Részletes keresés

Idegtudományok

2023. FEBRUÁR 09.

Mire jó az agy–számítógép metafora?

A Frontiers in Ecology and Evolution című szaklap különszáma 14 tanulmányban tárgyalja az agy-számítógép/mesterséges intelligencia metaforával kapcsolatos aktuális filozófiai és tudományos megfontolásokat. Mint a lap szerkesztői bevezetőjükben írják: minden analógia/metafora rossz, azonban némelyik hasznos, és az új tudományos eredmények fényében itt az ideje újraértékelni, hogy mire használható az agy-számítógép metafora.

HUN

Egészségpolitika

2022. DECEMBER 20.

Káosz, krízis, karácsony – Gondolatok humánszféra-válság idején

KAPÓCS Gábor

Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. A karácsonyi békéé. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

„Doktor úr”, a grófnő

FALVAY Dóra

1864-ben két merőben szokatlan személy jelentkezett a zürichi egyetemen orvostanhallgatónak. Az még semmiség, hogy a cár alattvalói voltak, hiszen egész Európából érkeztek hallgatók a neves iskolába, de ez a két fiatal orosz valóban hallatlan újdonságot hozott: nő létükre óhajtottak felsőoktatásban részesülni, orvosdoktorrá válni! Az első úttörő, Nagyezsda Szuszlova 1867-ben kapta meg diplomáját.

HUN 2022;32(11-12)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Laboratóriumtól a betegágyig – Néhány mondatban a vérnyomásmérés történetéről

SZABÓ Katalin

Ma a műszerekkel végzett orvosi vizsgálatok közül a vérnyomásmérés az egyik leggyakoribb. Olyannyira, hogy a mérőműszerek egyszerű használata folytán mára szinte minden háztartásban akad vérnyomásmérő készülék. Azonban ez nem volt mindig ilyen magától értetődő. Évszázadok kudarcos és sikeres kísérletek szinte megszámlálhatatlan sora, tudós emberek munkája áll a ma rutinszerűen végzett vizsgálat mögött.

HUN 2022;32(10)

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A szájüregi daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin, PIFFKÓ József

Magyarországon a szájüregi malignus daganatok száma igen magas. A legfontosabb etiológiai tényezők a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint kisebb mértékben a humán papillomavírusok (HPV) által okozott orális fertőzés. Bár a korai detektálás viszonylag egyszerű, előrehaladott betegség gyakran előfordul. A diagnózishoz és a stádium pontos meghatározásához fizikális, eszközös és képalkotó vizsgálatok szükségesek, amelyek eredménye előrevetíti a túlélést, és meghatározza a további terápiás opciókat. A szájüregi daganatok onkológiai kezelésében az elmúlt 30 évben a diagnosztika és multidiszciplináris terápia túlélésnövekedést, a komplex dentoorális gondozás, valamint a műtéti rekonstrukció fejlődése életminőség-javulást könyvelhet el. A legjobb gyógyeredményeket továbbra is a posztoperatív kemoradioterápiával kiegészített sebészi terápia adja. A táplálkozásban, beszédképzésben és a fej-nyaki régió esztétikájában betöltött fontos szerepe miatt a szájüregi daganatok sebészi kezelése és jó funkcionális eredményekkel történő műtéti rehabilitációja speciális felkészülést igényel. Lokoregionális relapsusok és távoli metasztázisok kezelésében meghatározóvá vált az immunterápia (pembrolizumab, nivolumab) akár monoterápiában, vagy kemo/sugár terápiával kombinálva. A jövőben további biomarkerek, endogén és mikrokörnyezeti faktorok feltérképezése segítheti a hatékony, személyre szabott kezeléseket.

HUN 2022;9(3)

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A társadalombiztosítási támogatásra irányuló kérelmek egészség-gazdaságtani elemzéseinek transzparenciakódexe

SINKOVITS Balázs, KOVÁCS-BORBÁS Veronika, LOVAS Kornélia, MERÉSZ Gergô, RÓZSA Péter, SALFER Balázs, SOLTÉSZ Zsuzsanna, TAKÁCS Bence, VINCZICZKI Áron, KALÓ Zoltán

A tudományos bizonyítékon alapuló egészségpolitikai döntéshozatal az egészségügyi technológiaelemzés elterjedésével vált általánossá a világ fejlett országaiban, így Magyarországon is. A döntéshozatal transzparenciája az elmúlt években javult, mind a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, mind az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet egyre több információt oszt meg a társadalommal.

HUN 2022;32(08-09)

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

[A szérum MMP-9- és TIMP-1-szintjei, valamint az MMP-9/TIMP-1 arány aurával vagy a nélkül migrénben szenvedő betegek esetén]

KARADEMIR Fazilet , OZTURK Musa , ALTUNKAYNAK Yavuz , DOVENTAS Yasemin , MUTLUAY Belgin , BASOGLU KOSEAHMET Fulya , BAYBAS Sevim

[A mátrix metalloproteinázok (MMP) fele­lő­sek az extracelluláris mátrix fehérjéinek proteolyticus akti­vitásáért. Az MMP-k endogén inhibitorai a szöveti metalloproteináz-inhibitorok (TIMP). Az MMP-9 a cerebellaris epithelium bazális membránjára hat, és a TIMP-1 antagonizálja. Az MMP-9/TIMP-1 arány az MMP-9 nettó aktivi­tá­sát mutatja. A jelenlegi elképzelés szerint ezeknek az enzi­meknek szerepük van a migrén patogenezisében.

Összesen 50, korábban nem kezelt, egyéb betegségben nem szenvedő migrénbeteget (25 fő aurával, 25 aura nélkül) vontunk be vizsgálatunkba. A kontroll­csoportot 25, életkorban és nemben illeszkedő egészséges személy képezte. Az MMP-9- és TIMP-1-szintek elem­zé­sé­hez a kontrollcsoport tagjaitól egy, a betegektől két (fej­fájásos, illetve fejfájásmentes időszakban) szérummintát gyűjtöttünk. Az enzimek mennyiségét kompetitív ELISA módszerrel elemeztük. Rögzítettük a fájdalom időtartamát és erősségét, valamint a betegség fennállásának időtartamát.

Nem volt szignifikáns különbség a be­tegek (fejfájásos, illetve fejfájásmentes időszakban mérve), valamint a kontrollszemélyek között az MMP-9-szintekben (p: 0,746, p: 0,243). A betegek TIMP-1-szintje szignifikánsan alacsonyabb, MMP-9/TIMP-1 aránya magasabb volt, mint a kontrollszemélyeké (p: 0,001). Pozitív korrelációt találtunk mindkét betegcsoport fejfájásmentes periódusban mért MMP-9-szintje és a fájdalom időtartama között p < 0,05). Szintén pozitív korrelációt találtunk az MMP-9/TIMP-1 arány és a fájdalom erőssége között (p < 0,05).

Vizsgálatunk során a betegek fejfájásos, illetve fejfájásmentes időszakaiban mért alacsony TIMP-1-szint arra utal, hogy a proteolyticus védelem zavarai szerepet játszanak a migrén kapcsán jelentkező neuroinflammációban és fájdalomban. Ebből következően, ezek az enzimek a jövőbeli migrénellenes gyógyszerek támadáspontjaiként szerepelhetnek.]

ENG 2022;75(09-10)

Klinikai Onkológia

2022. ÁPRILIS 30.

A lokálisan előrehaladott NSCLC konszolidációs immunterápiája

BORONKAI Árpád

A lokoregionálisan előrehaladott, inoperábilis, III-as stádiumú nem kissejtes tüdőrákok (NSCLC) „standard of care” ellátása a konkurens radiokemoterápia. Bár a szekvenciális kezeléshez képest a konkurens kezelés közel 50% aránnyal növeli az ötéves túlélés esélyét (10,6% versus 15,1%), így is, sajnos, kedvezőtlen prognózisú folyamatként tekintünk a kórképre. Az új immunterápiás lehetőségek megjelenése az áttétes tüdőrák kezelésében komoly előrelépést hozott. Ezen eredmények alapján koraibb, még potenciálisan gyógyítható stádiumban vizsgálják az immunellenőrzőpont-gátlás hatékonyságát. A PACIFIC trial eredményei alapján ma már magas evidencia támasztja alá a konkurens kemoradioterápiát követő konszolidációs immunterápia túlélésre gyakorolt jelentős hatását. Számos jelenleg is futó klinikai vizsgálat teszteli az immunterápiák hatékonyságát ebben az indikációban.

HUN 2022;9(1)

Immunonkológia

2021. DECEMBER 26.

hirdetés

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

Újdonságok a nem kissejtes tüdőrák szisztémás kezelésében

OSTOROS Gyula, BOGOS Krisztina

Összefoglaló – Az utóbbi években a nem kissejtes tüdőrák kezelésében forradalmian új előrelépések történtek. Ennek többek között a legfőbb oka, hogy a daganatheterogenitást figyelembe vevő gyógyszeres kezeléseket már széles körben alkalmazhatunk. A célzott kezelések vonatkozásában újabb és újabb olyan génhibákra derül fény, amelyhez hatékony célzott terápia köthető. Az immunellenőrzőpont-gátló kezelések eredményei szintén rendkívül figyelemreméltók mind metasztatizáló, mind lokálisan kiterjedt stádiumban. Mind a célzott kezelések, mind pedig az immunterápia vonatkozásában is igaz, hogy újabb és újabb eredmények látnak napvilágot a korai stádiumú nem kissejtes tüdőrák perioperatív kezelésével kapcsolatban. Ebben a közleményben, a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve, a teljesség igénye nélkül ismertetjük a nem kissejtes tüdőrákkal kapcsolatos újabb kezelési eredményeket, bevonva a célzott terápiákat és az immunellenőrzőpont-gátló kezeléseket a komplex daganatellenes terápiába.

HUN 2021;8(4)