Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1966. ÁPRILIS 01.

Az emberi agy corticosteroid-fractiói

FAZEKAS I. Gyula, FAZEKAS Attila

1. Pneumonia, 2. szívbénulás okozta hirtelen halál, 3. alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelen halál és 4. járműelgázolás okozta elvérzés, illetve nyúltvelő szakadás eseteiben, 21—72 év közötti 10 ember 5 agyterületéből a halál után 2—9 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papírchromatographálásnak vetettünk alá. A kivonatokkal együtt standardként a következő corticosteroidokat futtattuk : 1. tetra hydrocortisol, 2. tetrahydrocortison, 3. cortisol (hydrocortison), 4. cortison, 5. corticosteron, 6. 11-dehydrocorticosteron. — A vizsgált agyterűletek : 1. híd + nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehér állomány. 1. összesen 11 steroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 megegyezett a standardokkal, a többi nem identifikált 5 steroidot X, (Rf. 0,03), X2 (Rf. 0,06), X3 (Rf. 0,19), X4 (Rf. 0,66), X5 (Rf. 0,70)-el jelöltük. 2. Ezek a steroidok a haláloktól függően az egyes agyterületeken különböző mennyiségben és minőségben voltak kimutathatók. 3. Legnagyobb mennyiségben a cortisolt (hydrocortison) és a corticosteront lehetett kimutatni. A többi fractiók az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben voltak jelen. 4. Legtöbb fractio és legnagyobb mennyiségben a pneumonia miatt meghaltak agyterületein voltak találhatók. Ezután következtek a szívbénulás miatt hirtelen meghaltak agyterületei. Harmadik helyen az alkoholos állapotban szívbénulás miatt meghaltak és negyedik helyen állottak, vagyis legkevesebb fractiót és legkisebb mennyiségben tartalmaztak az alkoholos állapotban baleset miatt meghaltak agyterületei. 5. Korábbi állatkísérleteink eredményeivel egybenhangzóan megállapítható volt, hogy alkohol hatására az emberagy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb a más ok folytán elhaltakéhoz viszonyítva. 6. A pneumonia miatt meghaltak agyterületeinek össz-steroidjaiban törvényszerűnek látszó sorrend nem volt megállapítható. 7. A szívbénulás miatt hirtelen meghaltaknál és az elvérzéses esetben legtöbb steroid a híd + nyúltagy területén volt található, második helyen a kisagy steroid-tartalma állott, harmadik helyen a törzsdúcok következtek, negyedik helyen a nagyagykéreg és ötödik helyen a nagyagy fehér állománya állott. Csak a nyúltvelő-szakadás esetén volt legkisebb a nyúltagy + híd, valamint az agykéreg steroid-tartalma (feltehetőleg a sérülések miatt) a másik három agyterülethez viszonyítva. 8. Annak eldöntésére, hogy az életkor, a nem, továbbá a halál és a vizsgálat közt eltelt (10 óránál hosszabb) idő befolyásolja-e az egyes agyterületek corticosteroid fractióinak mennyiségét, számát és nagyságát, további vizsgálatok szükségesek.

HUN 1966;19(04)

Ideggyógyászati Szemle

1965. JANUÁR 01.

Steroid-anaesthesia az idegsebészetben

KISS József, VISZT József, ENDRŐDI János

A szerzők a bevezetőben röviden ismertetik a steroidok hatását, előnyeit és hátrányait. Beszámolnak eljárásukról, eredményeikről, majd azokat értékelik. Végkövetkeztetésként megállapítják, hogy a steroid (Viadril, Viadril G.) mint bázis-narkotikum kitűnő eredménnyel alkalmazható az általában több órás idegsebészeti műtéteknél, de hatása kiegészítésre szorul. Jól kombinálható egyéb narkotikumokkal, mint a barbiturátokkal, Fluothannal, nitrogenoxydullal és azok hatását erősíti, „potentiálja”. Különösen alkalmasnak tartják ezt a narkózisformát a legyengült, idős és rossz általános állapotban levő, anyagcsere-, máj- vagy vesebetegségben szenvedő betegeknél, valamint a sürgős műtétek esetében a neurochirurgiai és neurotraumatologiai gyakorlatban.

HUN 1965;18(01)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚNIUS 01.

Corticosteroidok és ACTH a neurologiában

LEHOCZKY Tibor

Összeállítja a corticosteroidok és ACTH irodalmi adatait saját tapasztalataival kiegészítve. Foglalkozik azokkal az idegbetegségekkel, amelyekben jó vagy részleges eredmény érhető el, továbbá amelyekben még nem alakult ki végleges vélemény. Felsorolja azokat a kórképeket, amelyekben semmiféle therápiás hatás nem várható. Végül megemlíti a steroid therápia neurologiai szövődményeit.

HUN 1961;14(06)