Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Az újraélesztés időszerű gyakorlata és kérdései

DIÓSZEGHY Csaba

A cardiopulmonalis resuscitatio a váratlan keringésmegállás progresszív ellátása, amelynek során a spontán keringés helyreállítása és a vitális szervek funkcióinak megőrzése a cél. A kórházon kívül bekövetkező hirtelen szívhalál még most is a fiatal, aktív populációt érintő vezető halálok, pedig szakszerő ellátása - amelynek nyilván első lépése a resuscitatio - jó életminőséget biztosíthat.

HUN 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A nagy célkitűzés: a poliomyelitis eradikációja 2000-re

LELKES Miklós, VEDRES István

A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás) elleni küzdelemben a döntő fordulatot a poliovírusok szövetkultúrán való tenyészthetőségének megoldása alapzota meg 1948-ban, ezt követően pedig a tömegoltásokra alkalmas inaktivált poliovírus-vakcina felfedezése hozta meg 1953-ban (Salk-vakcina). A továbbiakban az élő vakcina felfedezése és széleskörű használata jelentett nagy előrelépést (Sabin-vakcina: az USA-ban 1961-ben engedélyezték, de sok országban már 1960 ban felhasználták tömegoltásokra). A WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja a poliomyelitist is célbetegségei közé sorolta. Az 1977-ben közölt felmérések világossá tették, hogy a poliomyelitis a fejlődő országokban is nagy népegészségügyi probléma. A poliomyelitis elleni küzdelemnek is új lendületet adott a feketehimlő 1977 re befejeződött és 1980-ban ünnepélyesen deklarált eradikációja. A nagy célkitűzést, a poliomyelitis eradikációjának 2000-re történő végrehajtását 1988-ban fogadta el a WHO közgyűlése. Az eradikáció kulcsát az élő poliovirus-vakcina (Sabin-vakcina) jelen ti, mert ez a helyi immunitást is adó oltóanyag alkalmas a fertőzési lánc megszakítására, és így a vad vírusnak a populációból való kiszorítására. Magyarország - többek között a poliomyelitis elleni védőoltások magas, példamutató teljesítési százalékával - kiveszi részét a poliomyelitis eradikációjára irányuló nemzetközi küzdelemből.

HUN 1994;4(05)

Ideggyógyászati Szemle

1993. SZEPTEMBER 20.

A szuperantigének sikeres lehetséges kóroki szerepe sclerosis multiplexben és más autoimmun betegségekben

KÁLMÁN Bernadett, LUBLIN D. Fred

A szuperantigének vírusok vagy baktériumok által termelt fehérjék, melyek a konvencionális antigénektől eltérően a lymphocitákat, T-sejt-receptor VB-lánc-specifikus módon aktiválják, majd hatástalanítják. Mivel az aktiváció akár a teljes T-sejt-populáció 30%-át is kiteheti, könnyen lehetséges, hogy autoimmun klónok is érintettek. Több autoimmun betegségben, így sclerosis multiplexben is leírták a T-sejtek korlátozott antigénreceptor-heterogenitását. A szuperantigének lehetséges kiváltó szerepe új vizsgálatokat ösztönzött. Míg a szuperantigének e betegségekben betöltött kóroki szerepét tárgyaló adatok inkább indirekt természetűek, az újabb kísérleti eredmények - kihasználva tartós hatásukat - már terápiás alkalmazhatóságukra utalnak.

HUN 1993;46(09-10)