Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2018. JÚLIUS 30.

Az új antiepileptikumok alkalmazásának szempontjai felnőttkori epilepsziákban

NIKL János

Az új antiepileptikumok nem változtatták meg az epilepsziák gyógyszeres kezelésének alapelveit, de több választási lehetőséget biztosítanak mind a fokális, mind a generalizált formakörökben.

HUN 2018;71(07-08)

Hypertonia és Nephrologia

2018. JÚNIUS 10.

Az étrendi kezelés jelentősége és lehetőségei krónikus vesebetegségben

LEDÓ Nóra, SZIRÁKI Zsófia, TISLÉR András

A krónikus vesebetegség gondozásában az úgynevezett étrendi kezelés is elengedhetetlen, amely hozzájárulhat a vesebetegség prognózisának lassításához, valamint a szövődmények megelőzéséhez. A diétás megszorításoknak igazodniuk kell a vesebetegség stádiumához, a vesék további étrendi megterhelését kerülnünk kell, miközben biztosítani szükséges a megfelelő tápanyagbevitelt, figyelve az alultápláltság veszélyére. Összefoglaló közleményünk célja a nemzetközi irodalom, illetve ajánlások áttekintésével egy átfogó kép nyújtása az étrendi kezelések lehetőségeiről krónikus vesebetegségben. Ismertetjük az ajánlott tápanyagbeviteli célértékeket, különös hangsúlyt fektetve a fehérje- és foszforbevitel korlátozására. Krónikus betegségben szenvedőknél külön figyelmet kell fordítanunk az életminőség megtartására, ezért különböző gyakorlati tanácsokat, megfontolásokat is egybegyűjtöttünk.

HUN 2018;22(03)

Hypertonia és Nephrologia

2018. JÚNIUS 10.

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

KŐRÖSI Beáta, LÁSZLÓ Andrea, BATTA Dóra, LÉNÁRT Lilla, FEKETE Andrea, EÖRSI Dániel, CSEPREKÁL Orsolya, TISLÉR András, NEMCSIK-BENCZE Zsófia, GONDA Xénia, RIHMER Zoltán, NEMCSIK János

Célkitűzés: Az antihipertenzív gyógyszerek pszichológiai hatásával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok ellentmondásosak. Vizsgálatunk célja a korszerű antihipertenzív kezelés pszichometriai paraméterekre és a szérum brainderived neurotrophic factor (BDNF) szintre kifejtett hatásának vizsgálata volt. Módszerek: Gyógyszeres kezelésben nem részesülő hypertoniás betegekben (HT, n = 31) a gyógyszeres kezelés előtt, majd azt követően három hónappal, valamint egészséges kontrollokban (CONT, n = 22) egyszeri alkalommal vizsgáltunk pszichometriai, hemodinamikai, artériás érfalmerevségi és vérvételi paramétereket. Az alanyok az alábbi pszichometriai teszteket töltötték ki: Beck-féle depresszió-kérdőív (BDI), Hamilton-szorongásskála (HAM-A), SCL-90-R kérdőív (SCL-90), Affektív temperamentum kérdőív (TEMPS-A), Big 5 kérdőív, Fájdalom-vigilancia és tudatosság kérdőív, Berkeley-kifejezőkészség-kérdőív. Amlodipin- és/vagy perindopril alapú volt az antihipertenzív kezelés. A szérum-BDNF-szint mérése ELISA-val történt. Eredmények: Három hónapos antihipertenzív kezelés hatására a brachialis szisztolés vérnyomás (153,3 ± 15,9 Hgmm versus 129,5 ± 10,0 Hgmm) és a pulzushullám- terjedési sebesség (8,2 ± 1,4 m/s versus 7,5 ± 1,6 m/s) is csökkent (p < 0,05). Ezzel párhuzamosan szignifikáns javulást találtunk a BDI-pontszámban (0,73 pont csökkenés) és számos SCL-90-alskálában. A szérum-BDNF-szint nem különbözött a CONT- és a HT-csoportok között, és nem változott a gyógyszeres kezelés hatására sem. Következtetések: Eredményeink arra utalnak, hogy gyógyszeres kezelésben még nem részesülő hypertoniás betegekben a jelenleg javasolt antihipertenzív hatóanyagok bevezetése egyaránt jótékony hatással lehet a pszichés státuszra és az életminőségre.

HUN 2018;22(03)

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁRCIUS 30.

Az MRI helye a sclerosis multiplex kezelés hatékonyságának megítélésében I.: mérési markerek

TÓTH Eszter, BENCSIK Krisztina, VÖRÖS Erika, FRICSKA-NAGY Zsanett, FÜVESI Judit, RAJDA Cecília, CSOMOR Angéla, PALKÓ András, VÉCSEI László, KINCSES Zsigmond Tamás

Az MRI szerepe a sclerosis multiplex diagnosztikájában kiemelt jelentőségű. Az újabb és újabb kezelési lehetőségek a terápia hatékonyságának monitorizálását is szükségessé teszik. A klinikai tünetek (relapszusok és az állapot prog-ressziója) mellett a különböző MR-paraméterek is szerepet kapnak a betegségaktivitás mérésében.

HUN 2018;71(03-04)

Hypertonia és Nephrologia

2018. FEBRUÁR 20.

Milyen módszert alkalmaznak a szakmai irányelveknél az ajánlások megbízhatósága érdekében? - Az ajánlások ereje, a bizonyítékok szintje - 2010-2017

KÉKES Ede

Először 2010-ben az amerikai ACCF/AHA a cardiovascularis kockázattal foglalkozó ajánlásában alkalmazott evidenciaalapú osztályozást, amelyben a dokumentumot elkészítő munkacsoport jelentős méretű adathalmazt gyűjtött össze és ennek alapján leírták, hogy az adott kockázati tényező milyen terápiás haszonnal jár (osztály: I, IIa/IIb, III), valamint azt, hogy a bizonyítékokat milyen vizsgálati módszerrel, milyen populációból nyerték (A, B, C szint).

HUN 2018;22(01)

Hypertonia és Nephrologia

2018. FEBRUÁR 20.

A Magyar Hypertonia Társaság sajtóközleménye az új amerikai magasvérnyomás-határérték kapcsán - Magyarországon továbbra is 140/90 Hgmm a határérték!

A közelmúltban kiadott amerikai ajánlások ellenére Európában, és így hazánkban is, jelenleg változatlan a magasvérnyomás-betegség határértéke. A 140/90 Hgmm-es adatot legutóbb 2013-ban vizsgálta felül és erősítette meg az Európai Hypertonia és az Európai Kardiológus Társaság.

HUN 2018;22(01)

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

Fáradékonyság - tünet vagy mellékhatás?

TOKODI Zsófia

A daganatos betegséghez köthető fáradékonyság az életminőséget befolyásoló, gyakran előforduló tényező, amely a betegek jelentős részét érinti. A gyakran aluldiagnosztizált, figyelmen kívül és kezeletlenül maradó fáradékonyság jelentős hatással van a betegre, annak családjára és annak környezetére is. Ebben az áttekintésben összefoglaljuk a daganatos betegséghez köthető fáradékonyság kiváltó tényezőit, szűrési módszereket, kivizsgálásának menetét, kezelési lehetőségeket, a nemzetközi irányelveket figyelembe véve. Szerencsére napjainkban ennek szűrése és megfelelő kezelése egyre nagyobb figyelmet kap és már több nemzetközi szakértői csoport is adott ki irányelveket a témában, mint például az ASCO és az NCCN. A fenti ajánlásokat és irányelveket követve igyekszünk segítséget nyújtani annak eldöntésében, hogy a fáradékonyság a betegség progresszióját/relapszusát jelző tünet vagy egy potenciálisan kezelhető mellékhatás-e. Azonban végeredményben talán mindezek közül az a legfontosabb kérdés, hogy miért ennyire aluldiagnosztizált a daganatos betegséghez köthető fáradékonyság.

HUN 2018;5(01)

Klinikum

2018. JANUÁR 23.

A magas fehérjetartalmú táplálkozás és a fizikai aktivitás véd a korral összefüggő izomvesztés és funkcionális hanyatlás ellen

Néhány klinikai vizsgálat eredménye arra utal, hogy a protein-szupplementáció felerősíti a testmozgás (rezisztencia tréning) hatását a vázizom-tömegre, azonban kevés tanulmány foglalkozik a fehérjében gazdag táplálkozás vázizom-tömegre és funkcionális státuszra kifejtett hatásával közösségben élő idősek körében, mindazonáltal egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a jelenlegi táplálkozási ajánlások (fehérje: 0,8g/testsúlykg/nap) nem fedezik az idősebbek szükségleteit.

HUN

Lege Artis Medicinae

2017. DECEMBER 15.

Táplálás és táplálkozás csecsemő- és kisgyermekkorban I. rész - Szoptatási mutatók az Egészséges utódokért projekt nagymintás kutatásában

NÉMETH Tünde, VÁRADY Erzsébet, DANIS Ildikó, SCHEURING Noémi, SZABÓ László

Háromrészes cikksorozatunkban arra keressük a választ, hogy milyen mértékben valósulnak meg a csecsemő- és kisdedtáplálásra vonatkozó hazai és nemzetközi ajánlások a hazai gyakorlatban egy speciális egészségügyi (kórházi és területi) mintában. Első cikkünkben a szoptatás tartamáról, az azt befolyásoló tényezőkről, a szoptatás szubjektív megítéléséről és a szoptatással kapcsolatos nehézségekről számolunk be. Második cikkünkben a hozzátáplálás és elválaszt(ód)ás folyamatát térképezzük fel, és bemutatjuk a táplálási problémák ezzel összefüggő mutatóit. Harmadik cikkünk az önálló, autonóm étkezés alakulásának momentumait próbálja megragadni.

HUN 2017;27(10-12)

Idegtudományok

2017. OKTÓBER 24.

Teleneurológia

Az egészségügyi szakemberek napjainkban minőségi neurológiai ellátást biztosíthatnak teleneurológia révén, írja az Amerikai Neurológiai Akadémia szakértői csapata a Neurology című folyóiratban. A munkacsoport standardizált kurrikulumot adott ki azzal kapcsolatban, hogyan kellene képezni a neurológusokat a telekommunikációs neurológia területén.

HUN