Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM)

LIPTAI Zoltán, DOBNER Sarolta, BARSI Péter, RUDAS Gábor, BENKE Péter, SZABÓ Léna

Az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) immunmediált, általában egyfázisú, encephalopathiával is járó demyelinisatiós kórkép, ami gyakran vírusinfekciót, ritkán védőoltást követ. A betegek többsége jól reagál nagy dózisú kortikoszteroid- vagy más immunmoduláns kezelésre. A szerzők 22,5 év alatt 59 ADEM-es gyermeket (35 fiú, 24 leány) kezeltek. A betegek átlagos életkora 6,7 év (3 hó – 16,8 év) volt. 2/3-uknál volt egyértelmű prodroma, ami medián 5,5 nappal előzte meg a neurológiai tünetek kialakulását. A leggyakoribb bevezető tünetek a hőemelkedés/ láz, az aluszékonyság/letargia, a zavartság és a görcsök voltak. Góctünete a legtöbb gyermeknek volt. A liquor csaknem minden esetben kóros volt. A betegek többségénél a következő triggerek szerepe volt valószínűsíthető: varicella, enterovírus, adenovírus, herpes simplex vírus, cytomegalovirus, Epstein–Barr-vírus, Mycoplasma pneumoniae, Di-Per-Te oltás. Hat beteg vérében volt pozitív a MOG, egy betegében az AQP4 ellenanyag. Az MRI a betegek 1/4-ében talált gerincvelői érintettséget is. 45 beteg szorult intenzív ellátásra, többségük gépi lélegeztetésre is. A standard kezelés a nagy dózisú intravénás metilprednizolon volt, emellett öten plazmaferézisben is részesültek. Súlyos intracranialis nyomásfokozódás miatt két betegnél történt dekompresszív craniectomia, e két beteg exitált. A túlélők közül 17-nek vannak – többnyire enyhe – maradványtünetei. Három betegnek volt második epizódja. Egy betegnél később sclerosis multiplex volt kórismézhető, ellenben az AQP4 antitest-pozitív beteg >6 éve panasz- és tünetmentes. Az ADEM akut életveszélyt okozó, súlyos központi idegrendszeri gyulladás, melynek kimenetele korai hatékony immunterápia és intenzív ellátás mellett kedvező lehet, de gyakoriak a maradványtünetek, és fennáll újabb epizód jelentkezésének, krónikus demyelinisatiós kórkép kialakulásának a veszélye.

HUN 2021;6(2)

Klinikai Onkológia

2021. FEBRUÁR 28.

SARS-CoV-2 fertőzés okozta tüdőkárosodás. Tüdőrák és a Covid-19 a TERAVOLT vizsgálat tükrében

SZONDY Klára, FUTÁCSI Balázs, KIS Sándor

A Covid-19-járvány remélhetőleg vége felé, cikkünkben rövid áttekintést kívánunk adni a fertőzésről, a kórokozóról, a második hullám végére kialakult hatékonynak tűnő kezelési lehetőségekről, a tüdőkárosodásról és a TERAVOLT klinikai vizsgálatról, amely összefoglalja tüdőrákban szenvedő, kezelést kapó és/vagy nem kapó SARS-CoV-2 vírussal fertőződött betegek életkilátásait, a diagnosztika területén létrejött szabályokat (bronchoszkópia, mellkasröntgen, mellkasi CT), és néhány szóban a védőoltásokról is szó esik. A szerzők rövid áttekintést adnak a légzőszervi és daganatos betegek fertőzés alatti kezeléséről, az inhalációs készítmények, immunterápia, kemoterápia folytathatóságáról.

HUN 2021;8(1)

Klinikum

2020. SZEPTEMBER 28.

A humán immunrendszer rendszerelvű megközelítése

A nukleotidpolimorfizmusok kutatása révén kiderült, hogy az autoimmun betegségek kialakulásában nagyon kis hatáserősséggel nagyon sok genetikai lokusz közreműködik, és itt is kiderült, hogy egy-egy kórkép molekuláris heterogenitása – pl. SLE esetén – milyen óriási. E betegségek kezelését forradalmasította a biologikumok rendszerimmunológiának köszönhető bevezetése.

HUN

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A hypoxia jelentősége a rosszindulatú daganatok progressziójában: terápiás lehetőségek, út a Nobel-díjhoz

KOPPER László, SEBESTYÉN Anna, TÍMÁR József

Az elmúlt évtizedek kutatásai világossá tették, hogy a malignus daganatok egyik meghatározó jellemzője hypoxiás állapotuk és az ennek következtében aktiválódó genetikai, biokémiai és biológiai programok. A felismerés jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2019-ben az orvosi Nobel- díjat ezért ítélték oda a terület meghatározó tudósainak. A daganatszövetben keletkező hypoxia fő oka a proliferációval lépést nem tartó ereződés, de másik fontos oka a daganatos beteg szisztémás hypoxiája is. A hypoxiára adandó sejtes válaszok alapja a hypoxia indukálta (transzkripciós) faktorok stabilizálódása és aktivizálódása, ami azonban daganatokban az onkogén jelpályák konstitutív aktivitása miatt is bekövetkezhet hypoxia nélkül is. A daganatos hypoxia következménye az angiogén fenotípus, a sejtmetabolizmus átprogramozódása és a daganatellenes immunológiai válaszreakciók kedvezőtlen modulációja. A daganatszövet hypoxiája azonban negatívan befolyásolja a kemo-, sugár- és immunterápia hatékonyságát is. Mindezek miatt nagy szükség lenne a daganatos hypoxia célzott terápiájára, aminek első eszközei még csak most lépnek be a klinikai gyakorlatba. Fontos megjegyezni, hogy hazai kutatócsoportok nemzetközileg is elismert eredményekkel járultak hozzá ismereteink bővüléséhez ezen a területen.

HUN 2020;7(3)

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Beköszöntő - Kedves Kollégák!

Mondhatjuk, hogy a nyár és a Covid-19-pandémia közepén, a járvány lélegzetvételnyi szünetében, jólesik az immunterápia lehetőségein tépelődni. Ebben a számban nem is tudjuk elkerülni, hogy ne vessünk egy pillantást azokra a közleményekre, amelyek az immunterápia bevezetése és a Covid-19-fertőzés dilemmájáról szólnak. Nagykálnai Tamás, Kitekintő rovatunk egyik szerzője irányítja rá a figyelmet a témára. Megjelentek közlemények már márciusban arról, hogy az ICI-k hatásmechanizmusa és a Covid-19-fertőzés együttesen végzetes kimenetelű immun-hiperaktivitást okozhat, de mindenképpen megnő az amúgy ritkán észlelt halálos kimenetelű immunpneumonitis veszélye.

HUN

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Van-e hatásosságbeli különbség a PD-1, illetve PD-L1 gátlók között szolid tumorok esetén?

BALIKÓ Zoltán

Az immunterápia, ezen belül különösen az immunellenőrzőpont-gátlók (ICI), amelyek a programozott sejthalál receptor-1 (PD- 1) és PD-ligand 1-et (PD-L1) célozzák meg, számos daganatféleségben a rákterápiának az egyik legfontosabb áttörését jelentik. A klinikai vizsgálatok növekvő számával egyre több összefoglaló érhető el az anti-PD-1 és az anti-PD-L1 kezelések eltérő klinikai hatásosságát illetően.

HUN

Immunonkológia

2020. AUGUSZTUS 30.

Kutatások a hatékonyabb kezelésért - Interjú Ostoros Gyulával

KUN J. Viktória

„Az immunterápia forradalmasította a rákgyógyítást, két Nobel-díjas kutató Is döntően járult hozzá ehhez, amely Aztán viszonylag rövid időn belül már Közvetlenül a betegellátásban javítja a daganatos betegek életkilátásait” – ezt állítja Ostoros Gyula

HUN

COVID-19

2020. ÁPRILIS 29.

Antitest alapú tesztek a COVID-19 betegség diagnózisára - ígéretek és veszélyek

Március végén a koronavírus-betegség (COVID-19) kellős közepén Colorado állam San Miguel megyéjében a lakók vérvételre várva, a két méter távolságot betartva türelmesen álltak sorban a Telluride iskola tornaterménél. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy kialakult-e szervezetükben az immunválasz a vírussal szemben. Ez volt az Egyesült Államok első közösségi szintű tesztelési kampánya, melyben mintegy 8000 lakos szűrését végezték el két hét leforgása alatt.

HUN

Klinikai Onkológia

2020. FEBRUÁR 28.

Húgyhólyagdaganat neoadjuváns és palliatív gyógyszeres ellátása

MARÁZ Anikó

Az izominvazív, lokális hólyagtumoros betegek túlélése kedvezőbb, ha a cystectomiát neoadjuváns vagy adjuváns platinatartalmú kemoterápia egészíti ki. A neoadjuváns ciszplatinbázisú kemoterápia hatására, metaanalízisek alapján, 5-16%-os ötéves túlélési benefit érhető el. A neoadjuváns kemoterápiára jól reagáló betegeknél (patológiai komplett remisszió aránya 12-50%) még kedvezőbb a kimenetel. A cystectomia három hónapon túli késlekedésének nincs kedvezőtlen hatása a túlélésre, ha a műtét előtt kemoterápia történik. Az adjuváns fázis III vizsgálatok és metaanalízisek eredményei kevésbé egyértelműek, de összességükben kedvező trend észlelhető a kemoterápia hatására a túlélésben, különösen pT 3/4 és/ vagy N+ (valamint high grade vagy margin pozitív) esetekben. A platinabázisú kemoterápiás kezelés utáni progresszió esetén másod- és többed-, valamint ciszplatinra alkalmatlan betegeknél PD-L1-expresszió esetén első vonalban is alkalmazható immunterápia hatására a betegek túlélésének és a tumorválasz időtartamának eredményei igen biztatóak, hatékonyabbnak látszanak az adott stádiumokban eddig alkalmazott kemoterápiás szerek publikált adatainál. A legújabb irányokban az immunterápia neoadjuváns, adjuváns, valamint kemoterápiával kombinált alkalmazása is klinikai vizsgálatok értékelése alatt áll, amelyek korai adatai kiemelkedően perspektivikusnak tűnnek.

HUN 2020;7(1)

Immunonkológia

2019. DECEMBER 01.

Az immunterápia sikerei tüdődaganatos betegeknél

Pápai-Székely Zsolt 1989-ben végzett a Semmelweis Egyetemen, Budapesten. Tüdőgyógyászatból, majd klinikai onkológiából szakvizsgázott. Első munkahelyén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben, a Bronchológiai Osztályon 2003-ig dolgozott. Ezt követően osztályvezető főorvosnak hívták meg a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Pulmonológiai Osztályára. Szakmai érdeklődési területe az általános tüdőgyógyászaton túlmenően a mellkasi daganatok diagnosztikája és kezelése. Itt alakította ki az ország egyik vezető bronchológiai centrumát, ahol - a területi tüdőgyógyászati ellátáson túlmenően - az ország minden területéről érkeznek speciális diagnosztikus és terápiás ellátást igénylő betegek. 2007-től 2014-ig a Magyar Bronchológus Egyesület elnöke, 2010-2018-ig a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára. Tagja a Tüdőgyógyász Szakmai Kollégiumi Tanácsnak. Szakmai tevékenységének elismeréseként 2010-ben elnöke a Bronchológus Világtársaság Kongresszusának Budapesten. 2016-2018-ig a Bronchológus Világtársaság elnöke, emellett számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja.

HUN