Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁRCIUS 01.

Összehasonlító vizsgálatok macska és nyúl alsó agytörzsi formatio reticularisának cholinesterase activitásáról

PAPP Mátyás, BOZSIK György

A szerzők módosított Koelle módszerrel vizsgálták az alsó agytörzs FR sejtcsoportjainak specifikus és nem specifikus ChE activitását. A histochemiai készítményekben e sejtcsoportokban az AChE activitás nagyobb intenzitással az idegsejtek perikaryonjában, dendritekben és a sejthártya mentén volt megfigyelhető. A sejthártyához közel elhelyezkedő (extracellularis) AChE activitás macskánál már alacsonyabb (5,0), míg az intracellularis AChE activitás csak magasabb (6,0) pH-n jelentkezett a FR sejtcsoportjainak nagyobb részében. A macska és nyúl alsó agytörzsi FR-hoz tartozó idegsejtcsoportok specifikus és macskánál nem specifikus ChE activitásának intenzitása és eloszlása alapján a nyúltvelő és híd FR három caudooralis irányban elhelyezkedő sejtoszlopra osztható. Ezek a raphe magok oszlopa, a FR mediális kétharmadát elfoglaló sejtoszlop (n. oblongatae centrális, n. gigantocellularis és paragigantocellu larisok, n. pontis centrális caudalis és oralis) és lateralis sejtoszlop, melynek egy részét az utóbbi magok lateralis széle, a másik részét a n. parvocellularis foglalja el. Ezenkívül negyedik sejtcsoportot képez a n. lateralis reticularis, n. paramedium reticularis és n. reticularis tegmentipontis. Ez utóbbi csoport specificus és nem specificus ChE activitásának intenzitása és egy sejtcsoporton belüli eloszlása alapján eltér a három orocaudalis elhelyezkedésű, minden valószínűséggel az ascendáló activáló és descendáló reticularis rendszer anatómiai substratumát képező sejtcsoportoktól. A lateralis sejtcsoport, melynek az eddigi ismeretek alapján receptív és associativ működést tulajdonítanak igen gyenge enzymactivitású, míg a hosszú le- és felszálló reticularis rostok kiinduló helye, a mediális sejtcsoport idegsejtjeinek AChE activitása a gyenge és erős között változik. A raphe magok AChE activitásának eloszlása eltér a mellettük lévő mediális sejtcsoportétól. A fenti sejtcsoportok specificus és nem specificus ChE activitásának sajátosságai functionalis különbözőségeiket tükrözhetik. Megállapítható volt az is, hogy a két állat alsó agytörzsének FR-t képező neuroncsoportok AChE és ChE activitásában bizonyos különbségek vannak.

HUN 1965;18(03)

Ideggyógyászati Szemle

1963. MÁJUS 01.

Az a. cerebelli inferior posterior elzáródásának kórbonctanilag igazolt esetei. A két tipusú bulbári s lateralis syndromáról

DÉNES László, PERNECZKY Mária

Két klinikailag klasszikus Wallenberg-syndromának megfelelő esetünkben az a. cerebelli inf. post. thrombosisos elzáródásának diagnosisát állítottuk fel. Mindkét esetben a kórbonctani lelet igazolta, hogy az észlelt lateralis syndromát az a. cerebelli inf. post. thrombosisos elzáródása okozta. Az irodalmi adatok és saját régebbi észleléseink a nyúltvelő lateralis területeinek vérellátási sajátosságával megegyezően arra utalnak, hogy van felső lateralis oblongata syndroma (a. fossae bulbi elzáródása) és alsó, az a. cerebelli inf. post. elzáródásából származó lateralis oblongata syndroma. Ezen utóbbi tünetegyüttesben hangszalag paresis van, ennek megfelelően eseteinkben a nucl. ambiguus középső és alsó szakaszának súlyos laesióját igazoltuk.

HUN 1963;16(05)

Ideggyógyászati Szemle

1962. MÁJUS 01.

Klinikai adatok és megfigyelések a nyúltvelő vascularis syndromáihoz

DR. DÉNES László

A nyúltvelő és az agytörzs oralisabban fekvő részeinek vaseularis eredetű syndromáit jellemzi, hogy klinikailag alternáló tünetegyüttesek keletkeznek. Egyéb természetű bulbaris megbetegedések is utánozhatnak érlaesióra utaló tüneteket. Raymond és Guillain (21) 1906-ban syringobulbia, Guillain és Laroche (9) 1908-ban tabes esetén Avellis syndromát közöltek. Guillain, Bertrand és Perisson (8) intrabulbaris glioma kapcsán laterális oblongata syndromát (Wallenberg) írtak le 1927-ben.

HUN 1962;15(05)

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚLIUS 01.

Adatok a középagy tünet-és pályatanához, különös tekintettel a horizontális tekintés mechanizmusára

GOSZTONYI György

Agyi arteriosclerosis egy esetében az agytörzs lágyulásos gócainak egyike féloldalt a Flm laesióját okozta a IV.-magtól caudalisan. A szemmozgások következő zavarai voltak jelen: 1. supranuclearis rectus medialis-bénulás a góc oldalán; 2. rectus lateralis-gyengeség tekintési paresises (ún. abductiós) nystagmussal a góccal ellentétes oldalon; 3. a labyrinthaer nystagmus lassú fázisának isolált hiánya a gócoldali rectus medialisban, míg a gyors fázisban a gócoldali szemgolyó is részt vett. Az emberi pathológia és az állatkísérletes irodalom adatai alapján a tünetcsoport következőképpen magyarázható meg. Az oldaltekintési pálya a közép-agy formatio reticularisában elhelyezkedő tekintési központból a híd oralis részében történt kereszteződés után a tegmentumban a VI. -mag niveau-jáig száll le; innen a m. rectus medialisnak szánt rostozat visszakanyarodik s a VI.-magtól valamivel oralisabb, újabb kereszteződés után a Flm-ban jut el a III-maghoz. Valószínű, hogy a Flm leszálló oldaltekintési rostokat nem tartalmaz. A Flm-laesio okozta ún. abductiós nystagmus magyarázatára jelenlegi ismereteink nem elégségesek. A m. rectus medialisnak a nystagmus lassú fázisában való részvétele a keresztezetlen vestibulo-ocularis kapcsolat megszakadása miatt marad el. A Brc féloldali, kiterjedt laesiója csupán posturalis tremorból álló, tünetszegény képet okozott; ún. lágyszájpad-nystagmust nem hozott létre.

HUN 1961;14(07)