Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

Az argon lézer alkalmazása a kozmetológiában

DIMITRIJE Katalinic

A szerző 1976-ban az elsők között kezdte alkalmazni a különböző lézereket a plasztikai-esztétikai sebészetben, illetve a bőr különböző elváltozásainak kezelésében. Tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az argon lézer alkalmazási köre a legszélesebb és a vele elérhető eredmények a legjobbak. A szerző összefoglalja és ismerteti az argon lézer szöveti hatásait összehasonlítja azokat az egyéb típusú lézerekkel, illetve a hagyományos módszerekkel elérhető hatásokkal. Az alkalmazás javallatait a szöveti destrukció minősége határozza meg. A naevus flammeus argon lézerrel történő kezelése abszolút indikációval bír. A szerzőnek az a véleménye, hogy sem az expozíciós idő, sem az alkalmazandó energia nem határozható meg egzakt módon. A gyógykezelésben az orvos tapasztalata játssza a legfontosabb szerepet.

HUN 1992;2(08)

Lege Artis Medicinae

1992. MÁJUS 27.

Operatív hiszteroszkópia

BACSKÓ György

Évente sok ezer méheltávolításra kerül sor azokban az esetekben, amikor konzervatív kezelésre nem reagál a vérzészavar, pedig kimutatható patológiai eltérést nem találunk. A hiszteroszkópia lehetőséget ad számunkra, hogy egyrészt a méh belfelszínének áttekintésével a fokális eltéréseket felismerjük, más részt az operativ hiszteroszkópiával szelektíven csak a vérzés forrását, az endometriumot távolítsuk el. A technikai fejlődés napjainkban teremtette meg a biztonságos endometrium ablatio feltételeit. A lézer és a rezektoszkóp lehetővé teszi a szem ellenőrzése melletti szelektív endometrium roncsolást. Így a beteg elkerüli a hysterectomiát annak minden szövődményével együtt, jóval alacsonyabb költségek mellett. Az operativ hiszteroszkópia másik, beteget és anyagiakat kímélő módszere, a hiszteroszkópos septotomia. Az ismétlődő vetélések oka ként kimutatható sövény korábbi, transabdominalis megoldásával ellentétben a transcer vicalis septotomia a beteg számára kis meg terhelés, elkerülhető a laparotomia és uterotomia minden szövődményével együtt, valamint lehetőség van a későbbi terhességekben a hüvelyi szülésre.

HUN 1992;2(05)

Ideggyógyászati Szemle

1988. AUGUSZTUS 01.

Lézerimpulzusokkal kiváltott emberi neuronogram

DR CZOPF József, SÁNTA Imre, DR RÉDEI Tibor, DR KELLÉNYI Lóránd, DR KOZMA László

11 önként jelentkező személyen a n. medianus rutin disztális neuronographiás vizsgálatát végezték el. Ezt követően az elektromos inger helyett a n. medianus területén lágy lézerimpulzusokat adtak. A n. medianus mellől a csukló magasságából vezették el az akciós potenciálokat. Valamennyi vizsgált személyből alacsony feszültségű polifázisos választ nyertek. Ennek pozitív csúcsaiból számított vezetési sebesség értékek 5—90 m/s közöttiek. A tenyér bőrén bizonyos pontok sajátosan „érzékenyek” a lézer impulzusokkal szemben, 11 közül 5 vizsgált a lézerimpulzusokat szubjektiven nem észlelte.

HUN 1988;41(08)

Ideggyógyászati Szemle

1988. JÚNIUS 01.

Perifériás lézerimpulzusokkal kiváltott válaszok az emberi agyi elektromos tevékenységben

DR CZOPF János, SÁNTA Imre, DR RÉDEI Tibor, DR KOZMA László, DR KELLÉNYI Lóránd

20 önkéntes vizsgált közül 17-ről a n. medianus területére adott lágy UV-lézerimpulzusokkal az agyi elektromos tevékenységben jellegzetes változást, ún. kiváltott választ vezettek el a skalpból. A válasz alacsony feszültségű (0,05 és 5 pV közötti) polifázisos, rövid latenciájú (10—110 ms között). A megfelelő elektromos válasz független az inger szuvjektív jeleitől (elektromos válasz szubjektív észlelés nélkül, ill. a válasz hiánya folyamatos szubjektív észlelés mellett). A tenyér bőrének bizonyos pontjai sajátosan érzékenyek a lézer impulzusokkal szemben.

HUN 1988;41(06)