COVID-19

Antitest alapú tesztek a COVID-19 betegség diagnózisára - ígéretek és veszélyek

2020. ÁPRILIS 29.

A szerző nagyon szemléletes élőképpel indítja a közleményét: március végén a koronavírus-betegség (COVID-19) kellős közepén Colorado állam San Miguel megyéjében a lakók vérvételre várva, a két méter távolságot betartva türelmesen álltak sorban a Telluride iskola tornaterménél. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy kialakult-e szervezetükben az immunválasz a vírussal szemben. Ez volt az Egyesült Államok első közösségi szintű tesztelési kampánya, melyben mintegy 8000 lakos szűrését végezték el két hét leforgása alatt.

Az első tesztelési napokon megvizsgált 986 személyből 8 esetben sikerült biztosan igazolni a fertőzést, és további 23 eredményt határesetnek minősítettek. Ezekről utóbb kiderült, hogy a vérvétel a betegség korai szakaszában történt, amikor a vírusellenes antitestek termelődése (ezek kimutatásán alapult a teszt) éppen megindult. San Miguel megye a vizsgálatot később megismétli a változások ellenőrzése céljából.

Ellentétben a polimeráz láncreakcióval (PCR), amely a vírusspecifikus nukleinsavat mutatja ki, a fenti vizsgálat az immunválasz markerein keresztül (IgM és IgG antitestek) a szervezetnek a fertőzésre adott reakcióját jelzi. Előnye, hogy nemcsak a fertőzöttség tényét igazolja, hanem felfedi azokat az eseteket is, amelyekben a tünetmentesség miatt rejtve maradt a betegség. A tünetmentes hordozók kiszűrése azért jelentős, mert arányuk az összes beteg mintegy negyedére tehető, és mivel nincs tudomásuk a betegségükről, akaratlanul másokat is megfertőzhetnek. Ráadásul, jelen tudásunk szerint az IgG antitest megjelenése esetén a beteg immunisnak tekinthető, azaz nagyon valószínűtlen, hogy újból megfertőződik és továbbadja a vírust a környezetében.

Várható, hogy a kereskedelmi forgalomban rohamosan növekszik az ellenanyagokat kimutató szerológiai tesztek száma és fajtája. Tudományos vélemények szerint a következő hetekben és hónapokban kulcsfontosságú lesz a jelentőségük a járvány-felügyelet, a terápiás tervek készítése, és a munkába visszatérő dolgozók szűrése miatt. A teszteket azonban, tekintettel a jelenleg megválaszolatlan kérdésekre is, kellő felelősséggel kell alkalmazni. Ennél a pontnál meg kell jegyezni, hogy a konvencionális, piacon elérhető kitek esetén aggasztó az átláthatóság hiánya. Egy gyengébb minőségű teszttel, amelynek alacsonyabb az érzékenysége, a jó minőségű teszttel összevetve, napokkal később lehet kimutatni a SARS-CoV-2 ellenes antitesteket. A gyengébb minőség így emberi életeket is jelenthet. Az utóbbi időben mind az FDA, mind a WHO a tesztek minőségi ellenőrzését és így az átláthatóság növelését tűzte zászlajára. A két szervezet külön-külön munkacsoportokat alakított a szerológiai tesztek minőségének folyamatos monitorozására. Ezek a nemzeti (FDA) és globális (WHO) laboratóriumi hálózatok folyamatosan elemzik és értékelik a piacon elérhető PCR alapú és szerológiai teszteket. Az eredményeik publikusak és a következő websiteon elérhetőek.

Az antitestek szerepe azonban nemcsak a diagnosztikában, hanem a terápiában is előtérbe került. Az első klinikai alkalmazásokban a súlyos állapotú betegeket a pozitív szerológiai donorok vérplazmájából nyert SARS-CoV-2 specifikus antitestekkel kezelték. A JAMA-ban közölt eredmények szerint ezek a korai fázisú klinikai alkalmazások ígéretesek voltak és hozzájárultak a betegek gyógyulásához. Az antitesteken alapuló immunterápia biológiai háttere könnyen érthető: a plazma és a belőle származó immunglobulinok ideális esetben passzív immunitást eredményeznek a vírus ellen küzdő betegben. A terápia sikeréhez nélkülözhetetlen az értékes antitestek kellő koncentrációja, azonban a korábban bemutatott szerológiai tesztek (kitek) nem alkalmasak arra, hogy különbséget tegyenek a fertőzésen már átesett potenciális donorok között a szervezetükben termelődött ellenanyag szintje alapján. Ennek becslése viszont nélkülözhetetlen a megfelelő donorok kiválasztásához. A probléma áthidalására számos kórházban megkezdték a fertőzésen már átesett donorok plazmájának enzimhez kötött immunszorbens vizsgálaton (ELISA) alapuló tesztelését, amely vizsgálat a különböző típusú antitestek jelenlétén túl, azok mennyiségét (titer) is kimutatja. Azon túlmenően, hogy ez a vizsgálat döntő jelentőségű a plazmadonorok kiválasztásában (a bőséges titer hatékonyabb és gazdaságosabb terápiához vezet), nélkülözhetetlen az immunrendszer reagálásának tanulmányozásában is. Jelen tudásunk szerint a fertőzés után minél magasabb a semlegesítő antitestek titere, annál nagyobb a védettség az újabb fertőzéssel szemben. Fontos kiemelni, hogy a konvencionális kittekkel szemben az ELISA teszteknek hátránya is van: költségesebbek és elvégzésük hosszabb időt igényel. Jelenleg az Egyesült Államok számos klinikai központjában zajlanak fejlesztések biotechnológiai cégek közreműködésével olyan tesztek előállítására, melyek gyorsan és költséghatékonyan képesek kimutatni a vírus ellen termelődött antitesteket és bizonyos fokú becslést is adnak azok titerére. Jóllehet, számos gyártó állítja, hogy készítményeiknek nagy az érzékenysége és a fajlagossága, erről az FDA által megerősített minőségi kontrolladatok még nem állnak rendelkezésre.

A közlemény mintegy összefoglalásaként elmondható, hogy a vírus ellenes küzdelem következő - a lecsengő fertőzöttségi görbékkel és a társadalmi visszarendeződéssel jellemezhető - fázisában nagy jelentősége lesz a különböző koronavírus-teszteknek. A PCR, mint a vírus fizikai jelenlétének igazolását célzó teszt, várhatóan az egészségügyi ellátó centrumok kezében marad a vírus kimutatására. Ezzel párhuzamosan a nagyobb centrumok megkezdhetik az ELISA alapú vizsgálatokat a terápiában alkalmazható magas antitest titerrel bíró donorok kiválasztására. Ugyanakkor a vírusellenes antitesteket kimutató tesztek, viszonylagos alacsony áruk és egyszerű kivitelezésük/értékelésük miatt széles körben adnak majd „immunológiai igazolást” a lezajlott fertőzésről és a védettség kialakulásáról. A széleskörű kereskedelmi hozzáférhetőség azonban veszélyeket is rejthet a nagyfokú pontatlanság miatt, amit az egyén és a társadalom szintjén is kezelni szükséges.

dr. Szöőr Árpád
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Új Nemzeti Kiválóság Programjában résztvevő kutató.

Eredeti közlemény:
Jennifer Abbasi: The Promise and Peril of Antibody Testing for COVID-19 , JAMA Published online April 17, 2020. Doi: 10.1001 / jama.2020.6170

eLitMed.hu
2020 április 29.

KULCSSZAVAK

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.