A szerzők ismertetik egy hasi fájdalommal kórházba került beteg esetét. A beteg ki-vizsgálása során a vérkenet mikroszkópos vizsgálata segített a diagnózis felállításához. A vörösvértestek basophil pöttyözöttsége vetette fel az ólommérgezés gyanúját, melyet a szérum magas ólomszintje megerősített. A mérgezés forrása egy Magyar­országon népszerű, házi készítésű szörp és annak tárolására szolgáló ólommázas edény volt. A család több tagjánál, akik fogyasztottak a szörpből, mértünk magas, tünetekkel nem járó, ólomszinteket. A be­teget és családját is sikerrel kezeltük kelátképző készítménnyel. A szerzők az eset kapcsán összefoglalják az ólommérgezés klinikumát. Felhívják a figyelmet arra, hogy a túlzott ólomexpozíciót hazánkban ritkán ismerik fel, a tünetek gyakran megtévesztőek.

A vörösvértestek méretének változékonyságát (anisocitosis) jellemző RDW variációs koefficiens értéke a halandóság egyik előre jelző tényezője számos betegcsoportban. Korábban kórházban kezelt vesebetegek körében vizsgáltuk az RDW és más tényezők kórházi mortalitással való kapcsolatát. Az alábbiakban az RDW értékét meghatározó tényezőket kerestük dialízisre nem szoruló, kórházban fekvő krónikus vesebetegek mintájában hagyományos és bayesi ANCOVA-eljárásokkal. A nem informatív bayesi modell illesztése során a modell paraméterekről nem feltételeztünk előzetes ismereteket. Az informatív bayesi modell esetén a korábbi tapasztalatokból származó a priori ismereteket felhasználtuk a modell illesztése során. A számítások R környezetben a faraway, car és az MCMCPack programcsomagokkal történtek. A vizsgálat eredményei alapján a nem, mch és mcv az RDW erős meghatározó tényezőinek bizonyultak. A vércukor-koncentráció, a fehérvérsejtszám, a thrombocytaszám, az életkor és a glomerularis filtrációs ráta szintén befolyásolták az RDW értékét.

Az orvoslásnak szerves részét képezik a kommunikáció, a vélemények és a tapasztalatok, melyek feltárásához elsősorban kvalitatív kutatásokra van szükség. Tudo­mányos szigor a kvalitatív vizsgálatok kapcsán is elvárható, mely sztenderd felállításához különböző szempontok merültek fel a diszciplínacsoport-beli diskurzusban. A kutatási téma relevanciáján túlmenően az eredmények klinikai alkalmazhatósága, transzferabilitása is jelentős irányelv, azaz hogy milyen mértékben alkalmazható a terepen kívüli kontextusokban. A kutatási folyamat hitelessége és megbízhatósága szintén fontos követelmény, melyhez hozzájárul az átláthatóság, ellenőrizhetőség és következetesség az alkalmazott tervezési, kivitelezési és elemzési eljárások tekintetében. További elvárás a kvalitatív kutatásokban a kutatói reflexivitás, azaz a kutatás minden fázisában gyakorolt folyamatos kritikai viszonyulás önmaga és a kutatás levezetése tekintetében. A metodológián kívül, a kvantitatív és kvalitatív világkép alapvetően eltérhet egymástól, például a valóság megragadásában és értelmezésében. Az orvosi ismeretanyag bővítésében a különféle paradigmák és módszerek egy módszertani spektrumban helyezkednek el, melyben minden elem rendelkezik a maga korlátaival és lehetőségeivel, így tehát mindezek mérlegelendők a kutatási téma és a célok függvényében.

A modern nyugati orvos gyakran abban a hitben él, hogy ő nem „hívő”; nem kell hinnie gyógyító eljárásainak jótékony hatásosságában, mert a hit helyett immár tudományra alapozza praxisát, és ha az valóban jó tudomány, akkor az eredményesség önmagáért beszél. A modern medicinában nem kell hinni ahhoz, hogy a gyógyítás működjön.

BEVEZETÉS - A fájdalom nemcsak szenzoros, hanem érzelmi, motivációs és kognitív dimenziókkal is bír, ezért a nők vajúdás és szülés során megtapasztalt fájdalomélményének alakulásában döntő jelentőségűek szülési fájdalommal kapcsolatos prekoncepcióik. Értékes információkkal szolgál a fájdalom és szenvedés fogalmának megkülönböztetése. Célunk volt megvizsgálni a nők szülési fájdalmának és szenvedésének összefüggéseit, és azt, hogy az epiduralis analgesia milyen hatással van fájdalom-, stressz- és elégedettségítéleteikre. MINTA ÉS ḾÓDSZER - Vizsgálatunkban 342 nő vett részt, fájdalmukra a Numerikus Értékelő Skálával, szenvedésükre a rövidített Észlelt Stressz Skálával kérdeztünk rá, ezt követték az epiduralis analgesia adására, annak hatására és az elégedettségre vonatkozó kérdések. EREDMÉNYEK - A fájdalomérzet és az észlelt stressz között szoros pozitív összefüggést kaptunk (R=0,283, p<0,001); ezek emelkedésével az elégedettség csökkent (rendre R=-0,162 és R=-0,444, p<0,001). Az epiduralis érzéstelenítés nem hozott szignifikáns változást a fájdalom-, stressz- és elégedettségítéletekben. Az elégedettségre a legerősebb bejósló hatást a stressz mutatta (b=-0,534, p<0,001). K̈ÖVETKEZTETÉSEK - Eredményeink alapján a szülési fájdalom csillapítására javasoljuk a különböző nem farmakológiai módszerek elterjedtebb alkalmazását. A szüléskísérők ítélkezésmentes, türelmes, bátorító attitűdje döntő jelentőségű a fájdalomtól való félelem és szenvedés oldásában.