedig, hogy az ügyeletet valóban csak indokolt esetben és a megfelelő helyen vegyék igénybe. Az alapellátás körzeteinek kijelölése, alakítása mostantól nem önkormányzati hatáskör, itt ugyanis nem szakmai, hanem helyi politikai szempontok alapján születtek a döntések, emiatt a finanszírozhatatlan körzetek teljesen bizonytalan helyzetben voltak, az ellátást ezekben csak helyettesítéssel lehetett biztosítani. Az alapellátási ügyeletek körzethatárainak kijelölésénél sem tudott igazán az orvosszakmai szempont előtérbe kerülni, ezért a szolgáltatás biztosítását a jövőben egységes hívószámmal, teljes egészében az Országos Mentőszolgálat veszi át. Az OMSZ munkatársai telefonos kikérdezési protokollok alapján tudnak dönteni arról, az adott eset mennyire sürgős, és hol történjen a tényleges betegellátás. 

A betegbiztonság kulcsa: helyi politikai érdekek helyett szakmai szempontok 

„Ma minden faluban van egy háziorvos, de leginkább helyettesítéssel oldják meg az ellátást, ami nem csak költséges, de egészségügyi alapellátás tekintetében nincs gazdájuk az itt élőknek, ami folyamatos bizonytalanságot hoz magával. Az, hogy a körzetek kialakítása átkerül egy szakmai grémium hatáskörébe, nemcsak racionalizálja a rendszert, és hosszú távon biztonságot ad a lakosságnak, hanem az ellátási szükségletekhez igazodó praxisközösségek kialakítását is lehetővé teszi. Az alapellátás szervezése így valós szakmai alapokra kerül. Az átalakítás egy hosszú távú folyamat lesz, aminek ez most az első lépése, de azt pontosan lehet majd tudni, hogy hol és mekkora lélekszámú körzetek kialakítása indokolt. Azokat fenntartható finanszírozással, biztonságosan lehet üzemeltetni úgy, hogy nem a helyettesítéssel kapcsolatos nehézségek, hanem a folyamatos ellátás szempontjai kerülnek előtérbe” – mondja dr. Békássy Szabolcs, aki szerint az ügyelet átalakítása is hasonló koncepció alapján történik. 

Idén megyéről megyére, lépcsőzetesen lép életbe az új rendszer. Februárban, Hajdú-Bihar vármegyében már elindult, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében szervezték át a 16–22 óra közötti, illetve a 22-től másnap reggel nyolc óráig tartó orvosi ügyeletek rendszerét. Az év végéig fokozatosan lép be az új rendszerbe a többi vármegye, 2024-ben pedig Budapesten is számítani lehet az új ügyeleti struktúra elindítására. A változtatások lényege, hogy az eddiginél jóval kevesebb ügyeleti pont lesz, de azok mind az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) fenntartási kötelezettsége alá kerülnek, amelyek remélhetőleg az ígéreteknek megfelelően, jól szervezetten, a szükséges orvostechnikai felszereltséggel látják majd el a betegeket.

„Eddig itt is elsősorban a helyi politikai érdekek, nem pedig a valós betegforgalmi adatokra alapozott szakmai érvek diktáltak. Az új felállásban egy új hívószámmal, egységes kikérdezési protokoll alapján működik a rendszer. A diszpécser tudni fogja, hogy mi a legmegfelelőbb ellátás, hogy kell-e vagy milyen autót kell küldeni, szükség van-e azonnali orvosi ellátásra és milyen progresszivitási szinten. Mindez jelentősen ésszerűsíti a prehospitális sürgősségi ellátást, hogy a beteg valóban a panaszainak leginkább megfelelő szintű szolgáltatást kapjon a kórházon kívüli ellátás során. A különböző felmérések és szakmai előkészítő munkák azt mutatták, hogy jellemzően a délután négytől este tízig tartó időszakban jelenik meg az alapellátási ügyeletet felkereső betegek 90 százaléka, ezért a rendelkezésre álló humán és anyagi erőforrásokat ennek az időszaknak az ellátására kell összpontosítani. Az este tíztől reggel nyolcig tartó időszakban drasztikusan lecsökken a betegszám, és jellemzően olyan feladatok vannak, amelyeket a mentőszolgálat akár a mentési kapacitásainak a terhére is el tud látni” – magyarázza dr. Békássy Szabolcs.

„A háziorvosnak továbbra is nyolc óra a munkaideje, amiből legalább négy órát rendelési időként kell biztosítania, és nyolc óra a rendelkezésre állási ideje. Hogy ezt milyen idősávban biztosítja, azt az önkormányzat és a háziorvos között kötött feladatellátási szerződés rendezi. Az alapellátási körzetek kialakításával kapcsolatos hatáskör átvételével egy finanszírozhatóbb, átláthatóbb, betegbiztonság szempontjából optimálisabb struktúra alakulhat ki. Alapvetően az átalakítás a háziorvosi szolgálatoknak nem okoz veszteséget, bár kétségtelen, hogy egyes helyettesített praxisok esetében a helyettesítésért járó díjazástól eleshetnek a kollégák, mindazonáltal a több telephelyen, nagyobb betegszámmal működő praxisok esetében ki kell alakítani azokat a finanszírozási ösztönzőket, amelyek kompenzálják a nehezebb körülmények közötti munkavégzésből fakadó terheket” – fogalmazott a kollegiális vezető. 

A MOK félti az orvosokat, tiltakozási hullámot indított

Mindeközben a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Orvosok Szakszervezete is bojkottra hívta fel a kollégákat, kifejezve tiltakozásukat a változások módja és üteme ellen. Mint ismert, a MOK február 4-i küldöttközgyűlésén döntött arról, hogy a háziorvosokat arra buzdítják, ne írják alá az Országos Mentőszolgálattal kötendő ügyeleti szerződésüket, a kórházi orvosokat pedig arra, helyezzék letétbe önként vállalt túlmunkájuk felmondását. A nyomásgyakorló akciót azért indították útjára, mert a kamara úgy véli, a januárban életbe lépett új egészségügyi szabályok tovább rontják az ellátást és veszélyeztetik a betegellátást. Az akcióhoz rengeteg háziorvos csatlakozott már azokban a megyében (februártól Hajdú-Biharban, márciustól pedig Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Beregben), ahol elindult az új, a mentőszolgálat által szervezett ügyeleti rendszer.

„Aki fenyegető levelet kapott, annak azt sajnos be kell tartania” – mondta legutóbbi tájékoztatóján Kincses Gyula, a MOK elnöke, utalva arra, hogy fenyegető levelet kaptak Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében azok a háziorvosok, akik eddig még nem kötöttek önként ügyeleti szerződést az Országos Mentőszolgálattal. Az ellenszegülőket a határozatban 30 ezer forinttól ötmillió forintig terjedő bírsággal, működési engedélyük visszavonásával fenyegetik. Utóbbi azt jelenti, hogy az orvos a körzetében sem láthatná el a munkáját. Kincses Gyula azt mondta a levélről, hogy az veszélyes és felesleges fenyegetés, ami elbizonytalanítja a háziorvosokat. Aki azonban ilyen levelet kapott, annak a háziorvosnak be kell azt tartania az abban foglaltakat. Jogszerű magatartásra van szükség, de a határozat megtámadása is jogszerű. A MOK arra buzdítja a háziorvosokat, hogy szerveződjenek pertársaságokba. Ebben a kamara segíteni fog nekik, az ügyvédi finanszírozást is magára vállalja, és hamarosan tájékoztatót is kapnak erről az orvosok.

„Nem igaz, hogy a kamara fenyegeti az orvosokat. Most éppen az derült ki, hogy a hatóság fenyegeti őket, méghozzá elég súlyosan. A MOK soha nem mondta azt, hogy tilos ügyelni. Azt mondtuk, hogy az alapellátás javítása érdekében a legkulturáltabb és legkisebb társadalmi kárt okozó nyomásgyakorlási eszközt alkalmazzák a kollégák: azt, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződést. De azt nem mondtuk, hogy senki ne dolgozzon a régi rendszerben” – tette hozzá a MOK-elnök. 

„A kamara nem az Orbán-kormánnyal áll szemben, hanem a mindenkori kormány döntéseit szemléli, hogy az mennyire káros vagy hasznos. Nincs politikai célunk” – magyarázta Kincses Gyula egy ezzel kapcsolatos kérdésre adott válaszában. Álmos Péter, a MOK alelnöke hozzátette: folytatják azt a szakmai munkát, ami nem politikai tevékenység.

A kormány a MOK nyomásgyakorló akciójára válaszul egyik napról a másikra meghozott egy rendeletet, amelyben eltörölték a kötelező kamarai tagságot, és elvették a MOK-tól az etikai eljárások lebonyolítását. Minderre válaszul, a nagyjából 33 ezer aktív orvosból eddig 22 300 erősítette meg a kamarai tagságát.

„A tiltakozás alapvetően a praxisfinanszírozás átalakítása ellen szól. Állásfoglalásunk szerint az alapellátásban is mindenképpen támogatandó a minőségi munkavégzés elismerése és a teljesítményelemeknek a finanszírozásba történő nagyobb arányú bevonásának elve. Azonban senki sem gondolta, hogy ezt nem pluszforrások biztosítása, hanem a meglévők elvonása és átcsoportosítása révén teszi meg a kormányzat. Ez elfogadhatatlan. Az indikátorrendszer és a hozzá kapcsolódó finanszírozási változások egyértelműen hátrányos helyzetbe hozzák a vidéki, falusi praxisokat, tovább csökkentve azok vonzerejét és megtartó képességét. Ezt nem képes kompenzálni a tervezett 100 ezer forintos kiegészítő díj. A fix és területi díjak megszüntetése hátrányosan érinti a nagy területű körzeteket (területi díj kiesése) és a több rendelőt fenntartó szolgálatokat. Az új finanszírozási tervezet nem számol a több rendelő miatti fenntartási költségekkel és – főleg vidéken – a nagyobb üzemanyagköltségekkel. Azt sem látjuk biztosítva, hogy a fenti finanszírozási elemek megszüntetése esetén pontosan mi biztosítja a fedezetét a betegek lakáson történő ellátásának vagy éppen az oltóanyagok vidékre történő kiszállításának. A megemelkedő és nem kompenzált költségek, csökkenő önkormányzati támogatások mellett praxisok ellehetetlenítését, felszámolását okozhatja, ha az indikátorrendszer bevezetése miatt a NEAK-bevétel is csökken. A tervezet megvalósulásával jellemzően a nagy kártyaszámmal rendelkező praxisok, valamint a több telephelyen szolgáltatást biztosító, döntően aprófalvas praxisok esetében jóval nehezebb lesz egy-egy indikátornak a megfelelő teljesítése, így a fix díjak kivezetésével a finanszírozás kapcsán még inkább a kis kártyaszámmal rendelkező praxisok kerülnek helyzeti előnybe. Mindemellett jelenleg is tárgyalások folynak Pintér Sándor belügyminiszterrel, hogy mindenki számára elfogadható legyen a huszárvágásokkal megkezdett reform” – olvasható a MOK hivatalos állásfoglalásában.

Dr. Békássy Szabolcs viszont azt mondja, hogy bár az új, az indikátorrendszer megfelelő teljesítésén alapuló finanszírozási struktúrának számos általuk is ismert gyermekbetegsége van, egy olyan döntési ponthoz érkeztek, amikor azt kell mérlegelni, hogy a valós teljesítményen vagy a fix finanszírozáson alapuló elemek domináljanak az alapellátó praxisok finanszírozási struktúrájában.

„Az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal való egyeztetések során ígéretet kaptunk az úgynevezett Alapellátási Finanszírozásfejlesztési és Indikátorbizottság összehívására, amelynek a területről érkező javaslatok képviselete és a jelenlegi indikátorrendszerben felmerülő problémák orvoslása lesz a feladata. Az biztosan kijelenthető, hogy az indikátorrendszerben rejlő strukturális hiányosságok miatt egyetlen praxis működőképessége sem kerülhet veszélybe. A következő hetekben ezért lesz nagyon fontos az első hónapok indikátoradatainak elemzése, hogy szükség esetén a rendszer élesítésének halasztását tudjuk javasolni. Bár a finanszírozási struktúra valóban átalakuláson megy keresztül, az alapellátásban szó sincs forrás kivonásáról, hiszen a kassza egészét tekintve az idei évtől több mint tízmilliárd forintos növekmény realizálódott a háziorvosi bérkiegészítések fedezetéül. A degresszió átalakítása is szofisztikáltabb megközelítést igényel, hiszen ennek módosítása kapcsán az a cél, hogy a nagy kártyaszámmal rendelkező praxisok esetében a további és magasabb képzettséggel bíró szakdolgozók tudjanak megjelenni a rendszerben” – reagált a történésekre a kollégiumi vezető.

A kormány szerint már az első két hét után is látszik, hogy működik a rendszer

Az első időszak tapasztalatai és a betegektől érkező visszajelzések alapján Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében is jól működik az új alapellátási ügyeleti rendszer – hangsúlyozta az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Győrfi Pál tájékoztatása szerint március első két hetében a három vármegyében az ügyeletesek 5579 betegnek nyújtottak segítséget, míg 33 telephelyen háziorvosi ügyeleti időszakban – hétköznap 16 óra és 22 óra között és hétvégén 8 és 14 óra között – 3525 beteget láttak el, ami naponta és telephelyenként átlagosan csaknem nyolc betegellátást jelentett. Hétköznap éjszaka – 22 óra és 8 óra között – a sürgősségi ügyeletek 566 ellátást végeztek, ez 16 telephelyre lebontva átlagosan napi több mint három beteg ellátása. Hétvégén 14 óra és 8 óra között a sürgősségi ügyeletek 1488 ellátást végeztek, ami 16 telephelyre bontva átlagosan több mint egy beteget jelentett óránként – ismertette a szóvivő. Győrfi Pál szerint a tapasztalatok továbbra is egyértelműen alátámasztják, hogy a hétköznap 16 és 22 óra, valamint hétvégén 8 és 14 óra közötti időszakokban jelentkező betegek enyhébb panaszokkal, háziorvosi ellátást igénylő problémákkal fordulnak az ügyelethez, így ellátásukra a háziorvosok lennének a legalkalmasabbak, miközben az őket helyettesítő szakemberekre, orvosokra, illetve mentőtisztekre a betegellátás más területén volna szükségük a rászorulóknak. A három vármegye után áprilisban Borsod-Abaúj-Zemplén is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez. Az OMSZ főigazgatója korábban arról beszélt, tervben volt, hogy április–májusra Komárom-Esztergom és Békés vármegye is csatlakozzon, azokon a telephelyeken viszont még szükséges kisebb változtatásokat végezni. A kormányzati kommunikáció szerint a fővárosi koncepció készen áll, de előbb azt szeretnék, hogy az új rendszer vidéken már kellően jól működjön, mielőtt a váltás Budapesten is megtörténik. A mentőszolgálatnak országosan 2024. február 29-ig kell végrehajtania az átállást.

A cél továbbra is az, hogy az év végére Budapest kivételével az egész országban egységes, a betegeknek az eddiginél jobb ellátást biztosító, a sürgősségi ellátórendszer elemeivel összekapcsolt ügyeleti rendszer álljon fel.