Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia gyógyszeres kezelése

SZUPERA Zoltán

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

HUN 2004;57(05-06)

Lege Artis Medicinae

2004. JANUÁR 21.

Metabolikus szindróma Klinikai kép, diagnózis, patomechanizmus

KÉKES Ede, CZURIGA István

A metabolikus szindróma számos elnevezést kapott az elmúlt két évtizedben. Diagnosztikus kritériumait legmegfelelőbben 2001-ben, az ATP III. ajánlásban fogalmazták meg, amelyet 2003-ban a European Society of Cardiology és a European Society of Hypertension egyaránt elfogadott. A diagnózis öt alapeleme az abdominalis obesitas, a magas vérnyomás, a kóros HDL-koleszterin- és trigliceridszint, valamint a kóros éhomi vércukor.

HUN 2004;14(01)

Magyar Immunológia

2004. JANUÁR 10.

TNF-α-ellenes kezelés rheumatoid arthritisben

TAMÁSI László

A rheumatoid arthritis patomechanizmusának kutatása a fontos elméleti ismereteken túl jelentõs gyakorlati eredményeket adott. Új hatásos gyógyszerek kifejlesztésére került sor, amelyek biológiai terápia néven kerültek be a gyakorlatba. A rheumatoid arthritis patomechanizmusának kulcsfontosságú tényezõje a proinflammatorius hatású TNF-α. A citokinkaszkád csúcsán számos gyulladásos mediátor termelõdését befolyásolja, de fontos szerepe van a fertõzés és daganat elleni védekezésben is.

HUN 2004;3(01)

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

Kombinált clopidogrel-acetilszalicilsav kezelés akut coronaria szindrómában és angioplastica kapcsán

KELTAI Mátyás

Az akut coronaria szindróma konzervatív és intervenciós kardiológiai kezelésében egyaránt fontos a thrombocytaaggregáció-gátlás. A közelmúltban három fontos gyógyszervizsgálat eredményét publikálták, amelyek az acetilszalicilsav- clopidogrel kombinált kezelés hatékonyságát igazolták.

HUN 2003;13(03)

Lege Artis Medicinae

2002. SZEPTEMBER 20.

Az angiotenzinreceptor-gátlók hatása diabeteses nephropathiában

BÍBOK György

A renin-angiotenzin rendszer hatásának gyógyszeres befolyásolása az angiotenzinreceptorokon keresztül történő gátlással új terápiás lehetőséget teremtett több betegség, így a hypertonia, a szívelégtelenség és a cukorbetegséghez társuló nephropathia kezelésében is.

HUN 2002;12(09)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Bevezetés

FENYVESI Tamás

LAM-nak ezt a szupplementumát egy igen aktuális kérdés hozta életre. Az antithromboticus terápia a cardiovascularis betegek kezelésének előterébe került. A tartós antikoaguláns kezelés elsősorban kumarinszármazékok alkalmazását, a thrombocytaaggregáció-gátlás az acetilszalicilsav kiterjedt felhasználását jelenti. A kérdés aktualitása két oldalról közelíthető meg. Először: a fejlett világban az ischaemiás szívbetegség és a cerebrovascularis betegségek incidenciája ijesztően nagy.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az ellenanyagtermelő sejtek hálózata és az autoimmunitás, az "immunológiai homunculus"

UHER Ferenc

Frank M. Burnet klónszelekciós elmélete szerint a saját struktúrákkal reagáló immunsejtek elpusztulnak és/vagy gátlás alá kerülnek, biztosítva a saját struktúrákkal szembeni toleranciát. Az egészséges immunrendszerben azonban mindig találhatók sejtek, sőt ún. „természetes" autoantitestek, amelyek saját struktúrákat ismernek fel. Az 1970-es években Niels K. Jerne feltételez te, hogy az ellenanyagmolekulák variábilis (V) régiói egyrészt a molekula antigén-felismerő helyét alkotják, másrészt azonban maguk is antigének ugyanazon szervezetben, azaz egy mással kölcsönhatásba léphetnek. A hálózat elmélet tehát az egész immunrendszert egyetlen, a V-régiók konnektivitásán alapuló - a szolubilis antitesteket és immunkompetens sejteket egyaránt magában foglaló - autonóm rend szernek tekinti. Antonio Coutinho a kettős, centrális és perifériás immunrendszer fogalmának bevezetésével próbálta meg feloldani a két elmélet közti ellentmondásokat. Szerinte a centrális rendszert egy szorosan kapcsolt hálózatba tartozó, autoreaktív lymfocyták alkotják. A perifériás, külső antigénekkel szembeni védelmet biztosító rendszer viszont állandóan megújuló, a klónszelekció törvényszerűségei szerint működő sejtekből áll. Végül Irun R. Cohen szerint a centrális rendszert alkotó hálózat nem más, mint egy homunculus, amely a szervezet korlátozott számú, domináns saját struktúrájának leképzését tartalmazza.

HUN 1991;1(18)

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

Tripszinaktivitás-gátlás liquorban

DR. SZILÁGYI Katalin

Statisztikailag szignifikáns korreláció áll fenn a liquor tripszingátló(PI)-koncentrációja és a liquor fehérjetartalma között. A liquor Pl-koncentrációja bizonyos „extraneurális” megbetegedésekben szignifikánsan emelkedett, de epilepsziában és agyi atrophiákban normális. A liquor- és a szérum-PI-koncentrációk közötti, statisztikailag szignifikáns korreláció, valamint a két testnedvben talált azonos Pl/összfehérje arány arra utal, hogy a liquor-PI általában a szérumból ered.

HUN 1978;31(09)

Ideggyógyászati Szemle

1968. JÚLIUS 01.

Átmeneti electroencephalographias jelenségek a generalisalt tüske-hullám minta és az úgynevezett grand mal típusú ictalis generalisalt repetitiv görcskisülés között

HALÁSZ Péter, VELOK Gyula, HIDASI József, BOCZÁN Gábor

Választ keresve a petit mal és grand mal mechanismus különbözőségének pathophysiologiai okaira négy beteget ismertettünk, akiknél a generalisalt tüske hullám mechanismus és a generalisalt repetitiv görcskisülés szövődtek egymással; két 3 c/s tüske-hullám mechanismust mutató esetben egy ictuson belül, ill. roham grand mal-lá való átalakulása kapcsán, két tüskehullám variáns esetben pedig ugyanazon beteg két különböző típusú rohama során. Megfigyeléseinkből a következő megállapítások szűrhetők le. 1. Átmeneti EEG jelenségek mutathatók ki a tüske-hullámmal járó petit mal és repetitiv gyors kisüléssel járó grand mal rohamok ictalis electrographias jelenségei között. 2. Megerősíthetjük Gastaut megfigyeléseit, miszerint egyes tüske-hullám variánst mutató epilepsiás encephalopathiákban alvásban gyakran figyelhetők meg repetitiv gyors kisüléssel járó tonusos rohamok enyhe motoros, jelentős vegetativ tünetekkel. 3. Az alvás - mind a természetes, mind az Evipán altatás – és a benzo diazepin készítmények is elősegítik az átmeneti jelenségek megjelenését. Electrographias megfigyeléseink, a tüske hullám mechanismus és a grand mal típusú repetitiv gyors kisülés neuronalis mechanismusának eddig felderített tényei (Pollen 1964, Matsumoto és Ajmone Marsan 1964) és a ritmikus EEG jelenségekben döntőnek kimutatott (Eccles 1965) interneuronalis recurrens collateralis gátlás alapján megkíséreljük a grand mal és petit mal mechanismus egységes szemléletét, ill. az electrographias és klinikai különbségek magyarázatát.

HUN 1968;21(07)

Ideggyógyászati Szemle

1968. MÁRCIUS 01.

[A narkolepszia jelenlegi patofiziológiai kérdései]

PASSOUANT P.

[A narcolepsia (n.) physiopathologiája követte az alvás mechanismusára vonatkozó magyarázatokat : neurosis (Gelineau 1880), kérgi gátlás (Lhermitte és Tournay 1927, Wilson 1928), agytörzsi functio zavar (Lhermitte 1938), mely a formatio reticularisba localisalható. Új lehetőséget ad a kutatásban az alvás egy periódusának a szemmozgással történő társulásának felismerése (Aserinsky és Kleitman 1953). A n. nappali rohama és éjszakai elalvása leggyakrabban ocularis mozgással jár együtt. Ezzel szemben csupán néhány klinikailag narcolpesiásnak minősített egyénnél kezdődik az éjszakai alvás lassú periódussal. 20 narcolepsiás beteg polygraphiás és telemetriás vizsgálata történt, folyamatosan: éjjel nappal.]

ENG 1968;21(03)