Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 16

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Vénás thromboembolia és krónikus veseelégtelenség

VÁRADY Tímea, MÁCSAI Emília, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Összefoglalásunkban a vénás thromboemboliás események vonatkozásait elemezzük krónikus veseelégtelen betegekben. Krónikus veseelégtelenségben – az epidemiológiai adatok szerint – az alvadási folyamatok kétirányú módosulása figyelhető meg, fokozódik a thrombosiskészség, ugyanakkor a vérzéses események valószínűsége is növekszik. A patogenezisben egyes alvadási faktorok szintjének megváltozása, a thrombocyták és az endothel funkcióváltozásai, az uremiás toxinok megnövekedett szintje, valamint a dialíziskezeléssel összefüggő tényezők szerepelnek. A jelenlegi terápiás útmutatókban erre a betegcsoportra vonatkozóan csak korlátozott információk állnak rendelkezésünkre. Az általános populációhoz hasonlóan a K-vitamin-antagonistákat valószínűleg a DOAC-szerek, elsősorban az apixaban fogja felváltani. További tendencia az LMWH-készítmények vesefunkcióhoz illesztett dózisban, anti-Xa-szint-ellenőrzés mellett történő alkalmazása a konvencionális nem frakcionált heparin helyett. Speciális terület az eritropoetinterápia, a hemodialízis-érbehatolás és ezek összefüggése a thromboticus folyamatokkal.

Lege Artis Medicinae

2021. JÚLIUS 13.

Thromboticus thrombocytopenia a ChAdOx1 nCoV-19 oltás után

KOMÓCSI András

A nagy mortalitású, felső légúti fertőzést okozó RNS-koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott infekció kórképét, a Covid-19-et a WHO 2020. január végén nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi problémaként azonosította. Felfedezése óta a vírus okozta globális epidémia a világ minden országát elérte, és a betegek százezreinek halálát okozta. A SARS-CoV-2-infekcióra specifikus, hatékony gyógyszeres antivirális terápia hiányában, a fertőzést megelőző immunizáló védőoltások elérhetővé válásával kapcsolatos információk táplálják fő reményeinket. Az immunizálás csökkenti a ko­ro­na­vírus-infekció valószínűségét, il­letve im­mu­ni­z­á­lást követően a megfertőződöttek közt kli­nikailag enyhébb lefolyású kórképpel kell számolnunk. Ezeket a reményeket árnyalják azok a beszámolók, amelyek az immunizáltak között észlelt throm­boticus eseményekre hívják fel a figyelmet. A New England Journal of Medicine című folyóiratban két közlemény is beszámolt a védőoltás után észlelt, thrombocytákat érintő hatásmechanizmusú, ritka, de súlyos lefolyású szövődményekről. Az első közlemény norvég, a második németországi és ausztriai eseteket mutat be, amelyekben a vakcinációt követő időszakban szokatlan lokalizációjú thromboticus kórkép jelentkezését észlelték.

Klinikum

2021. JÚNIUS 09.

A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

CSERNUS Zita

A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

Ideggyógyászati Szemle

2018. JANUÁR 30.

[Az átlagos thrombocyta-térfogat változásának szerepe az akut ischaemiás stroke patogenezisében: ok vagy következmény?]

AYAS Özözen Zeynep, CAN Ufuk

[A vérlemezkéknek alapvető szerepük van az ischaemiás stroke patogenezisében szerepet játszó vascularis betegségben. A vérlemezkék méretét az átlagos thrombocyta-térfogattal (MPV) mérjük, ami egyben a vérlemezkék aktivitását is jelzi.]

LAM Extra Háziorvosoknak

2012. FEBRUÁR 20.

Pycnogenol a klinikai gyakorlatban

KISS István, TAVASZY Mariann, FARSANG Csaba

A polifenolok csoportjába tartozó flavonoidok megtalálhatók számos növényben, nagy koncentrációban a francia tengerparti fenyőfa kérgében is. A szerzők összefoglalják a francia tengerparti fenyőkéreg standardizált kivonatával (French maritime pine bark extraxt), a pycnogenollal végzett széles körű kísérletes és klinikai kutatások során kapott eredményeket.

Lege Artis Medicinae

2011. OKTÓBER 20.

Pycnogenol a klinikai gyakorlatban

KISS István, TAVASZY Mariann, FARSANG Csaba

A polifenolok csoportjába tartozó flavonoidok megtalálhatók számos növényben, nagy koncentrációban a francia tengerparti fenyőfa kérgében is. A szerzők összefoglalják a francia tengerparti fenyőkéreg standardizált kivonatával (French maritime pine bark extraxt), a pycnogenollal végzett széles körű kísérletes és klinikai kutatások során kapott eredményeket.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A thrombocyták, a malaria és az acetilszalicilsav

A thrombocyták szerepet játszanak a malaria kórokozója elleni védekezésben, az acetilszalicilsav viszont gátolja ezt a funkciójukat is.

Lege Artis Medicinae

2010. FEBRUÁR 20.

Thrombocytagátlás acetilszalicilsavval - Cardiovascularis indikációk és vérzéses szövődmények

KISS Nóra, KISS Róbert Gábor

Az acetilszalicilsav hatékonysága egyénileg különböző, fontos lenne emiatt kiszűrni azokat a betegeket, akik esetében a szer csökkent hatékonyságú. A megfelelő hatékonyság elérése és a mellékhatások elkerülése közötti egyensúly eléréséhez fontos az acetilszalicilsav indikációs területének ismerete.

Ideggyógyászati Szemle

2009. JÚLIUS 22.

A pantethin aktuális orvosi vonatkozásai (angol nyelven)

HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

A pantethein - amelynek stabil diszulfid formája a pantethin - a koenzim A terminális egysége, s központi szerepet játszik a lipid- és szénhidrát-anyagcserében. Koenzim A szükséges több mint 70 anyagcsereút zavartalan működéséhez. Ezek közül a legfontosabbak: a zsírsavak oxidációja, a szénhidrátok metabolizmusa, a piruvát- és aminosav-katabolizmus, a haem és az acetil-kolin szintézise, a II. fázisú detoxikálás és az acetiláció. A molekula jótékony hatását elsősorban vascularis kórfolyamatokban vizsgálták, ahol igazolódott lipidcsökkentő, thrombocytafunkciót gátló és lipidperoxidációt mérséklő effektusa.

Lege Artis Medicinae

2008. DECEMBER 19.

Sikertelen terhességek immunológiai háttere Újabb terápiás lehetőségek

FÜLÖP Vilmos

A visszatérő vetélés és az in vitro fertilizáció utáni beültetés sikertelensége a nők millióit érinti évente. Az orvostársadalom komoly problémája, hogy az esetek mintegy 75%-ában az oki tényező soha nem derül ki. Tekintettel arra, hogy a habituális vetélésnek több, anatómiai, morfológiai, genetikai, belgyógyászati bakteriológiai, valamint immunológiai oka is lehet, az ez irányú kivizsgálások elkerülhetetlenek. Az immunológiai háttér egyrészt autoimmun betegségekhez, másrészt immunregulációs patológiai jelenségekhez köthető.